Orosz hadifoglyok Szentendrén

Az első világháború a helyi sajtó tükrében, a korabeli polgár szemével

 

11..jpgElső világháborús katonaportré. Könyvtár, Üröm

 

A helybeliek különféle adományokkal igyekeztek könnyíteni a sebesültek helyzetén. Kada Mihály plébános például egy üveg bort, Ábrányi Emilné – az országos hírű költő felesége – egy kosár paradicsomot és egy kosár barackot, mások törölközőt, szappant, egyéb nélkülözhetetlen tárgyakat adtak, amiről rendszeresen beszámolt a helyi újság.

A harcok kiterjedésével együtt járó emberi veszteségek és a hátországbeli szegénység miatt a lakosság körében hamarosan megjelentek a nyílt elégedetlenség jelei. Az újságokban napról napra nyomon követhetők a háború megítélésének változásai.

„Múlt vasárnap harmincnyolc sebesült katonát hoztak városunkba. Ezek közül huszonnyolcat a szanatóriumban, tízet pedig a legényegyletben helyeztek el, ahol már azelőtt is öt sebesült feküdt.”

Szentendre és Vidéke, 1914. szeptember 6.

legenyegylet.jpg

A Szentendrei Római Katolikus Legényegyesület 1914–18 között elesett tagjainak névsora. Első világháborús hősi emlékművek

„Figyelmeztetjük a [hadisegély késése miatt] elégedetlen, véresszájú asszonyokat, hagyjanak fel az izgatásokkal, mert komoly következményei lehetnek. A határban van még elég munka, csak akarat és kedv kell hozzá. Amelyik asszony pedig nem alkalmas a mezei munkára, vállalkozzék katonai ruhák varrására, azzal is lehet néhány garast szerezni…”

Szentendre és Vidéke, 1914. szeptember 13.

A következő esztendő újsághíreinek nagy része már az egyre növekvő gazdasági nehézségekről szól.

„Rekvirálási rendelet. Aki eltitkolja vagy elrejti készletét, két hónapi börtönnel büntetendő.”

„E héten már majdnem teljesen elmaradtak az adományok. […] Az utóbbi hetekben hirtelen felszökött drágaság mindnyájunk anyagi erejét leköti.”

Szentendre és Vidéke, 1915. január 31.

„Az utóbbi hetekben a liszthiány rendkívül érezhetővé vált városunkban. A pékek kénytelenek voltak beszüntetni a kenyérsütést, kereskedőink pedig nem tudták a közönség lisztszükségletét kielégíteni.”

Szentendre és Vidéke, 1915. március 7.

„Amikor nincs kenyér, akkor mindenütt csak az aggodalom, kétségbeesés nyugtalanítja a lelkeket.”

Szentendre és Vidéke, 1915. március 14.

10..jpgElső világháborús katonaportré. Könyvtár, Üröm

 

Súlyos gondot jelentett, hogy a munkaképes férfiak nagy részét behívták katonának. A frontokon harcoló családfők helyett a nők végezték a szükséges mezőgazdasági munkákat. Később hadifoglyokat lehetett segítségként igényelni. 1915 áprilisában ötven, 1918 októberében Szentendrén hatvankét munkára beosztott orosz hadifoglyot tartottak nyilván.

~♣~

Sin Edit gyűjtése

 Folytatjuk

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://pemete.blog.hu/api/trackback/id/tr396658589

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.