A község egészen 1789-ig, a rend feloszlatásáig az Óbudai Klarisszáké volt, és szinte kizárólag csak svábok lakták. Kezdetben lakói parasztok, elvétve kézművesek voltak. A mesterséget űzők 1729-es listáján három név szerepel: Jakob Holczernek borkimérése volt, Mathias Valler hentesként a földesúri mészárszéket vezette, Melchior Speck serfőző pedig a birtok sörfőzőjét üzemeltette. Egy 1744-es dokumentum megemlíti, hogy Ürömnek volt egy vízimalma, Lómalomnak nevezték. 

A jobbágyok búzát, árpát termesztettek, csak a század második felében kezdtek szőlőtermesztéssel foglalkozni. A bor elhelyezésére hatalmas pincéket építettek, melyek közül néhány máig fennmaradt.

A török hódoltság előtti időkben már volt Ürömön templom, s a betelepült németek ennek romjaira építették a sajátjukat. Az 1747-ből származó vizitációs beszámoló már említi a falu templomát, melynek védőszentje Szent György.

A század közepén már iskola is működött a faluban. A tanító látta el a jegyzői feladatokat is, valamint egyházszolga és kántor-orgonista is volt egy személyben.

1710-ben és 1739-ben a budai hegyvidéken kitört a pestis. A második, súlyosabb járványban Ürömön 98 ember halt meg. Némely  családok teljesen kihaltak.

 

Ürömi sváb képek

36.jpg

svab_asszony_kisgyerekkel.jpg

svab_hazaspar_kislannyal.jpg

28.jpg

 

A bejegyzés trackback címe:

https://pemete.blog.hu/api/trackback/id/tr617163099

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.