Őskor, ókor, középkor

 

Üröm területén talált újkőkori leletek bizonyítják, hogy már több mint ötezer évvel ezelőtt is lakott hely volt. Cserepeket, valamint egy kovából pattintott kaparót gyűjtöttek abból a korból a régészek. 

13_3.jpg

A halomsíros kultúra leleteiből - kép: Régészeti tanulmányok Pest megyéből

Erre vezetett a római korban az Aquincumot Brigetioval összekötő út. Brigetio a mai Szőny területén állt. Előkerült egy római mérföldkő is latin nyelvű szövegmaradványokkal, mely valószínűleg ezen út mellől származik. De találtak itt a honfoglalás idejéből vagy a korai Árpád-korból származó sírt is.

3_8.jpg

A római mérföldkő a Templom téren

A középkori falu a mai belterület alatt fekhetett. Üröm ősi településeink sorába tartozik, 1212-ben említtették először egy oklevélben. A 13. század elején, még jóval a tatárjárás előtt a Baracska nemzetség birtoka volt. E nemzetség sarja, Baran fia Hippolit egy bizonyos  szőlőbirtokot 1212-ben az általa alapított baracskai monostornak adományozott.

oklevel_1212_2.jpg

Üröm első okleveles említése 1212-ből - forrás: Pest Megyei Levéltár

Második okleveles említése 1214-ből való, de sokkal régebbi eseményeket mond el. Boleszló még budai prépost korában (kb. 1172-1187) Ürömön szőlőt szerzett, melyet váci püspök korában, II. András uralkodása idején, valamikor 1205 és 1212 között a leleszi premontrei prépostságnak adományozott. Ezeken a dokumentumokon még Ewrem, olykor Eurem néven szerepel a község. A helynévnek ez a középkori alakja az "őr, őröl" szótő származéka, s malomkövek fejtésére alkalmas helyet jelölhetett. 

1312-ben Mária királyné ürömi szőlőbirtokát egy Theza (Tisza?) nevű udvari emberének adományozta. 1354-ben a budai klarisszák szereztek itt birtokokat, és egészen 1781-ig kezükben tartották. 

A szőlőművelés gyakran tűnik fel az Ürömre vonatkozó oklevelekben. Az egyik oklevél egy Mihály nevű presbiter nevét is említi, tehát a faluban már valószínűleg templom is volt. Az óbudai klarisszák ürömi birtokát 1367-ben határjárták, s az akkor készült oklevélben említik Kővágó-hegyet. A szőlőművelés mellett a kőbányászat is jelentős szerepet játszott a falu történetében.

uromi_malomko.jpg

Régi malomkő - kép: Ürömi örökségünk

 

Források:

Magyarország régészeti topográfiája 7. kötet - Budai és Szentendrei járás, 1986.

Régészeti tanulmányok Pest megyéből - Szentendre, 1980.

Muskáth György: Üröm község története - kézirat

Ürömi örökségünk - Üröm, ÜBT, 2000.

A bejegyzés trackback címe:

https://pemete.blog.hu/api/trackback/id/tr9912118815

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.