PMK (Pemetefű) 2013.10.04. 16:23

Szeptember

Mozaikok Szentendre múltjából, 9.

 
~♣~ Sin Edit gyűjtése ~♣~
 

800 éve

„A királynét megölni nem kell...” Képes Krónika, Villard de Honnecourt, Katona József, Szabó Magda

 

gertrud-montazs.pngA Ferenczy Múzeum ez év végéig látogatható kiállításához készült fotómontázs. Ferenczy Múzeum

 

1213. szeptember 28-án a pilisi erdőben meggyilkolták II. Endre király feleségét, merániai Gertrudot. A Képes Krónika így számol be az eseményről:

„[András király] felesége, Gertrúd úrnő Németországból való volt, ettől nemzette Bélát, Kálmánt, Andrást és Szent Erzsébetet. De jaj! Kétségkívül az emberi nem ellenségének ösztönzésére, a nevezett úrasszony a nagyságos férfiú, Bánk bán feleségét erőszakkal átadta valamelyik jövevény öccsének, hogy megbecstelenítse. Ez okból a Bor nemzetségből eredeztetett Bánk bán kardjával keservesen kiontotta a királyné vérét, súlyos sebet ejtett rajta, és az Úr 1212 [1213!]-ik évében megölte. Testét a szürke barátok pilisi monostorában temették el.”

Geréb László fordítása

Katona József Bánk bán című drámája nyomán Gertrudis gaz csábítóként és a magyarság kegyetlen zsarnokaként vonult be a köztudatba. Lehet, hogy kissé egyoldalú és igazságtalan ez a kép Árpád-házi Szent Erzsébet és az országot a tatárjárás után újjáépítő IV. Béla király édesanyjáról. IV. Béla király talán nem érdemtelenül állíttatott számára gyönyörű síremléket, amelyet nagy valószínűséggel Villard de Honnecourt, a kor híres francia építésze készített, s amelynek rekonstruált rajzát több régészeti szakkönyv is közli.

Szabó Magda (1917–2007) Béla király című drámájában így képzeli el a király és a szobrász párbeszédét:

Béla: A Pilisben dolgozol majd, egy kolostorban, és olyan márványt adok neked, amilyet még nem láttál sehol. Piros és nevet. Tudsz olyan sírszobrot faragni, aminek az arca sugárzik?

Villard de Honnecourt: Azt hiszem, tudok, sire.

Béla: Megfaragod a legszebb arcot. Egy tündérét, aki álmodik. Azt az asszonyt faragd meg, Villard de Honnecourt, akit legjobban szerettem ezen a földön. Egy tündért, koronával. […] Az anyám sírszobrát faragd meg, mester, Pilisszentkereszten, ahol a gyilkosai ízekre tépték. Egy tündért, mondtam már. Gertrúdist, a meránit.”

Az évforduló alkalmából a Ferenczy Múzeum kiállítással idézte meg a királyné alakját, a múzeum udvarán pedig bemutatták Katona József Bánk bánját Alföldi Róbert rendezésében.

~♣~

130 éve

1883. szeptember 4-én született Czóbel Béla, a 20. század egyik legnagyobb hatású magyar festőművésze

 

250px-Kernstok_Károly_Czóbel_Béla_szalmakalapos_portréja_1907.jpgKernstok Károly: Czóbel Béla szalmakalapos portréja (1907). Wikipédia

 

Czóbel 1902 és 1906 között Nagybányán Iványi-Grünwald Béla tanítványa volt. 1902-ben és 1903-ban a müncheni akadémián, majd 1903-tól Párizsban, a Julian Akadémián tanult. 1905-ben állított ki először az Őszi Szalonon, 1906-tól pedig a francia fauves-okkal együtt szerepelt ugyanott és a Függetlenek Szalonjában. Barátai közé tartozott Georges Braque és Amedeo Modigliani. A magyar Vadak jellegzetes képviselőjeként alapító tagja lett a Nyolcak csoportjának, bár csak az első tárlatukra küldött képet.

Az első világháború idején menekülnie kellett Franciaországból, és a hollandiai Bergenben telepedett le. 1919-től 25-ig Berlinben élt, ahol a Brücke csoporthoz kapcsolódott. 1925-ben gyűjteményes kiállítása volt Berlinben, de még ugyanebben az évben visszaköltözött Franciaországba. 1927-ben New Yorkban sikeres kiállítása volt a Brummer Galleryben. 1931-től mind gyakrabban járt haza, a nyarakat rendszeresen a hatvani kastélyban töltötte, Hatvany Ferenc festőművész meghívására. 1933-ban elnyerte a Szinyei Merse Pál Társaság nagydíját. 1940-ben tért vissza véglegesen Magyarországra, és Szentendrén telepedett le. A második világháború után is rendszeresen állított ki külföldön, elsősorban Párizsban, a Galerie Zakban.

A Szentendréhez annyi szállal kötődő festőművésznek 1975 óta önálló múzeuma van a városban. 1976. január 30-án halt meg Budapesten.

~♣~

115 éve

Megölték a királynét! A képviselő-testület 1898. szeptember 14-i ülésének jegyzőkönyvéből

Erzsebet_.jpgErzsébet Amália Eugénia, gyakori becenevén Sisi, teljes német nevén Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbach. Wikipédia

 

1898. szeptemberében „ismét” királynégyilkosság történt: Genfben megölték a magyarok körében oly népszerű Erzsébet királynét. A szentendrei önkormányzat rendelkezése a helyi gyászünnepről:

„A temetés napján minden néven nevezendő munka szüneteljen, a zenélés és egyéb vigalom tartása tilalmazva legyen”, az iskolákat és üzleteket tartsák zárva, harminc napig lengjenek gyászlobogók a házakon, harminc napig a város minden hivatalos levelét gyászborítékban, fekete pecséttel küldjék.

~♣~

110 éve

Padok a Duna-parton. A képviselő-testület 1903. szeptember 15-i ülésének jegyzőkönyvéből

„Dr. Weisz Ármin és társai beadványa a Duna-parton lévő sétányon padok elhelyezése, a terület rendezése és éjjeli kivilágítása tárgyában...”

A Duna-part látványa, elrendezése több mit száz éve foglalkoztatja a szentendrei városatyákat. Lássunk néhány képet, visszafelé haladva az időben:

Duna-part.jpg

Látványterv a mobilgáthoz a Szentendrei Társadalmi Együttműködés honlapján (2012). SZETE

szt-dunapart-padok.jpg

A padokkal felszerelt sétány a 40-es (50-es?) években. Szentendre város honlapja

szt-hajoall.jpgA Duna-part  a századfordulón. Szentendre város honlapja

~♣~

 100 éve

Fektetve vagy lógatva? Szentendre és Vidéke, 1913. szeptember 21.

„Glatz Sándor állatorvos feljelentette majdnem az összes mészárosokat és henteseket a rendőrkapitánynál, hogy egyebek között a húst a piacon felállított sátraikban függve és nem fektetve tartják. […] Néhány nappal később meg dr. Péchy Henrik városi tiszti főorvos tett feljelentést az egyik mészáros ellen, hogy a húst fektetve és nem függve tartja. Szegény mészárosok most igazán nem tudják, hogy mit tegyenek.”

~♣~

90 éve

Városházépítés – városi földek értékesítéséből. A képviselő-testület 1923. szeptember 9-i ülésének jegyzőkönyvéből

„A bemutatott és jóváhagyott adás-vételi szerződés a város anyagi érdekeinek megfelelőleg lett megkötve és az eladott terület pedig nyilvános árverés útján lett értékesítve. […] A befolyt vételár városi vagyonnak (városházépítés) növelésére fordíttatik.”

~♣~

80 éve

Turistaház-avatás, Petőfi-pihenő. Pilishegyvidéki Hírek, 1933. szeptember

 

1933. szeptember 24-én ünnepélyesen felavatták a kő-hegyi turistaházat. Az épület falán elhelyezett emléktáblán a Magyar Turista Egyesület Petőfi Sándor és Vachot Imre 1845. szeptember 23-i kirándulásának állít emléket.

petofi.JPG1958 óta emlékoszlop áll a hegy tetején. Pilisjárók

~♣~

75 éve

Diáksors. Pilishegyvidék–Budakörnyék, 1938. szeptember 3.

 

A csupán tanfolyami formában működő, de jól felszerelt szentendrei gimnáziumnak hetven tanulója van.

„Minden tanuló minden nap minden tárgyból felel.”

~♣~

60 éve

Bomlasztó munka. Feltárni a hibákat. Az 1953. szeptember 25-i tanácsülés jegyzőkönyvéből

„…igyekezett az ellenség a termelőszövetkezetben is bomlasztó munkát végezni. Eleinte úgy nézett ki, hogy sok kilépő tagunk lesz, de az ellenségnek a hangját letörtük, és a kilépők száma leapadt.”

A Járási Tanács VB elnöke „…megbírálja Bánhegyi elvtárs [városi VB elnök] beszámolóját azért, mert a hibákat nem tárta fel és nem ismertette, hogyan óhajtja azokat kijavítani. […] Ugyanúgy ki kellett volna hozni Elnök elvtársnak a hibákat, mint ahogy a Párt Központi Vezetősége feltárta a hibáit.”

~♣~

40 éve

Ingázók, munkaerőhiány. Óvodáink zsúfoltak. Mostoha az iskolák helyzete. Az 1973. szeptember 21-i tanácsülés jegyzőkönyvéből

ingazok.jpg

Szánthó Imre (IMI) karikatúrája a Pest Megyei Hírlapban, 1957-ben. Pemete a Facebook-on

 

„Jelenleg a Szentendréről ingázók száma – tapasztalati számok alapján – 1.800 fő. Nagy a Szentendrére ingázók száma is – 2.170 fő – amely főképpen a környező mezőgazdasági övezetből kerül ki. […] A város munkaerőhelyzetére – elsősorban demográfiai okok következtében – az elkövetkezendő időben is a munkaerőhiány lesz jellemző.”

„Óvodáink […] zsúfoltak, a felvételi igényeket nem elégítik ki. 421 férőhelyre 501 gyermeket vettünk fel.”

„Az általános iskolai tanulócsoportok száma 47, a tantermek száma 33. Ebből szükségjellegű 5, váltakozó tanításban használt 16 tanterem. Az iskolák szűkek, korszerűtlenek. A megye városai közül Szentendrén a legmostohább az általános iskolák helyzete.”

~~

A bejegyzés trackback címe:

http://pemete.blog.hu/api/trackback/id/tr945551369

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.

Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot!

blog.hu