~♣~ Sárga frakkban, talicskában ~♣~

 

petofi-jellem.png

 

Arról, hogy Petőfi Sándor hogyan öltözködött, többen többféleképpen vélekednek.

Egressy Ákos, aki a színész Egressy Gábor fia volt, és sokszor közelről látta a költőt, hiszen apjának jó barátja volt, így emlékezik:

Petőfi, amint én ismertem, mindig attilában járt, pantallonban; nyakkendőt sohasem viselt, hanem lazán begombolt, keményítetlen inggalérja látszott ki csupán, inkább az attilán belül, s nem ficsúrosan kihajlítva, mint ahogy vásárra készített arcképein szeretik feltüntetni. Zimankós időben fekete gallérköpenyét vette föl; más felsőruhát sohasem hordott, télen sem.

Illyés Gyula ilyennek láttatja – egy diáktársa emlékei alapján – a fiatal Petőfit:

Mintha ma is látnám ... kék szatengló, testhez álló öltönyét, mely vasárnaponként irigylésre méltóan simult karcsú derekára; s oly szépen kiemelé a vállnak s csípőnek arányosan kiterjedő méreteit, hogy emlékezetemben még tarka, lapos gombjai is kitörölhetetlenné váltak. Ezen díszben sétált föl, fényesen csiszolt lábbeliben az Isten házába.

Várkonyi Nándor így ír külleméről, ruházatáról:

Petőfi különc módjára öltözködött, súlyt helyezett ruházkodására, s jelmezcseréi gyakran megjegyzésekre adtak okot. Pesten, mint népköltő tűnt fel, csizmát, szűk nadrágot, Csokonai-mentét viselt, efölött bogrács-alakú kalapot; kezében fokost forgatva, nagy lépésekkel járt, mint a távgyaloglók.

Jellemző volt rá a színpadias magyar viselet … pitykés kék dolmányt csináltatott, piros hajtókával, sima vagy virágos fekete szövetből varratott magának atillát, hozzá alól-zsinóros, gombos pantallót, s akkori szokás szerint nyakát többszörösen körülcsavarta nyakkendővel.

1845 második felétől nyakkendőt nem viselt; gallérját, mint ez számos külföldi költő, Shelley s Byron képein is látható, mélyen kihajtva hordta. A kihajtott gallért a francia jakobinusoktól vették át az angol romantikusok; republikánus jelvény volt.

Wéber Antal irodalomtörténész (nehezen igazolható) állítása szerint pedig:

... még népies korszaka előtt talicskában tolatta végig magát a pesti Váci utcán. Ha jól emlékszem, sárga frakkot viselt.

 

Források:

Illyés Gyula: Petőfi Sándor. Móra Könyvkiadó, Budapest, 1977. 24. oldal

Várkonyi Nándor: Petőfi arca. Nyugat, 1940. 1. szám

Egressy Ákos: Petőfi Sándor életéből. Kunossy, Szilágyi és Társa Könyvkiadóvállalat, Budapest, 1909. 17. oldal

Bezeczky Gábor irodalomtörténész szóbeli közlése

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://pemete.blog.hu/api/trackback/id/tr7417865197

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása