Mozaikok Szentendre múltjából

 

SZEPTEMBER

 

~♣~ Sin Edit gyűjtse ~♣~

 

800 éve

„A királynét megölni nem kell...” Képes Krónika, Villard de Honnecourt, Katona József, Szabó Magda

 

gertrud-montazs.pngA Ferenczy Múzeum ez év végéig látogatható kiállításához készült fotómontázs. Ferenczy Múzeum

 

1213. szeptember 28-án a pilisi erdőben meggyilkolták II. Endre király feleségét, merániai Gertrudot. A Képes Krónika így számol be az eseményről:

„[András király] felesége, Gertrúd úrnő Németországból való volt, ettől nemzette Bélát, Kálmánt, Andrást és Szent Erzsébetet. De jaj! Kétségkívül az emberi nem ellenségének ösztönzésére, a nevezett úrasszony a nagyságos férfiú, Bánk bán feleségét erőszakkal átadta valamelyik jövevény öccsének, hogy megbecstelenítse. Ez okból a Bor nemzetségből eredeztetett Bánk bán kardjával keservesen kiontotta a királyné vérét, súlyos sebet ejtett rajta, és az Úr 1212 [1213!]-ik évében megölte. Testét a szürke barátok pilisi monostorában temették el.”

Geréb László fordítása

Katona József Bánk bán című drámája nyomán Gertrudis gaz csábítóként és a magyarság kegyetlen zsarnokaként vonult be a köztudatba. Lehet, hogy kissé egyoldalú és igazságtalan ez a kép Árpád-házi Szent Erzsébet és az országot a tatárjárás után újjáépítő IV. Béla király édesanyjáról. IV. Béla király talán nem érdemtelenül állíttatott számára gyönyörű síremléket, amelyet nagy valószínűséggel Villard de Honnecourt, a kor híres francia építésze készített, s amelynek rekonstruált rajzát több régészeti szakkönyv is közli.

Szabó Magda (1917–2007) Béla király című drámájában így képzeli el a király és a szobrász párbeszédét:

Béla: A Pilisben dolgozol majd, egy kolostorban, és olyan márványt adok neked, amilyet még nem láttál sehol. Piros és nevet. Tudsz olyan sírszobrot faragni, aminek az arca sugárzik?

Villard de Honnecourt: Azt hiszem, tudok, sire.

Béla: Megfaragod a legszebb arcot. Egy tündérét, aki álmodik. Azt az asszonyt faragd meg, Villard de Honnecourt, akit legjobban szerettem ezen a földön. Egy tündért, koronával. […] Az anyám sírszobrát faragd meg, mester, Pilisszentkereszten, ahol a gyilkosai ízekre tépték. Egy tündért, mondtam már. Gertrúdist, a meránit.”

Az évforduló alkalmából a Ferenczy Múzeum kiállítással idézte meg a királyné alakját, a múzeum udvarán pedig bemutatták Katona József Bánk bánját Alföldi Róbert rendezésében.

~♣~

130 éve

1883. szeptember 4-én született Czóbel Béla, a 20. század egyik legnagyobb hatású magyar festőművésze

 

250px-Kernstok_Károly_Czóbel_Béla_szalmakalapos_portréja_1907.jpgKernstok Károly: Czóbel Béla szalmakalapos portréja (1907). Wikipédia

 

Czóbel 1902 és 1906 között Nagybányán Iványi-Grünwald Béla tanítványa volt. 1902-ben és 1903-ban a müncheni akadémián, majd 1903-tól Párizsban, a Julian Akadémián tanult. 1905-ben állított ki először az Őszi Szalonon, 1906-tól pedig a francia fauves-okkal együtt szerepelt ugyanott és a Függetlenek Szalonjában. Barátai közé tartozott Georges Braque és Amedeo Modigliani. A magyar Vadak jellegzetes képviselőjeként alapító tagja lett a Nyolcak csoportjának, bár csak az első tárlatukra küldött képet.

Az első világháború idején menekülnie kellett Franciaországból, és a hollandiai Bergenben telepedett le. 1919-től 25-ig Berlinben élt, ahol a Brücke csoporthoz kapcsolódott. 1925-ben gyűjteményes kiállítása volt Berlinben, de még ugyanebben az évben visszaköltözött Franciaországba. 1927-ben New Yorkban sikeres kiállítása volt a Brummer Galleryben. 1931-től mind gyakrabban járt haza, a nyarakat rendszeresen a hatvani kastélyban töltötte, Hatvany Ferenc festőművész meghívására. 1933-ban elnyerte a Szinyei Merse Pál Társaság nagydíját. 1940-ben tért vissza véglegesen Magyarországra, és Szentendrén telepedett le. A második világháború után is rendszeresen állított ki külföldön, elsősorban Párizsban, a Galerie Zakban.

A Szentendréhez annyi szállal kötődő festőművésznek 1975 óta önálló múzeuma van a városban. 1976. január 30-án halt meg Budapesten.

~♣~

115 éve

Megölték a királynét! A képviselő-testület 1898. szeptember 14-i ülésének jegyzőkönyvéből

Erzsebet_.jpgErzsébet Amália Eugénia, gyakori becenevén Sisi, teljes német nevén Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbach. Wikipédia

 

1898. szeptemberében „ismét” királynégyilkosság történt: Genfben megölték a magyarok körében oly népszerű Erzsébet királynét. A szentendrei önkormányzat rendelkezése a helyi gyászünnepről:

„A temetés napján minden néven nevezendő munka szüneteljen, a zenélés és egyéb vigalom tartása tilalmazva legyen”, az iskolákat és üzleteket tartsák zárva, harminc napig lengjenek gyászlobogók a házakon, harminc napig a város minden hivatalos levelét gyászborítékban, fekete pecséttel küldjék.

~♣~

110 éve

Padok a Duna-parton. A képviselő-testület 1903. szeptember 15-i ülésének jegyzőkönyvéből

„Dr. Weisz Ármin és társai beadványa a Duna-parton lévő sétányon padok elhelyezése, a terület rendezése és éjjeli kivilágítása tárgyában...”

A Duna-part látványa, elrendezése több mit száz éve foglalkoztatja a szentendrei városatyákat. Lássunk néhány képet, visszafelé haladva az időben:

Duna-part.jpg

Látványterv a mobilgáthoz a Szentendrei Társadalmi Együttműködés honlapján (2012). SZETE

szt-dunapart-padok.jpg

A padokkal felszerelt sétány a 40-es (50-es?) években. Szentendre város honlapja

szt-hajoall.jpgA Duna-part  a századfordulón. Szentendre város honlapja

~♣~

 100 éve

Fektetve vagy lógatva? Szentendre és Vidéke, 1913. szeptember 21.

„Glatz Sándor állatorvos feljelentette majdnem az összes mészárosokat és henteseket a rendőrkapitánynál, hogy egyebek között a húst a piacon felállított sátraikban függve és nem fektetve tartják. […] Néhány nappal később meg dr. Péchy Henrik városi tiszti főorvos tett feljelentést az egyik mészáros ellen, hogy a húst fektetve és nem függve tartja. Szegény mészárosok most igazán nem tudják, hogy mit tegyenek.”

~♣~

90 éve

Városházépítés – városi földek értékesítéséből. A képviselő-testület 1923. szeptember 9-i ülésének jegyzőkönyvéből

„A bemutatott és jóváhagyott adás-vételi szerződés a város anyagi érdekeinek megfelelőleg lett megkötve és az eladott terület pedig nyilvános árverés útján lett értékesítve. […] A befolyt vételár városi vagyonnak (városházépítés) növelésére fordíttatik.”

~♣~

80 éve

Turistaház-avatás, Petőfi-pihenő. Pilishegyvidéki Hírek, 1933. szeptember

 

1933. szeptember 24-én ünnepélyesen felavatták a kő-hegyi turistaházat. Az épület falán elhelyezett emléktáblán a Magyar Turista Egyesület Petőfi Sándor és Vachot Imre 1845. szeptember 23-i kirándulásának állít emléket.

petofi.JPG1958 óta emlékoszlop áll a hegy tetején. Pilisjárók

~♣~

75 éve

Diáksors. Pilishegyvidék–Budakörnyék, 1938. szeptember 3.

 

A csupán tanfolyami formában működő, de jól felszerelt szentendrei gimnáziumnak hetven tanulója van.

„Minden tanuló minden nap minden tárgyból felel.”

~♣~

60 éve

Bomlasztó munka. Feltárni a hibákat. Az 1953. szeptember 25-i tanácsülés jegyzőkönyvéből

„…igyekezett az ellenség a termelőszövetkezetben is bomlasztó munkát végezni. Eleinte úgy nézett ki, hogy sok kilépő tagunk lesz, de az ellenségnek a hangját letörtük, és a kilépők száma leapadt.”

A Járási Tanács VB elnöke „…megbírálja Bánhegyi elvtárs [városi VB elnök] beszámolóját azért, mert a hibákat nem tárta fel és nem ismertette, hogyan óhajtja azokat kijavítani. […] Ugyanúgy ki kellett volna hozni Elnök elvtársnak a hibákat, mint ahogy a Párt Központi Vezetősége feltárta a hibáit.”

~♣~

40 éve

Ingázók, munkaerőhiány. Óvodáink zsúfoltak. Mostoha az iskolák helyzete. Az 1973. szeptember 21-i tanácsülés jegyzőkönyvéből

ingazok.jpg

Szánthó Imre (IMI) karikatúrája a Pest Megyei Hírlapban, 1953-ban. Pemete a Facebook-on

 

„Jelenleg a Szentendréről ingázók száma – tapasztalati számok alapján – 1.800 fő. Nagy a Szentendrére ingázók száma is – 2.170 fő – amely főképpen a környező mezőgazdasági övezetből kerül ki. […] A város munkaerőhelyzetére – elsősorban demográfiai okok következtében – az elkövetkezendő időben is a munkaerőhiány lesz jellemző.”

„Óvodáink […] zsúfoltak, a felvételi igényeket nem elégítik ki. 421 férőhelyre 501 gyermeket vettünk fel.”

„Az általános iskolai tanulócsoportok száma 47, a tantermek száma 33. Ebből szükségjellegű 5, váltakozó tanításban használt 16 tanterem. Az iskolák szűkek, korszerűtlenek. A megye városai közül Szentendrén a legmostohább az általános iskolák helyzete.”

~~

 

 

 

Mozaikok Szentendre múltjából

 

AUGUSZTUS

 

~♣~ Sin Edit gyűjtse ~♣~

 

240 éve

hirdették ki Szent-Endre urbáriumát, amelyben rögzítették a jobbágyok kötelességeit földesuruk iránt. Pest Megyei Levéltár (V. 303. e. 46.)

rajnai_forint.jpg1400 körül vert rajnai aranyforint. Ezt a pénznemet Közép-Európában még a 19. században is használták. Wikipédia

1773. augusztus 3-án hosszas huzavona, újabb és újabb panaszok benyújtása, majd azok kivizsgálása után kihirdették Szent-Endre urbáriumát. Legfontosabb pontjai:

~ A szentendreiek nem falusi jobbágyoknak, hanem városi lakosoknak tekintendők.

~ A kilencedet és a tizedet magának szedi be a város, amiről köteles számadást vezetni.

~ A város évente 6.000 rajnai forintot köteles fizetni a kamara részére.

~ Mindkét rítus plébánosa számára kijelölik a kilencedmentes szántók, szőlők és telkek területét.

~♣~

235 éve

született Vitkovics Mihály magyarországi szerb költő, műfordító

vitkovics.jpgMihailo Vitković / Vitkovics Mihály (1778–1829). Milosevits Péter honlapja

Az 1778. augusztus 5-én született író, költő, irodalomszervezőt a magyar–szerb kultúrkapcsolatok ápolásán túl rokoni szálak is fűzték Szentendréhez. Neki köszönhetjük például, hogy Avakumovics Avakum (az avakumika nevű billentyűs fúvós hangszer feltalálója) neve fennmaradt az utókor számára.

Vitkovics a főváros legkeresettebb ügyvédje volt, Deák Ferenc nála jurátuskodott. Melegen érdeklődött a színészet iránt, maga is írt és fordított színműveket. A magyar könyvek kiadása és terjesztése körül fáradhatatlan tevékenységet fejtett ki. Szerb utcai háza az írók állandó gyülekezőhelye lett, ahol a komoly irodalmi vitákat és tanácskozásokat rendesen vidám lakomák fejezték be. Virág Benedek, Szemere Pál, Kazinczy Ferenc barátját kellemes modoráért, elmésségéért, áldozatkészségéért mindenki szerette.

~♣~

120 éve

Mezei rendőrök, hegymesterek, csőszök… Közbiztonság Szentendrén. A képviselő-testület 1893. augusztus 5-i ülésének jegyzőkönyvéből

„Jakab István virilis képviselő úr – azon tekintetből, hogy a szőlőknek philoxera általi elpusztulása folytán a földrészletek tulajdonosai gyümölcstermeléssel foglalkozván az ezen gazdálkodási ágra fordított fáradozásukat és költségeiket veszélyeztetve látják, mivel a jelenben alkalmazott mezei rendőri közegek száma a reájuk bízott terület rendkívüli kiterjedésénél fogva elégtelen – indítványozza, hogy a hegymesterek, illetve csőszök létszáma illendően szaporíttassék.”

szoloskert.jpgA 19. század végén épült villákat szőlőskertek vették körül. Ürmös Lóránt: Üdvözlet Szentendréről

~♣~

110 éve

mentették fel állásából Dumtsa Jenőt, Szentendre első polgármesterét

dumtsajeno.jpgEugen Dumtsa, a szerb identitású és pravoszláv vallású, magyar hazafi  Szentendrei Hírek

Dumtsa Jenőt, Szentendre – 1872 óta rendezett tanácsú város – első polgármesterét saját kérésére felmentették polgármesteri állásából. Maximovits István rendőrkapitány lett az új polgármester. (A korábban főbírói tisztet betöltő Dumtsa 65 éves koráig, több mint harminc éven át vezette a várost.)

A képviselő-testület 1903. augusztus 1-jei ülésének jegyzőkönyvéből

„Dicsérettel és feltétlen elismeréssel kell Dumtsa Jenő, városunk nyugalmazott polgármesterének adóznunk, hogy az alapot jól megteremtette, csak legyen most már alkalmas erő, mely a felső építményt is biztos kezekkel befejezésre juttatja. […] Bármelyik felekezethez tartozzék városunk jövendő férfija, feje, egészen közömbös dolog, csak viselje szívén városunk érdekeit.”

Szentendre és Vidéke Hírlapja, 1903. augusztus 2.

~♣~

105 éve

1908. augusztus 6-án született Vajda Lajos festőművész

 

Vajda Lajos az 1930-as években nyaranként gyakran dolgozott Szentendrén, és számos szentendrei motívumot épített be műveibe. Gyerekkorának egy részét Szerbiában töltötte – innen eredhetett vonzalma az ikonok, a pravoszláv vallási szimbólumok iránt. 1923-ban családja Szentendrére települt.

Vajda saját meghatározása szerint konstruktív szürrealista stílusban alkotott. Barátaival, Korniss Dezsővel és Bálint Endrével szerettek volna megalapozni egy festészeti értelemben sajátos „szentendrei iskolát”, melyben a keleti és nyugati, falusi és városi, ősi és modern civilizációs elemek szintézisére törekedtek. Célkitűzéseiket követte a negyvenes évek második felében az Európai Iskola nevű képzőművészeti csoportosulás, majd a hetvenes évektől kiteljesedő és napjainkig fennálló Vajda Lajos Stúdió.

Vajda Lajos művészetét a szocialista kultúrpolitika egészen a rendszerváltást megelőző időkig nem ismerte el. Így az egyik leghatásosabb 20. századi magyar festőnek csak 1986 óta van Szentendrén önálló múzeuma, melyet 2013 nyarán felújítva, kibővítve adtak át újra a közönségnek.

Vajda_Szentendre.jpg

Vajda Lajos: Szentendrei házak feszülettel. Artportál

~♣~

85 éve

Könyvtár kétszáz kötettel. Patakszabályozás és árvízvédelem – pénzügyi fedezet nélkül

A szentendrei népművelési kölcsönkönyvtár 366 kötettel rendelkezett a nyitáskor. (Az első, közművelődési célokat szolgáló könyvtár 1915-ben jött létre a városházán, 200 kötettel.)

Pilishegyvidéki Hírek, 1928. augusztus 6.

muvelodesi-auto.JPGMűvelődési autó az 1950-es évekből. PMK, helytörténeti gyűjtemény

„A város a Bükkös patak szabályozása ügyében szükséges engedélyokiratokat elnyerte, amely szerint a munkálatok a hidak építési költségein kívül 416.000 pengőt tesznek ki. Tekintettel azon körülményre, hogy a városnak erre fedezete egyáltalán nincsen, a testület felkéri a város polgármesterét, hogy a földművelési Miniszter Úr Őnagyságánál a város közönsége nevében segélyért folyamodjon.” Hasonlóan járjon el a Duna-part árvízvédelméhez szükséges 1.120.000 pengő ügyében is.

A képviselő-testület 1928. augusztus 23-i ülésének jegyzőkönyvéből

bukkospatak.jpgTeknővel csónakázó gyerekek a felduzzasztott Bükkösön, még a patakszabályozás előtti időben. Deim Pál fotóalbumából

~♣~

75 éve

Szemétfuvarozás lovakkal. A képviselő-testület 1938. augusztus 31-i ülésének jegyzőkönyvéből

„Tekintettel arra, hogy a város tulajdonát képező három lóval az eddigi fuvarozásokon felül a kötelező szemétfuvarozásokat ellátni nem lehet, úgy szükségesnek mutatkozott egy negyedik lónak a beszerzése.”

varoshaza-lovaskocsival.jpg

~♣~

70 éve

Ingyen gyógyszer az igazolt szegényeknek. A képviselő-testület 1943. augusztus 9-i ülésének jegyzőkönyvéből

„…az igazolt szegények részére múlt év negyedik negyedében Czibulka Gyula gyógyszerész által kiszolgáltatott gyógyszerek ára fejében nevezett gyógyszerésznek 208 pengő 31 fillér fizetendő ki, melyre fedezet nincsen” – az összeget pótköltségvetésből kell biztosítani.

~♣~

55 éve

Utcanévváltozások Gerő utcából Angyal utca. Az 1958. augusztus 15-i tanácsülés jegyzőkönyvéből

 

A Rákosi Mátyás utcát Dumtsa Jenő, a Sztálin utat Bükkös part, a Sztahanov utcát Dalmát, a Gerő utcát Angyal, a Molotov utcát Rakodczai Pál utcának nevezték el a tanácsülés határozata alapján.

geroerno.jpg angyalka.jpg

Gerő Ernő, az ötvenes évek hírhedt belügyminisztere. Angyalka egy szentendrei ház falán. Sulinet, Facebook

~♣~

35 éve

Verseskötet, Szentendrének címezve. Pest Megyei Hírlap, 1978. szeptember 30.

szentendrei_bucsu.JPG

Az 1978. augusztus 1-jén megjelent kötet borítóját Balogh László szentendrei festőművész tervezte. Pest Megyei Könyvtár

~♣~

30 éve

Virágpiacról a világpiacra. Felépült a vízi sporttelep. Felavatták a Hold utcai óvodát. Olcsó és gyors főétkezés. Hírek a Pest Megyei Hírlapból, 1983. augusztus 4. és 11.

„Vajon hány szál rózsa kerül naponta Szentendréről a világpiacra? Biztos, hogy rengeteg, hiszen a város déli részén egymást érik a kertészetek é

A bejegyzés trackback címe:

https://pemete.blog.hu/api/trackback/id/tr365064967

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.