Az alábbi képek Muskáth György falukrónikáiból valók.

091.jpg

A "Nagymama" című színmű szereplői 1954-ben (balról jobbra: Sas István, Wiszler József, Maczalik Pál, Gelányi István, Balázsi István, bal szélen ülő hölgy: Szovics Imréné, mellette Király Zoltánné)

088_1.jpg

Lónyay Tihamér temetése, 1977.

089_1.jpg

Botár Elek beszél a falugyűlésen, 1977.

090_2.jpg

A falugyűlés közönsége, 1977.

096_1.jpg

Iskolai ünnepség 1978-ban

092.jpg

Néptáncosok, 1978.

Fesztivál a hagyományok ihletésében

A Szentendrei Nyár kulturális és művészeti fesztivál az 1970-es évek végén már húszéves előzményekre tekinthetett vissza, hiszen 1958 nyarán rendezték meg először a Szentendrei Kulturális Napok rendezvénysorozatot – a Szentendrei Hetek, majd Szentendrei Nyár elődjét.

A Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár amatőr filmstúdiója által készített kisfilmen betekintést nyerünk a korabeli rendezvényekbe. A Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága udvarán épp a Ferenczy család művésztagjainak jubileumi kiállítását nyitják meg, dr. Ikvai Nándor igazgató jelenlétében. A székek mellett Szentiványi Kálmán, a múzeum fotósa sétál. Az első sorban ül Barcsay Jenő festőművész, mellette talán Miháltz Pál. 

A Szabadtéri Néprajzi Múzeum területén épp a Vásári Mulatságok eseményei zajlanak. Megelevenedik előttünk például Vitéz László népi mesehős alakja, Kemény Henrik bábművész jóvoltából. A szabadtéri színpadon magyar népzenét játszanak.

A szentendrei Duna-parton, az ún. Postás strandon 1977-ben felújították a hagyományos Iván-napi népszokásokat – erről Szánthó Imre grafikusművész plakátjáról értesülünk. A programban természetesen szerepel az ilyenkor elmaradhatatlan tűzugrás és a dodolajárás. (Az esőcsináló ember nem túlságosan hálás szerepét akkor Killár Ferenc vállalta magára.) A szervező a Dalmatin Brat (Dalmát Baráti Kör) volt, Tüskésné Drobilits Éva elnökkel az élen.

A nem sokkal korábban, 1975-ben átadott művelődési központban a Pest megyei népi iparművészek kiállításának megnyitóra csöppenünk, melyet Bihari József igazgató nyit meg, dr. Kurucz Alberttel, a Skanzen főigazgatójával együtt. Először ifj. Fazekas Lajos nádudvari keramikus fekete cserépből készült munkáit láthatjuk, majd – egy másik kiállítás keretében – a halasi csipkéket csodálhatjuk néhány kép erejéig.

A szentendrei főtér fölé magasodó dombon vaskos népi komédiát adnak elő, a Tudós és a katona címmel. A Templomtéri Játékok forgataga után (ahol javában sül a csevapcsicsa) hirtelen a kedvelt szerb búcsújáróhelyen, a Sztaravoda-forrásnál találjuk magunkat, népes összejövetelen. Egy pismányi néni, aki abban az időben a főtéren is gyakran feltűnt a kosarával, árvalányhajat árul. 

Ezeket a filmkockákat a Szentendrei Teátrum számára készült alkalmi díszboríték képe, majd az egyik előadás képsorai követik (Shakespeare: Tévedések vígjátéka). A színpadon – akárcsak korábban, a művelődési központbeli kiállításmegnyitón – ismét feltűnnek a Vujicsics együttes tagjai. (A film kísérőzenéjeként szintén az ő muzsikájukat halljuk, ami utólag, a digitális mentéskor lett a filmhez hozzátéve, az 1980-ban megjelent, Délszláv népzene című albumukról.)

 

Források:

Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár, Szentendre (amatőr filmstúdió, 1970-es évek)

Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár, Szentendre (helytörténeti gyűjtemény)

Négyesi Gábor, Gyömrő (amatőr filmarchívum)

Krizbainé Szabó Éva, Ferenczy Múzeum, Szentendre

Szentendre régi képeken (Facebook-csoport)

 

Templomba járás, sütés-főzés a parasztházban

 

Az ócsai templom, melyet premontrei szerzetesek építettek még a 16. században, a református istentisztelet helyszíne. Konfirmációra gyülekeznek a fiatalok, s a falu népe a hagyományok szerint, elkülönült csoportokban vesz részt a szertartáson. A református temetőben régi fa fejfák, többszintes, ún. padmajos sírok őrzik az elmúlt nemzedékek emlékét. Egy lakóépület is megnyílik előttünk. A búbos kemencében sül a kenyér, a csikótűzhelyen készül a görhöny – azaz a kukoricalepény – és a kukoricakása.

 

Források:

Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár, Szentendre (amatőr filmstúdió, 1970-es évek)

Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár, Szentendre (helytörténeti gyűjtemény)

Négyesi Gábor, Gyömrő (amatőr filmarchívum)

Egy régi életforma filmen megőrzött emlékei

1975-ben tájvédelmi körzetté nyilvánították a Pest megyei Ócsa nagyközséget és környékét. Az 1983-ban forgatott amatőr filmen megjelenik a temető, az öregfalu, a szőlők és borospincék, a présgunyhók. A hagyományos paraszti gazdálkodás egyéb kellékei mellett a tájvédelmi őrházzá nyilvánított épületben megelevenednek a népi használati tárgyak, melyek egy még működő háztartásban megőrződtek.

 

Források:

Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár (Szentendre), amatőr filmstúdió

Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár, Szentendre (helytörténeti gyűjtemény)

Négyesi Gábor, Gyömrő (amatőr filmarchívum)

Horvát ünnepi népszokások

 

A Vas megyei Narda településen forgatott kisfilmet a PMKK amatőr filmesei készítették, Raffay Anna néprajzos irányító, értékmentő munkájával.

Narda községről a Magyarország vármegyéi és városai című sorozat kötetében ez áll:

„Nagy-Narda házainak száma 75, a lakosoké 480, a kik mindannyian horvátajkúak és r. kath. vallásúak. […] Plébániája 1642-ben már virágzott. Temploma régi és kőfallal van körülvéve. A rohonczi uradalomhoz tartozott.”

A 2011-es népszámlálás szerint a falu 469 lakosából 216 horvát, 10 német nemzetiségű.

A film elején a meglátogatott család tagjait a karácsonnyal kapcsolatos jövendölésekről és a szenteste napján szokásos ételekről kérdezik. A kosarat készítő bácsi arról beszél, mi lesz az év során, ha a karácsony „zöld”, és mi, hogyha „fehér”. Akkor lesz jó évünk, ha a karácsony „fehér”, azaz ha van hó  mondja. A riporter kérdésére, hogy honnan tudja ezt, a válasz: az öregektől hallotta, aztán saját maga is tapasztalta, hogy úgy van. Ezután a nénit kérdezik, mit főzött aznap, s a válasz: „másznice”, „gulás”. A másznica (masnica) lepényszerű sütemény, vagy rétes. Azután hozzáteszi: ma böjti nap van, szenteste napja. A krumplit és a túrót (vagy sajtot) említi, mint böjti ételeket, vagyis hogy mit szabad ilyenkor enni.

Az állatok etetése után szemtanúi lehetünk egy régi, kihalófélben lévő szokásnak: az istállószentelésnek.

 

Források:

Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár, Szentendre (helytörténeti gyűjtemény)

Négyesi Gábor, Gyömrő (amatőr filmarchívum)

Magyarország vármegyéi és városai. Vas vármegye. Szerk. Borovszky Samu, 1898

Narda (Wikipédia)

Az alábbi képek Muskáth György falukrónikáiból valók. 

084.JPG

082.JPG

083.JPG

Iskolai ünnepély 1976-ban

093_1.jpg

A községi könyvtár 1977-ben

094.jpg

A katolikus templom 1978-ban

095.jpg

A napközi épülete 1978-ban

 

Nemzetközi építőtábor, Villa Rustica

 

A „villa rustica” (vagyis vidéki település) egyike az ókori Pannónia területén talált legjelentősebb régészeti leleteknek. A római kori épületegyüttest a 3. század elején építették, a mai Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum területén lévő lapos domboldalra. Mellette haladt el az a fontos útvonal, mely a Pilisen át a Duna völgyébe vezetett. 

A major a melléképületekkel és belső udvarokkal együtt több mint ötezer négyzetmétert foglalt el. Ötvenkét helyiségével valószínűleg ez volt a maga idején a legnagyobb ilyen jellegű birtok a tartományban. Légfűtéses, márvány mozaikpadlós lakótermeit, nagyméretű fürdőházát fali és mennyezeti freskók borították. A vízvezeték csöveiben az Ókúti- (Sztaravoda-) forrás vize folyt. Átriumos udvara, gazdasági épületei és a szerszámleletek arra utalnak, hogy tulajdonosai szőlőműveléssel foglalkoztak és fogadót tartottak fönn.

A romokat a szentendrei skanzen területének előkészítésekor fedezték fel, az 1970-es évek elején. 1981-ben dr. Topál Judit vezetésével, Szalai András építész szervezésében nemzetközi építőtábort szerveztek, melynek célja az addig szabadon álló maradványok megóvása volt. (A film előterében Topál Judittal Janovich István, a Skanzen főrestaurátora beszélget.)

 

Források:

Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár, Szentendre (helytörténeti gyűjtemény)

Négyesi Gábor, Gyömrő (amatőr filmarchívum)

Wikipédia: Villa rustica (Szentendre)

Nevet a világ Szentendrén

1969-ben Szentendre északi részén, a várost átszelő Bükkös-patak partján iskolai tábort létesítettek. Az ötlet Déri Györgytől, az Izbégi Általános Iskola tanárától származott. A tábor negyedszázadon át sikeresen működött, majd az 1990-es évek végére megszűnt. A területen lévő faházakat lebontották.

Az egykori izbégi olvasótábor programjában szerepelt – a közös olvasáson kívül – a megismert irodalmi művek dramatizálása, színrevitele is. Voltak ezen kívül kézműves foglalkozások, például agyagozás, linómetszés, rajzolás a szabadban, és nagyon sikeres volt a marionettbábok készítése.

A filmen a foglalkozásokat vezető felnőttek, közreműködők között feltűnnek jól ismert szentendrei arcok – Szeredi Mária és Pethő Németh Erika gyerekkönyvtárosok, Déri György tanár, Aknay János festőművész és mások –, akik közül többen sajnos már nem élnek. A résztvevők, az akkori gyerekek közül is sokan magukra ismerhetnek. 

Narrátor:

Pethő Zsoltné Németh Erika

Források:

Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár, Szentendre (helytörténeti gyűjtemény)

Négyesi Gábor, Gyömrő (amatőr filmarchívum)

Délszláv építési emlékek Szentendrén

 

A Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár amatőr filmstúdiója által készített kisfilm felidézi a mai néző számára, milyen volt a város 1984-ben. Például a főtér barokk és klasszicista épületenek díszletei között szenet szállító lovaskocsi vonul át…

 

Narrátor:

Pethő Zsoltné Németh Erika     

Szöveg:

Voit Pál: Szentendre. Corvina Kiadó, 1968

 

Források:

Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár, Szentendre (helytörténeti gyűjtemény)

Négyesi Gábor, Gyömrő (amatőr filmarchívum)

A Duna királynője Szentendrén

Az 1902-ben született és 1977-ben elhunyt népszerű kerámiaművésznek, Kovács Margitnak két Duna menti városban is van állandó kiállítása: szülővárosában, Győrben és a művészetek városában, Szentendrén. Utóbbi az átrendezés után újra látogatható.

Budapest, a Duna királynője című kerámiapannója az 1937-es párizsi világkiállítás magyar pavilonjába készült. Ez lett a felújított szentendrei kiállítás címe is.

 

Források:

Artmagazin folyóirat

Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár, Szentendre, helytörténeti gyűjtemény

Négyesi Gábor, Gyömrő, amatőr filmarchívum

Szentendre város hivatalos honlapja

Ferenczy Múzeumi Centrum, Szentendre, Kovács Margit Kerámiamúzeum