Ábrányi Emil költő, műfordító, újságíró

Pest, 1850. december 31. – Szentendre, 1920. május 20.

 

800px-abranyi_emil_kolto.jpg

Korának egyik legünnepeltebb költője volt. Patetikus hangú, hazafias versein nevelkedett a századforduló fiatal nemzedéke. Napjainkban inkább műfordítóként tartjuk számon. 1906-ban telepedett le Szentendrén feleségével, Wein Margit operaénekessel. A mai Ady Endre út 8. szám alatti villában laktak 1906 és 1920 között.

12205363_29ca4d953148c17f99412d4046229ab2_wm_1.pngAz elegáns Ábrányi-villa egy korabeli képes levelezőlapon

 

Ábrányi Emil tevékenyen részt vett a város közéletében. Több tisztséget is betöltött, például az 1913-ban megalakult Szentendrei Városfejlesztő Egyesület őt kérte fel elnökének. 

„A képviselő-testület 1912. február 4-ei ülésén Ábrányi Emil, az országos megbecsülésnek örvendő szentendrei költő tüzes hangú szónoklatban szállt síkra a villanyvilágítás mellett”

– írta a Szentendre és Vidéke című helyi újság. (A villanyvilágítást végül csak az első világháború után, 1920–1921-ben vezették be.)

A költő élénk kapcsolatban állt a város kulturális életében szerepet vállaló lakosokkal. Hozzá vitte bemutatni első verseit a helyi bognármester fia, a költészettel kacérkodó Bindorfer Ferenc. Barátja volt dr. Horváth Ákos, a későbbi helyi énekkar, az ún. Horváth-nyolcas vezetője, aki több Ábrányi-verset is megzenésített. Dr. Dezsőfi Ferenchez, a helyi politikai, irodalmi és színházi élet egyik közismert egyéniségéhez fűződő kapcsolatát a Ferenczy Múzeumban őrzött, dedikált Ábrányi-kötet tanúsítja.

verses_kotetekae_1.JPG

Dezsőfi Ferencnek ajánlott verseskötet, a költő kézírásával

 

Ábrányi népszerűségét mutatja, hogy Dumtsa Jenő polgármester után ő volt a második szentendrei polgár, akiről még életében utcát neveztek el. A villájához vezető út 1913-tól máig is az ő nevét viseli. Tiszteletére 1959. május 24-én emléktáblát helyeztek el egykori villája falán.

 

szentendre_abranyi_villa_keritesen_abranyi_emil_1850-1920_emlektabla.jpg 

Forrás:

Pethő Zsoltné Németh Erika: Szentendrei arcképcsarnok II. Elődeink. Pest Megyei Könyvtár, Szentendre, 2006

További források:

Dietz Ferenc: A Szentendrei Városfejlesztő Egyesület, 1913–1914; Magyar nagylexikon; Pethő Németh Erika – G. Sin Edit: Írók, költők Szentendrén; Pethő Németh Erika: Az Ábrányi-kastély (Szentendre és Vidéke, 1987. 1. szám); Új magyar életrajzi lexikon I.; Ürmös Lóránt: Üdvözlet Szentendréről!

 

A bejegyzés trackback címe:

https://pemete.blog.hu/api/trackback/id/tr1415706218

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.