1950. november 1-én államosították a gyárat, ami így a Dél-budai Téglaipari Nemzeti Vállalat részévé vált. A cserépgyártást megszüntették, csak téglagyártással foglalkoztak. 1953-ban a Pest megyei Téglaipari Egyesülethez kapcsolták a megye többi téglagyárával együtt. 1956 után a gőzmeghajtású gépeket elektromos gépekre cserélték, a csillés bányaművelést gépesítették. Jelentősebb technológiai fejlesztést később már nem végeztek.

1963-tól az újonnan megalakult Budai Téglaipari Vállalat részeként működött  tovább a gyár. Az 1968-as évben az üzem a csúcsidőszakát élte. Az alagcsövek exportálásának köszönhetően a százhalombattai gyár volt a Budai Téglaipari Vállalat legeredményesebb gyára. 1967–68-ban érte el a termelési csúcsát: 23 millió kisméretű téglát gyártottak.

Az 1960-as években megindult az Erőmű építése, és az új beruházás egyre több jó szakembert vont el a téglagyártól. Mivel a gyárat nem fejlesztették, a jó minőségű agyag kitermelése egyre nehezebbé vált és a gyár termelése folyamatosan csökkent.

kep5.jpg

A kemence kéménye a második világháborúban több helyen belövést kapott. Többszöri javítás után végül 1973-ban felrobbantották.

2_2.jpg

A téglagyárban dolgozni rangot jelentett, s több generáción keresztül öröklődött a munka. Ismert téglagyári munkáscsalád volt a Póth, Versists, Hornyák, Sebestyén, Gulyás, Dravenka család.

1990-ben a gyár termelését szüneteltették, végül teljesen leállították.

A bejegyzés trackback címe:

https://pemete.blog.hu/api/trackback/id/tr187208389

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.