Zene, tánc, bál

 

A második világháború előtt a zene, a tánc, a bálok jelentették a legfőbb szórakozást a faluban. Bál nemcsak farsangkor és szüretkor volt, az év nagy részében szinte hetente, kéthetente rendeztek egyet. Aztán ott voltak a lakodalmak. A nem egészen 2000 lakosú Ürömön több zenekar is volt. 

5_5.jpg

31_2.jpg

A Hartwiger vendéglőben az 1930-as években

 Siklósi Rajmund így emlékezik:

"Családunkban általános volt a zenélés. Édesapám, bácsikám, majd én magam is játszottam zenekarban, először 1938-tól fúvós baritont, majd később harmonikáztam. Akik játszottak, képzett zenészek voltak, többen korábban, mint katonazenészek tanulták ki a hangszeres játékot. A helybélieken kívül szomszéd falukból is hívtunk szükség esetén besegíteni hozzánk zenészeket. Volt egy nagyobb zenekar: ebben apám volt a nagydobos, Békásmegyerről jött Mercz bácsi a kisdobos, Folhoffer bácsi rézfúvós, Reiter Konrád esztrombitás, Openauer Orbán klarinétos, Schek Károly Borosjenőről klarinétos, a bácsikám trombitás (és egyben a zenekar vezetője: Sárosi /Schieszl/ Ferenc, ő a MÁV zenekarában is játszott) és még két bariton rézfúvós voltak együtt. Először egy kisebb létszámú zenekar volt: ebben apám (aki ezt is megtanulta) volt a hegedűs, a bácsikám, Koller Gyuri bácsi basszus, Pomázról egy harmonikás, trombitás, klarinét, pozán és egy dobos játszottak együtt. A hangszer mindenkinek a sajátja volt. Játszottunk esküvőkön, bálokon, temetéseken, gyakran az utcán. A mulatságokon a legtöbbet keringőt és polkát kértek tőlünk, de a '30-as évek elejétől már tangó és foxtrott is volt a műsorunkon."

"A szórakozásnak is megvolt a maga rendje, évszakokhoz, ünnepekhez kötve. A naptári év szerint haladva, a Szilveszter napján a hálaadó szentmise után mindössze egy induló zárta le az évet. A nagy mulatság Újév napján volt, délután 3-tól másnap reggel 2 óráig tartott a zene, akkor zárni kellett."

Üröm az idő sodrában - 191. oldal

33_5.jpg

Ürömi férfiak vasárnap délután egy pincénél az 1930-as évek végén

9_2.jpg

tasnadiektol_1.JPG

Szórakozó baráti társaságok

A farsangi bálokat a helyi egyesületek rendezték. Ezek helyszíne a Hartwiger vendéglő (a mostani Hegyalja vendéglő) és a Lang kávéház (most művelődési ház) volt. Három napig táncoltak, mulattak. Kedden este 10-kor be kellett fejezni a bált, a másnapi hamvazószerda miatt. Még a csendőrök is ellenőrizték, hogy 10 óra után már ne legyen zene, tánc. Hamvazószerdán aztán összeültek a zenészek és egy finom böjti vacsora mellett szétosztották a pénzt, mert a belépőjegyet a zenészek árulták, nem a kocsmárosok.

Aratás alatt nem volt bál, akkor dolgozni kellett. A betakarítás után legközelebb szüretkor rendeztek bált. A szüreti mulatságok az 1920-as években jöttek divatba. Lovaskocsikra hordókat raktak, magyar zászlókkal díszítették. A szekéren egy magyaros ruhába öltözött csikós pár ült, így járták mulatozva végig a falut. Minden évben volt Katalin-bál is. A téli időszakban nagyon sokféle mulatság volt. Ezek általában zártkörűek voltak, meghívóval lehetett bemenni. A legnagyobb esemény a farsang és a búcsú voltak. Ezekre előre gyűjtötték a pénzt az emberek.

23.jpg

Magyaros ruhában az 1928-as szüreti mulatságon

 

Forrás:

Üröm az idő sodrában - Üröm, ÜBT.2010.

Ürömi örökségünk - Üröm, ÜBT 2000.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://pemete.blog.hu/api/trackback/id/tr9411822177

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.