Szőlőtermesztés, termelőszövetkezetek

 

A község József nádor idejében jórészt szőlőtermesztéssel foglalkozott. A termelt bor elhelyezésére hatalmas pincéket építettek, melyek bejárata a mai Polgármesteri Hivatal mellett nyílt. A pince olyan terjedelmes volt, hogy a második világháború légitámadásai alatt az egész község menedéket talált benne.

urom_fotere.jpg

Üröm főtere a katolikus templommal a második világháború előtt

33_6.jpg

7_3.jpg

Ürömi sváb családi képek a 20. század elejéről

32_4.jpg

kepeslap_hangya_szovetkezet_templom_iskola_kapolna_1.jpg

Ürömi képeslapok a múlt század első feléből

A 17. század végén németekkel betelepített Üröm a második világháború végéig őrizte német jellegét. 1941-ben a lakosság 84,6 %-a vallotta magát németnek. A háború utáni hatalmas kitelepítések után gyakorlatilag megszűnt a nem magyar nemzetiség. A kitelepített németek helyére Tarpáról, Mezőkövesdről, Szigetmonostorról, a Jászságból, Csehszlovákiából, összesen mintegy 30-35 településről érkeztek magyar családok. 

Az 1940-es évek végétől kezdtek szövetkezeteket szervezni Ürömön, elsőként 1949-ben a Béke alakult meg, 320 holdon és 16 taggal. 1952-től Cservenkov néven működő tsz-nek 1961-ben 385 holdja és 101 tagja volt. 1965-ben hozzácsatolták a pilisborosjenői Szikra Tsz-t. Az új neve Magyar-Bolgár Barátság Tsz lett, mely 1982-ben egyesült a nagykovácsi Rozmaring Kertészeti Tsz-szel.

A hajdani szőlőterületek minimálisra zsugorodtak, és meghatározó volt a búza- és kukoricatermesztés.

6_4.jpg

A tsz-ben 1954-ben

 

Forrás:

Muskáth György: Üröm község története - kézirat

Ürömi örökségünk - Üröm, ÜBT, 2000.

Üröm az idő sodrában - Üröm, ÜBT, 2010.

 

A magokat szerb kertészektől vásárolták

Vajon gondol-e valaki Dunakeszin napjainkban arra, amikor kezébe vesz egy paradicsomot, hogy milyen autentikus helyen teszi mindezt? Valószínűleg nagyon kevesen. Pedig a település fontos, kiinduló láncszem e kedvelt, korábban csak dísznövényként előforduló zöldségféle magyarországi termesztésében.

rihgy_01_alb_0130_n.jpgParadicsomszedés a dunakeszi határban, 1955-ben 

Az 1870-es években a dunakeszi gazdák voltak az első hazai paradicsomtermelők, akik a magokat szerb kertészektől vásárolták. A kezdetben kertekben, majd szántóföldön folytatott termesztéshez a dunakeszi sárga, homokos talaj kiváló alapnak bizonyult, így a paradicsom hamarosan a környék legfontosabb és – a budapesti piacokon történő árusítás révén – a legjövedelmezőbb növényévé vált.

A termelés szinte mindig ugyanúgy, rituális formában zajlott. A megfelelően előkészített talajba az asszonyok ültetőfával dugták le az előnevelt palántákat. Miután a férfiak öntözőkanna segítségével „beiszapolták” ezeket, újra a nők következtek, porhanyós földet húzva rájuk. Később a palánták növekedését gyakori kapálással segítették. Fontos feladat volt a növekvő bokrok karózása. A kötözéshez Dunakeszin rozsszalmát, ún. zsúpszálakat használtak. A 60 centiméterre vágott zsúpot vizesen kis ponyvák alatt tárolták, és vitték ki a szántóföldre, így az nem szúrt, nem tört el, alkalmas lett a munkára. A kötöző napszámosok mindig a kötényükbe tettek egy marokkal, ügyelve arra, hogy ki ne száradjon. Egy bokrot 3-4 szállal kötöztek. Ezt a munkát napi egy pengőért végezték a falu fiataljai egy-egy módos gazdánál, akinek gyakran több holdnyi paradicsomföldje is volt. 

Hatalmas lökést adott a termelésnek az 1910-es években Dunakeszin létesített konzervgyár, amely minden mennyiségben átvette a paradicsomot. A termelésre, szedésre továbbra is csak ügyes, gyakorlott munkaerőt volt érdemes felvenni, hisz a gyár csak a minőségi áruért fizetett magasabb árat.

Ma már a konzervgyár nem üzemel, s a dunakeszi paradicsom legendája is csak néhány idősebb helybeli emlékezetében él.

 Alexandra Pavlovna sírkápolnája

 

a_uromi_provoszlav_sirkapolna_1803-ban_metszet_1.jpg

Alexandra Pavlovna sírkápolnája 1803-ban - metszet

József nádor 1802 tavaszán megindította az ürömi kápolna építését. A nádori udvar építésze, Heppe Szaniszló vízépítő mérnök, országos építésügyi igazgató tervei alapján körülbelül egy év alatt készült el a kápolna copf-klasszicista stílusban. A kápolna mellett paplakot és kántori lakást is építettek. Ünnepélyes szertartás közepette vitték át Alexandra testét Ürömre. 1814-ben I. Sándor orosz cár, Alexandra bátyja is meglátogatta a kápolnát József nádor kíséretében, amikor Bécsbe tartott.

A kápolna kétféle homokkőből épült, egyes részei vörös márvánnyal díszítettek. Alaprajza téglalap, szélessége 7,6 méter, hossza 9,5 méter. A kápolnának három keskeny ablaka és egy ajtaja van a nyugati oldalon. A tetőzet rézzel borított, tornya keskeny, vékony és hosszú. A kápolnában négy elrekesztett helyiség van, kettő az oltár közelében, a harmadik a főajtóval szemben a templomi edények, szerek és az áldozóasztal helyéül szolgál, a negyedik a sírbolt bejárata. Csaknem a kápolna közepén van az ikonosztáz.

a_kapolna_felso_szintje_1803-ban_metszet.jpg

A kápolna felső szintje 1803-ban - metszet

a_sirbolt_1803-ban_metszet.jpg

A sírbolt 1803-ban - metszet

Az ürömi kápolna lelkészét, énekeseit, valamint gondnokát a 19. század végéig a cári udvar fizette. 1883-ban, Alexandra születésének 100. évfordulója alkalmából II. Sándor orosz cár felújíttatta a kápolnát. Ekkor állították fel az új és szép ikonosztázt, benne ismeretlen festőművésztől származó ikonokkal. A sírkápolna berendezése már csak részben eredeti, nagyobb része a 19. század második feléből származik.

Az orosz pap rezidenciája a volt római katolikus plébánia épülete volt. A pap olyan magas jövedelemmel rendelkezett, hogy nagyobb ünnepek alkalmával pénzt szórt a tömeg közé. A kápolnát övező kert déli része temetőül szolgált az orosz lelkész és énekesek, valamint hozzátartozóik számára. A templomtól néhány lépésre állt az orosz templomi kórus tagjainak lakóháza. Ennek az épületnek egy részében kapott helyet csaknem másfél évszázadon át a "budai orosz misszió könyvtára". E nagy értékű könyvtár az idők folyamán több mint 3700 kötetre szaporodott. 1919-ben az orosz misszió megszüntetésével a könyvtárat átszállították Piliscsabára, ahol alig száz könyv kivételével a II. világháború során elpusztult az értékes gyűjtemény.

Az ürömi sírkápolna átvészelte a két világháborút. Ikonokat és más értékeket elvittek ugyan, a külső vörösréz koporsó zárját felfeszítették, de a tetemhez nem nyúltak. 1977-ben merült fel az igény, hogy az ürömi kápolna tervezett műemléki helyreállítása előtt Alexandra Pavlovna holttestét azonosítsák, új természettudományos módszerekkel próbálják a halál okát hitelesen rekonstruálni. A vizsgálatokra a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetébe szállították, majd pravoszláv egyházi szertartás keretében visszatemették. Az ürömi sírkápolna őrizetlenül állt. Ablakai hiányoztak, így minden akadály nélkül dolgozhattak a betörők, ugyanis Alexandra Pavlovna kriptáját 1981. április 26-án kifosztották. 1981. május 13-án kivették Alexandra Pavlovnát koporsójából és átszállították a budai Vár nádori kriptájába, s ott nyugodott egészen a 2004. szeptember 11-i újratemetéséig. 

a_sirbolt_napjainkban.jpg

Alexandra Pavlovna koporsója az újratemetés után

ermszt_mihaly_kepe_a_kapolnarol.jpg

A sírkápolna - Ermszt Mihály fotója

 

Forrás:

Hankó Ildikó -Kiszely István: A nádori kripta - Szekszárd Babits Kiadó, 1990.

 Alexandra Pavlovna és Üröm

 

Üröm legfőbb nevezetessége ma - festői fekvésén kívül -  József nádor korán elhalt első feleségének, Alexandra Pavlovnának a sírkápolnája.

kapolna_2005_1.jpg

A kápolna 2005-ben

Alexandra Pavlovna 1783-ban született Szentpéterváron I. Pál orosz cár és Zsófia württenbergi hercegnő házasságából, II. (Nagy) Katalin orosz cárnőnek unokája, I. Sándor és I. Miklós cároknak pedig testvére volt.

13_alexandra_pavlovna_portreja_v_l_borovikovszkij.jpg

Alexandra Pavlovna portréja - A. P. Borovikovszkij festménye

a_kocsi.JPG

József nádor és Alexandra Pavlovna portréja, valamint a kocsi, amelyen Budára érkeztek

József nádor és Alexandra Pavlovna nagyhercegnő esküvőjét 1799. október 30-án tartották Gacsinán, a cári kastély kápolnájában. A házasságot politikai megfontolásból tervezték, de végül harmonikusnak bizonyult. A főhercegi pár 1800. január elején érkezett Bécsbe, ahonnan a következő hónap elején Budára költözött. A nádori udvarban egymást követték az Alexandra kedvéért és által rendezett lovasjátékok, hangversenyek, bálok, vadászatok és Buda környéki sétakocsizások. Egy ilyen séta alkalmával ismerte és szerette meg Alexandra Ürömöt, amelyet József nádor meg is vásárolt számára és ahová nyaralókastélyt terveztek.

A vidám természetű és igen jószívű nádornét hamar megszerették új hazájában. A köznép "magyar királynéként" emlegette. 1801. március 8-án a főhercegnő leánygyermeknek adott életet, de a csecsemő még ugyanazon a napon meghalt. A fiatal anyát gyermeke halála nagyon megrendítette, és állapota napról napra romlott, s március 16-án meghalt. Alexandra nagyon szerette Ürömöt, és kívánsága az volt, hogy ott temessék el.

a_korabeli_urom_az_ujonnan_keszult_kapolnaval_metszet.jpg

A korabeli Üröm az újonnan készült kápolnával

 

Forrás:

Hankó Ildikó - Kiszely István: A nádori kripta - Szekszárd, Babits Kiadó, 1990.

 A török uralom, a németek betelepítése

 

A török hódoltság alatt a falu elpusztult, jórészt lakatlanná vált; 1562-ben Üröm-puszta török kincstári bérlet volt, melyet Musztafa aga birtokolt. A budai szandzsák 1580. évi adólajstromában is pusztaként szerepel, évi 500 akcse jövedelemmel.

A török uralom megszűnése után jó ideig nem tűnt fel okiratokban, s csak a 18. század elejétől népesedett be újra. Az első telepesek valószínűleg 1699-ben jelentek meg. 1711-ben 16, 1720-ban már 37 német háztartás található a faluban. A telepesek Bajorországból jöttek. Az újjáépült község a középkori templomromokon új templomot épített magának, melyet Szent Györgynek szentelt. A templomot a 18. század közepétől többször renoválták, így nyerte el mai barokk formáját. 1936-ban szentély épült hozzá.

az_ulmer_schachtel_sebastian_leicht_muve_szuletett_1908_hajo_hozta_a_bevandorlokat_a_dunan_sulinet_hu.jpg

Az ulmer Schachtel - ilyen hajókon érkeztek a német telepesek - Sebastian Leicht műve

A betelepült németek 1737-ben alapították a község első iskoláját. Ilyen kis település történetében ez szinte egyedülálló tett volt. A kornak megfelelően egy tanterem szolgálta a tanítást, s egyetlen tanító oktatott.

A budai klarisszák a rend feloszlatásáig megtartották birtokukat. 1781-ben a Vallásalaphoz került Üröm, melyet aztán 1800-ban több más környékbeli faluval együtt - József nádor megvásárolt.

Ürömi sváb képek

28_1.jpg

svab_csaladi_kep_1.jpg

svab_1_2.jpg

35_3.jpg

 

Forrás:

Muskáth György: Üröm község története - kézirat

Üröm az idő sodrában - Üröm, ÜBt, 2010.

 

 Őskor, ókor, középkor

 

Üröm területén talált újkőkori leletek bizonyítják, hogy már több mint ötezer évvel ezelőtt is lakott hely volt. Cserepeket, valamint egy kovából pattintott kaparót gyűjtöttek abból a korból a régészek. 

13_3.jpg

A halomsíros kultúra leleteiből - kép: Régészeti tanulmányok Pest megyéből

Erre vezetett a római korban az Aquincumot Brigetioval összekötő út. Brigetio a mai Szőny területén állt. Előkerült egy római mérföldkő is latin nyelvű szövegmaradványokkal, mely valószínűleg ezen út mellől származik. De találtak itt a honfoglalás idejéből vagy a korai Árpád-korból származó sírt is.

3_8.jpg

A római mérföldkő a Templom téren

A középkori falu a mai belterület alatt fekhetett. Üröm ősi településeink sorába tartozik, 1212-ben említtették először egy oklevélben. A 13. század elején, még jóval a tatárjárás előtt a Baracska nemzetség birtoka volt. E nemzetség sarja, Baran fia Hippolit egy bizonyos  szőlőbirtokot 1212-ben az általa alapított baracskai monostornak adományozott.

oklevel_1212_2.jpg

Üröm első okleveles említése 1212-ből - forrás: Pest Megyei Levéltár

Második okleveles említése 1214-ből való, de sokkal régebbi eseményeket mond el. Boleszló még budai prépost korában (kb. 1172-1187) Ürömön szőlőt szerzett, melyet váci püspök korában, II. András uralkodása idején, valamikor 1205 és 1212 között a leleszi premontrei prépostságnak adományozott. Ezeken a dokumentumokon még Ewrem, olykor Eurem néven szerepel a község. A helynévnek ez a középkori alakja az "őr, őröl" szótő származéka, s malomkövek fejtésére alkalmas helyet jelölhetett. 

1312-ben Mária királyné ürömi szőlőbirtokát egy Theza (Tisza?) nevű udvari emberének adományozta. 1354-ben a budai klarisszák szereztek itt birtokokat, és egészen 1781-ig kezükben tartották. 

A szőlőművelés gyakran tűnik fel az Ürömre vonatkozó oklevelekben. Az egyik oklevél egy Mihály nevű presbiter nevét is említi, tehát a faluban már valószínűleg templom is volt. Az óbudai klarisszák ürömi birtokát 1367-ben határjárták, s az akkor készült oklevélben említik Kővágó-hegyet. A szőlőművelés mellett a kőbányászat is jelentős szerepet játszott a falu történetében.

uromi_malomko.jpg

Régi malomkő - kép: Ürömi örökségünk

 

Források:

Magyarország régészeti topográfiája 7. kötet - Budai és Szentendrei járás, 1986.

Régészeti tanulmányok Pest megyéből - Szentendre, 1980.

Muskáth György: Üröm község története - kézirat

Ürömi örökségünk - Üröm, ÜBT, 2000.

 Összetartás és rivalizálás

 

Üröm és Pilisborosjenő két szomszédos település Pest megyében. 1946 előtt mindkét falut római katolikus vallású svábok lakták. A németek kitelepítéséig a két falu lakossága kimondottan jó viszonyban volt egymással.

32_3.jpg

Ürömi képeslap

004_falu_a_budai_clip_image002_0002_sulinet_hu.jpg

Pilisborosjenői képeslap - kép: sulinet.hu

 "Átmentek egymás falujába segíteni építkezéseken, aratáskor; kölcsönadtak egymásnak szerszámot, fát, egyéb anyagot. Borosjenői gazdák Ürömön, ürömiek pedig Borosjenőn is vásároltak termőföldet.Voltak gazdák, akik például cséplőgépet vásároltak, s bércséplést vállaltak a szomszéd faluban. A dolgos hétköznapokat ünnepek, hétvégék követték, a pihenés és szórakozás alkalmai. Szólt a fúvószene, az emberek énekeltek, táncra perdültek. Bált majdnem minden hétvégén rendeztek a falvak kocsmáiban, reggelig tartott a mulatság. A legnagyobb ünnep mindkét faluban a templombúcsú volt. Borosjenőn Szent Vid napján, június 14-én, Ürömben Szent György napján, április 24-én. A hátsó úton ekkor volt a legnagyobb forgalom: a szomszédok átmentek egymáshoz ünnepelni. Szent Györgykor például Borosjenőn nem is mondtak misét, mindenki Ürömben volt, a két falu plébánosa együtt misézett. Azelőtt a földúton érték el az emberek a munkaterületüket is, a szántót, a kerteket. Itt gyalogoltak át az egyik faluból a másikba. Ez félórás, két kilométeres séta volt. Sok-sok szerelmi vallomás hangzott el ezen az útszakaszon, a fiatalok sorsa nagyrészt itt dőlt el. A kukorica- és tollfosztás, a bálok: megannyi lehetőség a találkozásra, ismerkedésre. Gyakoriak voltak a vegyes házasságok: ürömi legény borosjenői lányt vett feleségül és viszont. A focipálya is az út mentén volt, emiatt is gyakran jártak erre a két település lakói."

Tarján Miklós: Összetartás és rivalizálás

urom_es_pilisborosjeno.JPG

Az előtérben Üröm, a háttérben Pilisborosjenő és a Nagy-Kevély

a_kovesbercrol.JPG

Üröm a Köves-bércről 2015 nyarán

pilisborosjenoi_hirlevelek_2012.jpg

Pilisborosjenő - kép: pilisinfo.hu

templom_2.JPG

Az ürömi katolikus templom

romai_katolikus_templom_7226_szamu_muemlek_3_wikipedia.jpg

A pilisborosjenői templom - kép: Wikipédia

A németek kitelepítése után lazulni kezdett a két falu jószomszédi kapcsolata. Sok magyar lakost telepítettek be, sok helyről. A hatvanas években Ürömöt jobban fejlesztették, Pilisborosjenő lemaradt. Aztán a Pest Megyei tanács kitalálta, hogy irányítsa a két falut közös tanács. 1970-ben ez meg is valósult, Üröm, a nagyobb település lett a tanácsszékhely. A rivalizálás folytatódott, a borosjenőiek nem nézték jó szemmel az ürömiek dominanciáját.

1973-ban megkezdték a két község közötti összekötőút építését, 1977-re el is készült. Míg az utat le nem aszfaltozták, a busz úgy közlekedett Óbudáról, hogy először az ürömi főtérig jött, ott megfordult, visszament az elágazásig, majd a bekötőúton továbbment Pilisborosjenőre. De volt ürömi és pilisborosjenői közvetlen járat is. 

Sok vitás kérdést megoldott a közös tanács, de a viszony sosem volt felhőtlen. Egyre több ház épült Ürömön is, Pilisborosjenőn is, már-már úgy látszott, hogy a két község összeépül. Az ürömiek azt javasolták, ha már úgyis összeépül a két falu, legyen a neve Ürömpilis. Ez hatalmas tiltakozást váltott ki Pilisborosjenőn, s a tanács le is mondott erről a tervéről.

A két település közös iskolát is épített, 1983-ban készült el a két falu között az új, felső tagozatos iskola.

A két község "házassága" nem bizonyult tartósnak, a rendszerváltáskor "válással" végződött. Az 1989. november 26-i falugyűlésen megtartott népszavazás döntött egyhangúlag az önállóság mellett. 1993-ban a közös iskolát is megszüntették.

105_2.jpg

A közös iskola

Forrás:

Tarján Miklós: Összetartás és rivalizálás - Két "német falu" szomszédkapcsolata (Üröm és Pilisborosjenő) - Bp. Az Országos Idegennyelvű Könyvtár évkönyve, 2008.

Muskáth György: Üröm története 1945-1970 - kézirat

Muskáth György: Üröm és Pilisborosjenő 1977. évi falukrónikája - kézirat

 

  

 

 

bibliofilo 2016.12.16. 16:46

Ürömi karácsony

Fenyőfa Üröm főterén

 

A Templom teret karácsony táján hosszú évek óta karácsonyfa díszíti.

4_4.jpg

 

A díszítést az önkormányzat dolgozói végzik - fotó: Királyi Vilmos


betlehem_es_karacsonyfa_2005_dec_24.jpg

2005

karacsonyfa_az_uromi_tukor_cimlapjan_2009_2.jpg

A helyi újság címlapja 2009-ből

karacsony_2013_4.jpg

2013

2014_2_blog.jpg

2014

betlehem.PNG

A karácsonyfa szomszédságában látható betlehem  az ürömi Szent György Egyesület munkája

2015_3_blog.jpg

2015

1_2.JPG

2016

 

 

Bepillantás a második világháború előtti Üröm életébe
  

A Magyar Távirati Iroda 1881 óta szolgáltatja a friss híreket. Az MTI hosszú ideig egy litográfiai eljárással készült újság, az úgynevezett MTI kőnyomatos hírek útján tájékoztatta az előfizetőit. Ez az újság az 1920-1956 időszakból felkerült az internetre, a Arcanum adatbázisba. 

E kőnyomatos újságokat böngészve számos érdekes ürömi hírre is bukkanunk.

fagylaltarus_megtamadasa_mti_konyomatos_hirek_1929_szeptember_5_15_oldal.JPG

Azok a hajdani ürömi legények sem voltak mindig példás magaviseletűek

adomany_uromrol_mti_konyomatos_hirek_1936_marcius_9_42_oldal.JPG

Községünk elöljárósága is jótékonykodott

keteves_kislany_balesete_mti_konyomatos_hirek_1937_szeptember_19_7_oldal.JPG

Kétéves kislány balesete 1937-ben

tejesgazdak_targyalasa_mti_konyomatos_hirek_1937_november_8_41_oldal.JPG

Lázadó tejesgazdák

halalos_baleset_mti_konyomatos_hirek_1940_majus_14_10_oldal_1.JPG

Halálos baleset a kőbányában 1940-ben

volksbund_megalakulasa_mti_konyomatos_hirek_1940_augusztus_6_3_oldal.JPG

1940-ben megalakult a Volksbund helyi szervezete

rablogyilkossag_mti_konyomatos_hirek_1941_marcius_20_2_oldal.JPG

Rablógyilkosság 1941-ben

 

Forrás:

 mol.arcanum.hu/mti/opt/a111001.htm?v=pdf&a=start

 

bibliofilo 2016.11.18. 17:28