PMK (Pemetefű) 2013.05.12. 23:22

Május

Mozaikok Szentendre múltjából, 5.

 
~♣~ Sin Edit gyűjtése ~♣~
  

260 éve

Készülődés a gróf születésnapjára

 

1753. május 9-én Birsó Mihály háztartó értesítette Szent-Endrét, hogy Zichy gróf a városban akarja megünnepelni a születésnapját.

budapest-iii-kerulet-obudai-zichy-kastely-.jpgAz óbudai Zichy-kastély déli és keleti épületszárnya az 1950-es években  Budapest műemlékei. Akadémiai Kiadó, 1962. Egykor

 ~♣~

230 éve

Tűzvész pusztított Szentendrén


 

1783. május 7-én tizenkét ház leégett Szentendrén. Az előző hónapban huszonhárom ház esett a lángok martalékává.

Pest Megyei Levéltár, V. 303. c

~♣~

175 éve

volt az 1838-as nagy dunai árvíz, mely Szentendrét is elborította


Az 1838. május 9-én és május 28-án kelt iratok szerint az 1838-as nagy dunai árvíz (március 13–16.) során 177 ház összedőlt és 112 megrongálódott. Az összes kár 86 ezer 214 forintot tett ki. A bíró 16 ezer forint kölcsönt kért a Kamarától az újjáépítés megkezdésére.

Pest Megyei Levéltár, V. 303. a, b

vizmagasság-1838-marc-14.jpgA víz 1838. március 15-ei szintjét ma is tábla mutatja a Péter-Pál utcában  Egy nap Szentendrén. Szentendrei Könyvklub, 2007

 ~♣~

110 éve

A pálinkaivás káros szokásáról, a népkönyvtár szükségességéről, az iskolák államosításáról, a munkahelyek és a kereset szűkösségéről és a rendőrség feladatairól írta a Szent-Endre és Környéke 1903-ban, Dumtsa Jenő polgármester lemondásának évében

„A pálinkaivás egyre terjed s emiatt a nép testi-lelki romlása mind ijesztőbb mérveket ölt. Szaporodnak a szeszfőzdék. [...] Mindennek pedig az oka, hogy a fináncminiszter mást kíván, mint a kultuszminiszter. Ez vizet prédikál, míg amaz spirituszt önt a nép poharába. Igen, mert az állam kénytelen azt az elvet vallani, hogy a haszon minden előtt.” (1903. május 8.)

„Hol nyugszik a szent-endrei népkönyvtár? [...] Vagy talán azt hiszik az urak, hogy itten oly okos már a nép, hogy nem kell könyvtár?” (1903. május 11.)

pilis_maroth_1867_olvaso_asszony.jpgBibliát olvasó idős asszony. Pilismarót története. Pilismaróti Önkormányzat, Pilismarótért Alapítvány, 2000. Sulinet





„Minek nekünk négy felekezeti iskola? Ha egy állami iskolánk volna, akkor nem volna az a nagy iskolai adó sem. [...] Nemcsak nagy tehertől szabadulnak meg a szülők, hanem a tanítás is egyöntetű lesz, a tanítók pedig jobb kedvvel fognak tanítani, mert nem kell nekik majd koplalni.” (1902 óta egyébként Izbégen működött állami iskola.) (1903. május 13.)

„A polgárságot adóképessé kell tennünk, illetőleg neki keresetforrást nyújtanunk. [...] Városunk nem gyarapodhatik, mert nincsen semmiféle olyan intézményünk, iparunk, kereskedelmünk, mellyel az idegeneket a letelepülésre rábírhatjuk.” (1903. május 16.)

A rendőrkapitány legalább havonta egyszer ellenőrizze a beosztottjait, „…ne csak a kaszinóban merengjen éjfélig”. (1903. május 17.)

Ünnepi kirándulásra várják a lakosságot pünkösdkor a Sztaravodához. „Kitűnő hideg ételekről és italokról gondoskodva van. Számos látogatásért esd Jagosütz József vendéglős.” (1903. május 24.)

sztaravoda.JPGAz utolsó szentendrei malmos: Deim Ferenc és testvére, Pál a Sztaravoda-forrásnál. Képes levelezőlap, PMK, helytörténeti gyűjtemény

 ~♣~

100 éve

Megalakult a vas- és fémmunkások helyi szervezete, és napirendre került a közvilágítás ügye

„A Magyarországi Vas- és Fémmunkások Országos Szövetsége szent-endrei helyi csoportjának [...] megalakulását tudomásul vettem. 1913. május 6.”

Alispáni irat, Ferenczy Múzeum, 70.70.1. sz. dokumentum

Aláírás előtt a város villanyvilágításának megvalósítására vonatkozó szerződés a Siemens Művekkel:

„A külpolitikai események következtében beláthatatlan időre meg rosszabbodott pénzügyi helyzet egyenesen kötelességévé teszi az illetékes hatóságnak, hogy e szerződés jóváhagyását megtagadja. [...] Ily módon a város meg lenne kímélve az óriási befektetésektől, nem kellene a város vagyonát új kölcsönnel megterhelni.”

Szentendre és Vidéke, 1913. május 18.

Végül csak 1921-ben, a Budavidéki Villamossági Rt.-vel kötöttek újabb szerződést. Ezt követően, néhány hónap múlva bevezették Szentendrén a villanyvilágítást.

 ~♣~

80 éve

1933. május 15-én született Vujicsics D. Sztoján irodalomtörténész

 

vujicsics-sztojan.JPGA Jakov Ignjatovity szerb író születésének 100. évfordulóján rendezett ünnepségen, 1989-ben. Pest Megyei Könyvtár, helytörténeti gyűjtemény

 

A pomázi születésű irodalomtörténész, író, költő, műfordító, a délszláv-magyar irodalmi kapcsolatok ápolója 2002-ben hunyt el. Akárcsak testvérbátyja, Vujicsics Tihamér zeneszerző, ő is jellegzetes alakja volt Szentendre rendszerváltás előtti kulturális életének. Gyakran feltűnt a szerb ortodox egyház és a múzeum rendezvényein. A több kiadást megért Szentendre fotóalbum szövegének szerzője volt (Tahin Gyula, illetve Korniss Péter fotóival).

 ~♣~

Kommunista szervezkedés volt Szentendrén

1933. május 6-án Heller Antal szentendrei rendőrtanácsos jelentést tett:

„Tisztelettel értesítem [...], hogy hatóságom területén kommunista szervezkedést lepleztem le. Nevezettek házról házra járva kommunista párttagokat gyűjtöttek és kommunista propagandaírásokat és lázító röpcédulákat terjesztettek. A nyomozás során bizalmi emberre volt szükségem, akit jutalmazni óhajtanék, s ezért tisztelettel kérem Méltóságodat, hogy ezen célra húsz pengőt kiutalni méltóztassék.”

Politikatörténeti Intézet levéltára, 651. f. 2.

rendorkapitany.jpgHeller Antal rendőrkapitány (jobbról a harmadik) országzászló-avatáson. StoryMap

 ~♣~

75 éve

írták a Szentendrei Papírgyárról a Pilishegyvidék–Budakörnyék című lapban

„Az országútról szépen hengerelt út vezet a gyár kapujáig, mely mögött csinosan, ízlésesen parkírozott díszkert fogadja a látogatót. Balra az egyemeletes irodaépület. Mögötte a gyár. Mindenütt a legmodernebb berendezés. És ami a legfeltűnőbb, mindenhol megelégedett s vidám dolgozó munkást látunk.” (1938. május 28.)

 ~♣~

70 éve

A köztisztaság állapota kifogás alá esett

„Wein Jakab képviselőtestületi tag indítványt nyújtott be, melyben kérte, hogy [...] a város fogadjon fel utcaseprőt, mert a mai állapot kifogás alá esik. Tekintettel arra, hogy indítványa helytálló, [...] elrendeljük, hogy útépítés terhére egy napszámos fogadtassék fel a városban lévő utcák fokozott mértékben való tisztántartása végett.”

A képviselő-testület 1943. május 26-i ülésének jegyzőkönyvéből

utcasepro.jpg utcaseprok-vagott.JPG
 

Buzgó Márk szentendrei utcaseprő 1930 körül. Nemesi származású volt.  StoryMap.  Takarítók a főtéren a 80-as években. PMK, helytörténeti gyűjtemény

 ~♣~

50 éve

írta a papszigeti kempingről egy nyugatnémet újságíró

„Nagy ritkaság, hogy egy fővároshoz közel, egy világhírű folyó kicsi szigetén ilyen romantikus környezetben találjon az ember tábort. Nálunk maximum ha három hasonló van. Nagy jövőt jósolok a tábornak európai viszonylatban.”

Pest Megyei Hírlap, Szentendre melléklet, 1963. május 22.

papsziget-kemping.JPGA szentendrei kempinget ábrázoló képeslap a hetvenes évekből. PMK, helytörténeti gyűjtemény

 ~♣~

35 éve

Iparfejlesztés a hetvenes években

„Szentendre ipari területére egyre-másra települnek a termelőegységek. Most épül például a Kőzúzó utcában a Kerámia-üzem termelő-csarnoka.”

Pest Megyei Hírlap, 1978. május 23.

 ~♣~

15 éve

Döntöttek a református gimnázium megalakításáról

P. Tóth Béla lelkipásztor:

„Megállapodtunk a tűzoltókkal, hogy egyelőre közösen használjuk az épületet. 1999. szeptemberében két osztállyal, aztán ahogy folyamatosan bővítjük az iskolát, úgy indítjuk az osztályokat.”

Szentendre és Vidéke, 1998. május 7.

Az építkezés történetét bemutató kisfilm. YouTube

reformatus_gimi.jpg

Avatóünnepség. Szentendrei Református Gimnázium


 ~♣~ ~♣~ ~♣~

A bejegyzés trackback címe:

http://pemete.blog.hu/api/trackback/id/tr735293446

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.