PMK (Pemetefű) 2013.07.10. 15:10

Július

Mozaikok Szentendre múltjából, 7.

 
~♣~ Sin Edit gyűjtése ~♣~

 

110 éve

Újsághírek Szentendréről, 1903-ból. Kevés a turista, rendezetlen a Duna-part, piszkosak az utcák, nincs étterem, fürdő... Szent-Endre és Vidéke Hírlapja, 1903. július 5.

furdozok-duna.jpgFürdőző gyerekek a Pap-szigetnél, az 1920-as években. Üdvözlet Szentendréről. Vexillum Kiadó, Budapest, 2004

Szent-Endre „…a természettől mindennel el van látva, amit általában kellemes nyaralóhelytől megkívánnak. […] S mi az oka mégis annak, hogy a nyári tartózkodóhelyet kereső fővárosiak egy évtized óta alig emelkedő számban keresik fel Szent-Endrét és vidékét? Szent-Endre városa nem halad. […] A Duna partja, ahelyett, hogy az idegenekre vonzást gyakorolna, szabálytalanságával és tisztátalanságával elriasztja őket. […] Nem gondoskodik a város, hogy a nyaralók és látogatók rendesen étkezhessenek, és ami szinte hihetetlennek látszik, hiányzik a nyaralóhelyek talán legfontosabb kelléke, nincs rendes fürdő.”

osbuda-kert2.jpgEgy korabeli képeslap tanúsága szerint a Szamárhegy oldalában lévő Ősbudavárban 1910-ben 24 fillérért adták a zónareggelit. Üdvözlet Szentendréről

~♣~

Két dudás egy csárdában... Harc a helyi sajtóért. Szent-Endre és Környéke, 1903. július 20.

„Lapunk egy szubvencionált hetilappal volt kénytelen versenyre kelni, de csakhamar belátta, hogy városunk és környéke két – elvi állásra nézve elütő és korlátolt tartalmú – helyi lap számára nem nyújt elegendő versenytért.”

szev-elofiz.jpg

A Szent-Endre és Vidéke először 1899 és 1901 között jelent meg, Czobor Hugó szerkesztésében. Ezt követte a Szent-Endre és Környéke 1903-ban, majd a Szentendre és Vidéke Hírlapja, 1903-tól 1907-ig. Pest megye sajtóbibliográfiája 1794–1975. PMKK, Szentendre, 1977

~♣~

90 éve

Vizitdíj természetben leróva, infláció idején. A képviselő-testület 1923. július 9-i ülésének jegyzőkönyvéből

„Rendelési díj az orvos rendelőjében nappal 2 kg búza, éjjel 4 kg búza vagy ezen mennyiségnek napi ára. Látogatási díj nappal a beteg lakásán 4 kg búza vagy ezen mennyiségnek napi ára. A köztisztviselők és minden alkalmazott, aki drágasági segélyt élvez, ezen díjtételnek felét fizeti.”

~♣~

80 éve

Duna mellett legyen telke, ott üdül fel teste, lelke!” Dunakanyari üdülőtelep marketingje anno... Új Idők, 1933. július 10.

„Surányi sziget parcellázása a nagy Dunaág legszebb pontján, Felsőgöddel szemben, 25 km-nyire a fővárostól. A jó középosztály legkedveltebb nyaraló és üdülőtelepe. Bársonyos homokstrand. Kitűnő vendéglő olcsó pensióárakkal. Csónakház. Tennisztér. Szőlő- és erdőtelkek 60 havi részletfizetésre. Olcsó építkezési lehetőségek a helyszínen. Érdeklődőknek ingyen autóbusz oda-vissza.”

Felso_God_029.jpgEzt a lapot Tek. Varga Imréné kapta meg a Bihar megyei Okányban, 1943-ban. A bal szélen látható vontatóhajó talán a Kőrös. Dunai Szigetek

~♣~

75 éve

Az állattartás és az idegenforgalom dilemmája a két háború között. Pilishegyvidék–Budakörnyék, 1938. július 30.

„Az államrendőrség eltiltotta a baromfiak legeltetését, úsztatását, nevelését a Duna-parton. […] Mert ha ilyen módon elcsúfitják a Duna-partot és nem jön nyaraló, kinek adják majd el a récét, libát meg csirkét?”

libak.jpgAndré Kertész: Ráczkeve. 1942. Pest megyei minikönyvek, 10. PMMI, Szentendre, 1987

~♣~

60 éve

Népnevelés, kultúrmunka az ötvenes években. Az 1953. július 11-i vb-ülés jegyzőkönyvéből

„A népművelési előadó szervezze meg az úttörőket és pedagógusokat kultúrműsor cséplőgép melletti tartására.”

huvelykmatyi2.jpg

A Hüvelyk Matyi címlapja 1954-ből. Pest megye sajtóbibliográfiája 1794–1975. PMKK, Szentendre, 1977

~♣~

55 éve

Elmentek a katonák... (Később visszajöttek, majd 1990 nyarán ismét elmentek.) Az 1958. július 11-i tanácsülés jegyzőkönyvéből

„Tiebel Ferenc tanácselnök bejelenti, hogy a város területén állomásozó szovjet katonai alakulat f. hó 12-én elhagyja állomáshelyét, visszatér a Szovjetunióba. A szovjet alakulat elbúcsúztatására ünnepély lesz tartva és javasolja, hogy a tanács is képviseltesse magát egy háromtagú bizottsággal.”

szovjet-hosi-eml-terv.jpgEmlékműterv. Postcard

~♣~

30 éve

Évi másfél millió (!) turistáról számol be a Pest Megyei Hírlap. 1983. július 2.

„A szentendreiek minderre büszkék, ugyanakkor néha úgy érzik, mintha már nem is a sajátjuk lenne a városuk.”

 ~♣~

20 éve

Megvalósulatlan tervek a megüresedett szovjet laktanya hasznosításához. Szentendre és…, 1993. július 1.

„A Nemzeti Egészségmegőrző és Rákellenes Központ, valamint az Első Amerikai Kórház Alapítvány képviselői aláírták azt a szindikátusi szerződést, amelynek alapján ez év második felében – az egykori szovjet laktanya területén – végre nekiláthatnak a világszínvonalú egészségügyi komplexum kialakításához.”

nerek.jpgA szentendrei volt szovjet laktanya romjai napjainkban. Népszabadság Online

~♣~

15 éve

Újsághírek Szentendréről, 1998-ból. Örömök: bővül a Skanzen, működik az Erdei Iskola és a Szalamandra Egyesület, Kínában járt a Kecskés Együttes...

„…a Sztaravoda völgyében óriási lendülettel gyarapodik a kulturális turizmus egyik fellegvára.” 

Szentendre és Vidéke, 1998. július 17.

liba-skanzen.jpgSzent Márton újborfesztivál és libator a Skanzenben. Programturizmus

„Szentendrén évek óta sokféle, a környezeti szemléletformálást célzó tevékenységet végez az Erdei Iskola Alapítvány és a Szalamandra Egyesület.”

Szentendrei Zöld Levél, 1998. 3. szám

zoldtabor.jpgKészül a vegetáriánus ebéd a horányi ifjúsági táborban. Árnyas Sziget

„Magyarország zenei nagykövetei. Szentendrei együttes Kínában. Peking új hangversenytermét avatta fel kéthetes turnéjuk kezdetén, 1998. július 15-én a Kecskés Együttes.”

Dunakanyar, 1999. április

~♣~

Panaszok: kevés a turista, rossz helyen van a nyári színház, nincs kábeltévé, üresek a múzeumok, sok a bóvliárus...

„Telt ház a Városháza udvarán, ahová évekkel ezelőtt az akkor már tekintélyes múlttal rendelkező nyári színházat bezsuppolták. A vita azóta is tart parttalanul, miközben az egymással vitázók abban egyetértenek, hogy azért mégiscsak a Fő tér lenne az igazi. Persze nem az Óbudai Hajógyárból evakuált, hónapokig elmozdíthatatlanul összeácsolt, városrondító monstrumlelátóval, hanem valami mobil megoldással.”

„Miközben az ország egész területén már a legkisebb magyar faluban is van kábeltelevízió, városunkban eddig csak megvalósulatlan álom maradt.

Szentendre Castrum, 1998. július 13.

„…szinte már közhellyé vált a szentendrei idegenforgalom visszaesése, a megyei fenntartású múzeumok katasztrofális anyagi helyzete és minimális látogatottsága (kivétel a Kovács Margit Múzeum).”

„Kmetty és a baseball-sapkák. Múzeumsirató. […] Héttornyú városunkban van számos dolog, amire büszkék lehetünk. Vagy lehetnénk? Az utóbbi években ugyanis Szentendre eredeti, művészvárosi arculata teljesen belevész az utcákat elborító giccstengerbe.”

Szentendre és Vidéke, 1998. július 17.

~♣~♣~♣~

A bejegyzés trackback címe:

http://pemete.blog.hu/api/trackback/id/tr245397484

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.

Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot!

blog.hu