Valamikor a kő volt a falu legfontosabb építőanyaga

 

Már a középkorban is bányásztak itt követ. Üröm nevének eredeti jelentése "malomkövek fejtésére alkalmas hely" lehetett.

A falu közvetlen közelében többféle hasznosítható kőzet található. Bányásztak homokkövet, padosan elváló márgát (melyet a helyiek laposkőnek vagy bunyikőnek neveztek), mészkövet és porló dolomitot. Ürömön több kőbánya is működött.

41.jpg

 Türk József és csapata a kőbányában 1935-ben

A 19. század végén a filoxéra tönkretette a szőlőültetvényeket és akkor vált a kőbányászat a megélhetés legfőbb forrásává. Szerencsére Budapest éppen akkor indult gyors fejlődésnek, s rengeteg megmunkált kőre volt szükség az építkezéseken.

Az építkezések beindulásával fellendült a fuvarozás is. Ez a gazdák számára jelentett jó kereseti lehetőséget. Többen vásároltak még egy-két lovat, hogy a mezőgazdasági munkák időben elkészüljenek, és a fuvarozás is folyamatosan mehessen.

131.jpg

 A kőfejtőben 1950 körül

A hatalmas kőtömböket még a második világháború előtt is kézi erővel bányászták. Vésőkkel, ékekkel, kalapáccsal dolgoztak. Nehéz volt a munka, gyakran történtek balesetek. Már a 19. század végén megalapították az Ürömi Kőfaragók Egyletét. Az egylet gondoskodott az elhunytak tisztes temetéséről is, és ezt írásba is foglalták.

szerencsetlenseg_a_kobanyaban_mti_konyomatos_hirek_1935_marcius_21_34_oldal.JPG

 

halalos_baleset_mti_konyomatos_hirek_1940_majus_14_10_oldal.JPG

MTI Kőnyomatos hírek

kofaragok_egylet.JPG

 Az I. ürömi kőfaragók keresztény temetkezési egyletének alapszabályai

Egykor az "ürömi laposkő" volt a falu legfontosabb építőanyaga. A svábok úgy építették házaikat, hogy 70 cm szélességben két palló között rakták a falat. A nagyobb laposkövek egyenesebb felét fordították kifelé, a köztük lévő részt pedig sárga agyaggal és apró kövekkel töltötték ki. Ezek a házak szárazak, télen melegek, nyáron hűvösek voltak.

A követ nemcsak lakóházak építésére használták. Abból készültek a kerítések, a fakapuk tartóoszlopai, itatóvályúk, kispadok a házak előtt, azzal rakták ki a pincéket és kutakat is.

laposko_2.jpg

 Ürömi laposkő

A második világháború előtt körülbelül ötvenen dolgoztak a kőbányákban és a munkának mindig ugyanazt a részét végezték. A kőfejtő a megkívánt nagyságú követ kifejtette, a daraboló durván előkészítette, a faragó befejezte.

 

Forrás:

Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára - Bp. Akadémiai Kiadó, 1988.

Üröm az idő sodrában - Üröm, ÜBT, 2010.

Ürömi örökségünk - Üröm, ÜBT, 2000.

Muskáth György: Üröm község története című kézirata

MTI Kőnyomatos hírek

Gröschl György - Gröschl Györgyné Götz Mária: Szülőföldünk Pilisborosjenő 2000 - Pilisborosjenő, Pilisborosjenő Önkormányzata, 2001.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://pemete.blog.hu/api/trackback/id/tr617349038

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása