bibliofilo 2017.05.19. 15:36

Ürömi képek 4.

21_2.jpg

Locher Irma (édesanyja ölében), szülei, testvérei 1905 körül

20_1.jpg

Kopcsándi Ferencné és fia, ifj. Kopcsándi Ferenc sz. 1913.

19_3.jpg

Két kisgyermek 1920 körül

22_1.jpg

Magyaros ruhában a szüreti mulatságon a húszas évek közepén

23_1.jpg

Magyaros ruhában az 1928-as szüreti mulatságon

 

Szeretettel köszöntünk mindenkit!

 

kepeslap_kepzomuveszeti_alap_kiadovallalata.jpg

Nagykovácsi látkép Fotó: Czeizing Lajos. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata

Kedves Pemetések! Köszönjük a lehetőséget, hogy írhatunk ezen a felületen is Nagykovácsiról. 

A Nagykovácsi Öregiskola Közösségi Ház és Könyvtárban 2017. március végén indult újra a rendszeres helyismereti munka. A faluban hagyománya volt a krónikaírásnak, Szatmári Lajos tanár úr után azonban ez a munka gazda nélkül maradt. Más módszerekkel, más módon felelevenítettük a krónikaírást, kialakítva a Nagykovácsi Krónika weboldalt. Az oldal elérése: www.nagykovacsikronika.hu

Ha van kedvetek, nézzetek be hozzánk!

bibliofilo 2017.05.05. 16:35

Ürömi képek 3.

 

18_3.jpgKépeslap az 1920-as évekből

17_4.jpg

Képeslap 1922-ből

13_4.jpg

Johann Witaszek első világháborús katona

14_3.jpg

id. Kopcsándi Ferenc, született 1870-ben

15_1.jpg

Id. Kopcsándi Ferencné, leánya Kopcsándi Mária (született 1910-ben) és fia Kopcsándi Ferenc (született 1913-ban)

16_3.jpg

Iskolások 1922-ben

 

bibliofilo 2017.04.21. 16:57

Ürömi képek 2.

6_6.jpg

Balról Türk Markus, Koller Mária, Folhoffer Antal - alsó sor Bösinger Mária, Reiter Júlia, Lindmayer Katalin - 1908

 

7_4.jpg

Bont Mária (született 1896-ban), Bont János (született 1890-ben) és Bont Rosina (született 1898-ban)

8_4.jpg

Családi kép az 1910-es évekből

9_3.jpg

Fiatal lányok 1920 körül

10_8.jpg

Götz József üzlete, a mai posta

bibliofilo 2017.04.07. 17:43

Ürömi képek 1.

4_5.jpg

A Schuck család 1917-ben

2_9.jpg

A munkásotthon előtt 1926-ban

3_9.jpg

A munkásotthonban 1926-ban

1_9.jpg

A Keresztény Temetkezési Egylet 1927-ben

5_7.jpg

Aratási ünnepen 1927 körül

 

Az 1950-es évektől a rendszerváltásig

 

038_1.jpg

 Tömbkőfejtés előkészítése

A falu határát borító puhamészkő-hegyvidéken sok felszíni kőfejtés és mészégető üzemelt. A kő minőségi romlása és a gazdaságtalanság miatt ma már zömében felhagytak a bányászattal.

az_uromi_neptanccsoport_az_1950-es_evekben_1.jpg

 Az ürömi néptánccsoport az 1950-es években

6_5.jpg

 Az ürömi színjátszócsoport

125_1.jpg

 1955 május elsején

030_1.jpg

 Az ABC 1970-ben

077_1.jpg

 Az új iskolaépület udvarán 1970-ben

10_7.jpg

Képeslap az 1960-as évekből 

1956. november 4-én Budapestről, a Budai Nagy Antal Laktanyából katonák érkeztek, s fegyvereket hoztak, amit szétosztottak a lakosság között. A szovjet csapatokat akarták támadni, de azok, észrevéve a mozgolódást, távolról tüzérséggel rájuk lőttek. Ekkor a fegyveresek visszavonultak, majd a fegyvereket leadták.

Az 1950-es, 60-as években élénk kulturális élet folyt a faluban. Már 1949-ben megalakult egy 16 tagú néptánccsoport Lengyel Mária tanítónő vezetésével. Szovics Imre helybeli pékmester nagyszerű műkedvelő színjátszócsoportot szervezett.

1970-től Ürömöt és Pilisborosjenőt közös tanács irányította, Üröm volt a tanácsszékhely.

Az 1970-71-es tanévre a régi iskola udvarán felépült egy új, hattantermes iskola. 1983-ra a két község közös iskolát épített a felső tagozatos tanulóknak a két település között. A rendszerváltás idején a két falu közigazgatásilag újból külön vált. Ez az oktatásra is hatással volt. Az ürömi iskolások 1993-ban visszaköltöztek régi iskolájukba.

Forrás:

Muskáth György: Üröm község története - kézirat

Üröm az idő sodrában - Üröm, ÜBT, 2010.

Böör László: Adatok az '56-os forradalom Pest megyei történetéhez - Bp, TIT Teleki László Ismeretterjesztő Egyesület, 1997.

 

 

 

 Szőlőtermesztés, termelőszövetkezetek

 

A község József nádor idejében jórészt szőlőtermesztéssel foglalkozott. A termelt bor elhelyezésére hatalmas pincéket építettek, melyek bejárata a mai Polgármesteri Hivatal mellett nyílt. A pince olyan terjedelmes volt, hogy a második világháború légitámadásai alatt az egész község menedéket talált benne.

urom_fotere.jpg

Üröm főtere a katolikus templommal a második világháború előtt

33_6.jpg

7_3.jpg

Ürömi sváb családi képek a 20. század elejéről

32_4.jpg

kepeslap_hangya_szovetkezet_templom_iskola_kapolna_1.jpg

Ürömi képeslapok a múlt század első feléből

A 17. század végén németekkel betelepített Üröm a második világháború végéig őrizte német jellegét. 1941-ben a lakosság 84,6 %-a vallotta magát németnek. A háború utáni hatalmas kitelepítések után gyakorlatilag megszűnt a nem magyar nemzetiség. A kitelepített németek helyére Tarpáról, Mezőkövesdről, Szigetmonostorról, a Jászságból, Csehszlovákiából, összesen mintegy 30-35 településről érkeztek magyar családok. 

Az 1940-es évek végétől kezdtek szövetkezeteket szervezni Ürömön, elsőként 1949-ben a Béke alakult meg, 320 holdon és 16 taggal. 1952-től Cservenkov néven működő tsz-nek 1961-ben 385 holdja és 101 tagja volt. 1965-ben hozzácsatolták a pilisborosjenői Szikra Tsz-t. Az új neve Magyar-Bolgár Barátság Tsz lett, mely 1982-ben egyesült a nagykovácsi Rozmaring Kertészeti Tsz-szel.

A hajdani szőlőterületek minimálisra zsugorodtak, és meghatározó volt a búza- és kukoricatermesztés.

6_4.jpg

A tsz-ben 1954-ben

 

Forrás:

Muskáth György: Üröm község története - kézirat

Ürömi örökségünk - Üröm, ÜBT, 2000.

Üröm az idő sodrában - Üröm, ÜBT, 2010.

 

A magokat szerb kertészektől vásárolták

Vajon gondol-e valaki Dunakeszin napjainkban arra, amikor kezébe vesz egy paradicsomot, hogy milyen autentikus helyen teszi mindezt? Valószínűleg nagyon kevesen. Pedig a település fontos, kiinduló láncszem e kedvelt, korábban csak dísznövényként előforduló zöldségféle magyarországi termesztésében.

rihgy_01_alb_0130_n.jpgParadicsomszedés a dunakeszi határban, 1955-ben 

Az 1870-es években a dunakeszi gazdák voltak az első hazai paradicsomtermelők, akik a magokat szerb kertészektől vásárolták. A kezdetben kertekben, majd szántóföldön folytatott termesztéshez a dunakeszi sárga, homokos talaj kiváló alapnak bizonyult, így a paradicsom hamarosan a környék legfontosabb és – a budapesti piacokon történő árusítás révén – a legjövedelmezőbb növényévé vált.

A termelés szinte mindig ugyanúgy, rituális formában zajlott. A megfelelően előkészített talajba az asszonyok ültetőfával dugták le az előnevelt palántákat. Miután a férfiak öntözőkanna segítségével „beiszapolták” ezeket, újra a nők következtek, porhanyós földet húzva rájuk. Később a palánták növekedését gyakori kapálással segítették. Fontos feladat volt a növekvő bokrok karózása. A kötözéshez Dunakeszin rozsszalmát, ún. zsúpszálakat használtak. A 60 centiméterre vágott zsúpot vizesen kis ponyvák alatt tárolták, és vitték ki a szántóföldre, így az nem szúrt, nem tört el, alkalmas lett a munkára. A kötöző napszámosok mindig a kötényükbe tettek egy marokkal, ügyelve arra, hogy ki ne száradjon. Egy bokrot 3-4 szállal kötöztek. Ezt a munkát napi egy pengőért végezték a falu fiataljai egy-egy módos gazdánál, akinek gyakran több holdnyi paradicsomföldje is volt. 

Hatalmas lökést adott a termelésnek az 1910-es években Dunakeszin létesített konzervgyár, amely minden mennyiségben átvette a paradicsomot. A termelésre, szedésre továbbra is csak ügyes, gyakorlott munkaerőt volt érdemes felvenni, hisz a gyár csak a minőségi áruért fizetett magasabb árat.

Ma már a konzervgyár nem üzemel, s a dunakeszi paradicsom legendája is csak néhány idősebb helybeli emlékezetében él.

 Alexandra Pavlovna sírkápolnája

 

a_uromi_provoszlav_sirkapolna_1803-ban_metszet_1.jpg

Alexandra Pavlovna sírkápolnája 1803-ban - metszet

József nádor 1802 tavaszán megindította az ürömi kápolna építését. A nádori udvar építésze, Heppe Szaniszló vízépítő mérnök, országos építésügyi igazgató tervei alapján körülbelül egy év alatt készült el a kápolna copf-klasszicista stílusban. A kápolna mellett paplakot és kántori lakást is építettek. Ünnepélyes szertartás közepette vitték át Alexandra testét Ürömre. 1814-ben I. Sándor orosz cár, Alexandra bátyja is meglátogatta a kápolnát József nádor kíséretében, amikor Bécsbe tartott.

A kápolna kétféle homokkőből épült, egyes részei vörös márvánnyal díszítettek. Alaprajza téglalap, szélessége 7,6 méter, hossza 9,5 méter. A kápolnának három keskeny ablaka és egy ajtaja van a nyugati oldalon. A tetőzet rézzel borított, tornya keskeny, vékony és hosszú. A kápolnában négy elrekesztett helyiség van, kettő az oltár közelében, a harmadik a főajtóval szemben a templomi edények, szerek és az áldozóasztal helyéül szolgál, a negyedik a sírbolt bejárata. Csaknem a kápolna közepén van az ikonosztáz.

a_kapolna_felso_szintje_1803-ban_metszet.jpg

A kápolna felső szintje 1803-ban - metszet

a_sirbolt_1803-ban_metszet.jpg

A sírbolt 1803-ban - metszet

Az ürömi kápolna lelkészét, énekeseit, valamint gondnokát a 19. század végéig a cári udvar fizette. 1883-ban, Alexandra születésének 100. évfordulója alkalmából II. Sándor orosz cár felújíttatta a kápolnát. Ekkor állították fel az új és szép ikonosztázt, benne ismeretlen festőművésztől származó ikonokkal. A sírkápolna berendezése már csak részben eredeti, nagyobb része a 19. század második feléből származik.

Az orosz pap rezidenciája a volt római katolikus plébánia épülete volt. A pap olyan magas jövedelemmel rendelkezett, hogy nagyobb ünnepek alkalmával pénzt szórt a tömeg közé. A kápolnát övező kert déli része temetőül szolgált az orosz lelkész és énekesek, valamint hozzátartozóik számára. A templomtól néhány lépésre állt az orosz templomi kórus tagjainak lakóháza. Ennek az épületnek egy részében kapott helyet csaknem másfél évszázadon át a "budai orosz misszió könyvtára". E nagy értékű könyvtár az idők folyamán több mint 3700 kötetre szaporodott. 1919-ben az orosz misszió megszüntetésével a könyvtárat átszállították Piliscsabára, ahol alig száz könyv kivételével a II. világháború során elpusztult az értékes gyűjtemény.

Az ürömi sírkápolna átvészelte a két világháborút. Ikonokat és más értékeket elvittek ugyan, a külső vörösréz koporsó zárját felfeszítették, de a tetemhez nem nyúltak. 1977-ben merült fel az igény, hogy az ürömi kápolna tervezett műemléki helyreállítása előtt Alexandra Pavlovna holttestét azonosítsák, új természettudományos módszerekkel próbálják a halál okát hitelesen rekonstruálni. A vizsgálatokra a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetébe szállították, majd pravoszláv egyházi szertartás keretében visszatemették. Az ürömi sírkápolna őrizetlenül állt. Ablakai hiányoztak, így minden akadály nélkül dolgozhattak a betörők, ugyanis Alexandra Pavlovna kriptáját 1981. április 26-án kifosztották. 1981. május 13-án kivették Alexandra Pavlovnát koporsójából és átszállították a budai Vár nádori kriptájába, s ott nyugodott egészen a 2004. szeptember 11-i újratemetéséig. 

a_sirbolt_napjainkban.jpg

Alexandra Pavlovna koporsója az újratemetés után

ermszt_mihaly_kepe_a_kapolnarol.jpg

A sírkápolna - Ermszt Mihály fotója

 

Forrás:

Hankó Ildikó -Kiszely István: A nádori kripta - Szekszárd Babits Kiadó, 1990.

 Alexandra Pavlovna és Üröm

 

Üröm legfőbb nevezetessége ma - festői fekvésén kívül -  József nádor korán elhalt első feleségének, Alexandra Pavlovnának a sírkápolnája.

kapolna_2005_1.jpg

A kápolna 2005-ben

Alexandra Pavlovna 1783-ban született Szentpéterváron I. Pál orosz cár és Zsófia württenbergi hercegnő házasságából, II. (Nagy) Katalin orosz cárnőnek unokája, I. Sándor és I. Miklós cároknak pedig testvére volt.

13_alexandra_pavlovna_portreja_v_l_borovikovszkij.jpg

Alexandra Pavlovna portréja - A. P. Borovikovszkij festménye

a_kocsi.JPG

József nádor és Alexandra Pavlovna portréja, valamint a kocsi, amelyen Budára érkeztek

József nádor és Alexandra Pavlovna nagyhercegnő esküvőjét 1799. október 30-án tartották Gacsinán, a cári kastély kápolnájában. A házasságot politikai megfontolásból tervezték, de végül harmonikusnak bizonyult. A főhercegi pár 1800. január elején érkezett Bécsbe, ahonnan a következő hónap elején Budára költözött. A nádori udvarban egymást követték az Alexandra kedvéért és által rendezett lovasjátékok, hangversenyek, bálok, vadászatok és Buda környéki sétakocsizások. Egy ilyen séta alkalmával ismerte és szerette meg Alexandra Ürömöt, amelyet József nádor meg is vásárolt számára és ahová nyaralókastélyt terveztek.

A vidám természetű és igen jószívű nádornét hamar megszerették új hazájában. A köznép "magyar királynéként" emlegette. 1801. március 8-án a főhercegnő leánygyermeknek adott életet, de a csecsemő még ugyanazon a napon meghalt. A fiatal anyát gyermeke halála nagyon megrendítette, és állapota napról napra romlott, s március 16-án meghalt. Alexandra nagyon szerette Ürömöt, és kívánsága az volt, hogy ott temessék el.

a_korabeli_urom_az_ujonnan_keszult_kapolnaval_metszet.jpg

A korabeli Üröm az újonnan készült kápolnával

 

Forrás:

Hankó Ildikó - Kiszely István: A nádori kripta - Szekszárd, Babits Kiadó, 1990.