diakok_akik_a_kapolna_kornyekenek_rendbetetelen_dolgoztak.JPG

Diákok, akik a kápolna környékének rendbetételén segédkeztek

saci_neni_es_a_gyerekek_1.jpg

Sári Sarolta tanárnő diákokkal az iskola udvarán

01_3.jpg

02_2.jpg

04_2.jpg

03_1.jpg

Ballagás az 1980-as években

Seremetyeff-Papp János: Alexandra a "magyarok királynéja"

 

Sok ürömi nagy vonalakban ismeri Alexandra Pavlovna, József nádor első feleségének élettörténetét, hiszen Ürömön temették el őt. Alexandra Pavlovna fordulatokban gazdag életéről eddig magyar nyelven nem született még ilyen részletes életrajz.

cimlap.jpg

A könyv borítója 

A mű három részből áll, amit kiegészít Kim Nyikolaj orosz lelkész tanulmánya, az ürömi orosz misszióról. 

 Az első részben képet kaphatunk a 18. századi Oroszországról, a kis cárleány gyermekkoráról, a szentpétervári intrikákról. A könyv második részében az Osztrák Birodalomban találjuk magunkat, a nádori pár rövid közös életét kísérhetjük figyelemmel. A könyv harmadik része "Az ürömi sírkápolna" címet viseli. Képet kaphatunk a kápolna egykori pompás berendezéséről, az értékes műkincseiről és arról az erőfeszítésről, amivel sikerült eredeti szépségébe visszaállítani a cárleány mauzóleumát, megismerkedhetünk a restaurálási munkák rejtelmeivel. A szerző restaurátorművész, egyetemi tanár, régi orosz arisztokrata családból származik és ősei beházasodtak a Romanov családba is. Innen az indíttatása, hogy az ürömi sírkápolna felújításának motorja lett és könyvet is írt Alexandra Pavlovna életéről.

hatso_borito.jpg

A könyv hátsó borítója

322_oldal.jpg

Képek az újratemetésről -  egy oldal a könyvből

sari_sarolta_2.JPG

A könyv megemlékezik Sári Sarolta tanárnőről is.

Üröm lakói még néhány évtizede is sok kedves hagyományt őriztek a kis pravoszláv kápolnában eltemetett cárleányról. "Az egyik ilyen hagyomány szerint szép tavaszi időben járt Alexandra először ezen a környéken, s ekkor bontogatták szirmaikat az első virágok. Az egyik kis domb tetejére érve a nádorné rengeteg gyönyörű szép ibolyát látott pompázni a lábai előtt, mintha valamilyen hatalmas virágszőnyeg szélén állott volna. Annyira megtetszett neki ez a hely, hogy arra kérte a férjét, ha egyszer meghal, ide temessék." (197. oldal) Valójában dokumentumokkal is alátámaszthatóan sokkal prózaibb oka voltak ennek. A nádornét a nép a magyarok királynéjának nevezte, és szinte a függetlenség szimbólumává vált. Szapáry főudvarmester tartott attól, hogy a szeretett nádorné sírjánál nemkívánatos csoportosulások jöhetnek létre, ezért a sírkápolnát lehetőleg minél távolabb szerette volna tudni Budától.
"Az ürömi kápolna felszentelésétől kezdve különleges státusszal bírt. Az Orosz Birodalom uralkodója, I. Sándor cár, elődjeihez hasonlóan egyben az Orosz Pravoszláv Egyház feje is volt. Ilyen minőségében cári udvari templommá nyilvánította szeretett húga sírkápolnáját. Ez különösen kiemelt rangot jelentett, mert az udvari templomok száma a birodalomban nem haladta meg még a húszat sem! Emellett ez volt és mai napig is az egyetlen idegen földön létesült orosz udvari templom! Az itt szolgálatot teljesítő lelkészek, diakónusok, énekesek ellátására és kiadásaik fedezésére a Romanov család egy alapítványt hozott létre, mely a kápolna fenntartására évi tizenötezer rubelt utalt át." (208. oldal)

magyarorszagi_oroszok_a_kapolnanal.jpg

Végül még egy ürömi legenda, melyet a mai lakosok már valószínűleg nem ismernek.  A kápolna mellett régen temető volt. Ürömiek mesélték a szerzőnek néhány évtizede: " A temető felszámolása után csak a sarkon álló feszület maradt a helyén. Egy hithű, máshonnan idetelepült kommunista kapta meg azt a telket, amelyiken a feszület állt. Első ténykedése az volt, hogy ezt ledöntötte. Hiába kérték többen is, ne tegye, mégis összetörte és a háza alapozásába dobálta darabjait. A frissen elkészült házat azonban nem sokáig használhatta, mert rövid idő alatt az egész család meghalt. Új tulajdonos vásárolta meg a házat, de ott is hasonló tragédiák sorozata következett be. Lassan elátkozott háznak kezdték az épületet tartani. Amikor ez a család viszonylag hamar kihalt, ismét egy új tulajdonos vette meg az ingatlant. Lebontotta az épületet, még az alapozását is kiszedték, helyette teljesen új házat építettek új alapokra. Azóta úgy tűnik az átok megszűnt."

temeto_1.JPG

A kápolna mögött a 19. század második felében temetőt alakítottak ki

 A könyv Alexandra Pavlovna tragikusan rövid életét és sírkápolnájának hányatott sorsát igazán olvasmányos stílusban dolgozza fel. Csak ajánlani tudom minden ürömi és nem ürömi lakosnak. Igazán szép, gazdagon illusztrált kötet. Aki csak el szeretné olvasni egyszer, annak ajánlom az ürömi könyvtárat, ott két példányban is megvan. De jelenleg a nagyobb könyvesboltokban is megvásárolható, hiszen 2019-ben jelent meg.

Seremetyeff-Papp János: Alexandra a "magyarok királynéja" - Bp. Heraldika Kiadó, 2019. eredeti ára: 6890 Ft

 

iskolai_unnepseg.jpg

Iskolai ünnepség

napkoziscsoport.jpg

Napközis csoport a mai könyvtár udvarán

osztalykep_7.jpg

Osztálykép - talán az 1970-es évekből

osztalykep_1968-ban_szuletettek_kep_otepka_eva.JPG

osztalykep_1968-ban_szuletettek_2_javitott_muhi_balazs.jpg

osztalykep_1968-ban_szuletettek_3_javitott_muhi_balazs.jpg

1968-as születésű tanulók három osztályképe - fotók: Otepka Éva

Iskolai képek az 1970-es és 1980-as évekből

 

32_8.jpg

1979-1980_1_a_selmeczy_judy.jpg

elsosok.jpg

az_iskolai_enekkar_torok_erikne_vezetesevel.JPG

Az iskolai énekkar Török Erikné karvezetővel

33_10.jpg

Ballagás 1977-ben

ballagas_1980-as_evek_1.jpg

Ballagás az 1980-as években

Iskolai képek az 1970-es évekből

 

28_5.jpg

27_3.jpg

29_4.jpg

26_5.jpg

31_7.jpg

30_7.jpg

Lajos király udvarában... Történelmi show két órában

A Visegrádi Palotajátékokat 1985-ben indította el a szentendrei székhelyű Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár. A rendezvénysorozat jelentős turisztikai látványossággá nőtte ki magát, és máig nagy népszerűségnek örvend, bár 1992 óta már mások rendezik.

A helyszín – Károly Róbert, Nagy Lajos, Zsigmond, majd Mátyás király palotája, az alsóvár és a fellegvár, a Salamon-torony, valamint az épületeket, épület-maradványokat övező gyönyörű természeti kép – kiváló díszletet biztosított a történelmi játékokhoz. Korhű jelmezekben, fegyverekkel, valóságos események alapján idézték fel a múltat, úgy, ahogy az a ma embere számára is érthető és szemléletes. Ilyen esemény volt például a Károly Róbert által összehívott 1335-ös királytalálkozó, Nagy Lajos kedvelt lovagi tornái vagy Toldi Miklós feltűnése a királyi udvarban.

Részletek a palotajátékok történetét feldolgozó dokumentumból:

„Már a vázlatos költségek is jóval tízmillió forint fölötti összeget mutattak. Abban a korban ekkora összeg a világon sem volt, nemhogy a PMKK-nál, s így ezt az elképzelést elvetettük. […] 1985. január végén, február elején hozott össze a sors bennünket Turián Györggyel, a rádió rendezőjével, aki korábban éveken keresztül a nagyvázsonyi lovasjátékokat rendezte. A megbeszélésünk biztatóan alakult, s egy héten belül már előállt egy vázlattal, amely a következő évek játékainak alapjául is szolgált. Úgy tűnt, hogy a költségekkel is meg tudunk birkózni. Turián György lett a palotajátékok rendezője, amit az utána következő években, 1991-ig nagy szakértelemmel, és ami a legfontosabb, nem kis lelkesedéssel látott el.

Az előzetes kalkulációk szerint a kiadások egymillió körüli összeget mutattak. Úgy véltük, hogy jó reklámmal, megfelelő beharangozással jelentős számú nézőre számíthatunk. […] A nyolcvanas évek közepén a Dunakanyar idegenforgalma igen dinamikusan alakult. Ezért amikor elképzelésünket megismertettük az idegenforgalmi szervekkel, utazási irodákkal is, egyértelmű támogatásukról biztosítottak bennünket. […]

A forgatókönyv szerint összesen mintegy kétszáz főnyi szereplőre volt szükség. Azzal számoltunk, hogy a játékokban szerepet kapnak a PMKK-ban működő művészeti csoportok, főleg a Szentendrei Kórus, Kovács Lajos karnagy vezetésével és a Kék Duna Táncegyüttes, Mosóczy István koreográfus irányításával. Ugyanakkor az is nyilvánvaló volt, hogy több külső közreműködőre, csoportra, s nagyszámú statisztériára is szükség lesz. A fontosabb szerepekre ismert művészeket, csoportokat igyekeztünk megnyerni.  Közöttük L. Kecskés András lantművészt, aki egyben a produkció zenei vezetője […] lett. A mesélő deák szerepére (és az egész játéksorozat narrátorának) Papp János színművészt kértük fel...”

A film szuper 8-as technikával készült a Pest Megyei Amatőr Film Stúdióban, 1985-ben. Digitalizálta Négyesi Gábor, 2019-ben.

 

Források:

Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár, helytörténeti gyűjtemény

C. Tóth János: Visegrádi Palotajátékok, 1985–1992 (kézirat)

Ez az ösvény sose fösvény, akármilyen keskeny ösvény…

 

A szentendrei székhelyű Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár gyereknapi foglalkozásokat rendezett Visegrádon minden évben, az 1970-es évek végétől a 80-as évek közepéig. A helyszín a Mátyás Király Múzeum teljes területe volt: a reneszánsz királyi palota és a fellegvár maradványai, valamint a Salamon-torony, háttérben a Dunakanyar panorámájával.

A csodás természeti és történelmi környezetbe helyezett rendezvényekre meghívták a megye általános iskolásait. A gyerekek a különböző helyszíneken más-más műfajban próbálhatták ki ügyességüket, kreativitásukat. Voltak színházi és bábelőadások, kézműves foglalkozások, koncertek, táncház. A foglalkozásokat híres – vagy később híressé vált – előadó- és képzőművészek vezették. Az iskolások maguk is részt vehettek az alkotómunkában és közönségként is élvezhették azt.

Közreműködött a Vujicsics együttes, Lantos Kecskés András, Sebestyén Márta, a Muszty-Dobay páros, Kobzos Kis Tamás és még sokan mások.

A film szuper 8-as technikával készült a PMKK amatőr filmes stúdiójában, 1979-ben. Digitalizálta Négyesi Gábor, 2019-ben. 

 

Forrás:

Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár (Szentendre), helytörténeti gyűjtemény

Alig várták, hogy elvágják a kötelet…

Vidám és színes cigány esküvő szem- és fültanúi lehetünk, ahogy az a valóságban lezajlott az 1980-as évek elején, Magyarországon, egy Budapest-közeli kisvárosban. Megelevenednek előttünk a több mint harminc évvel ezelőtti események egy hagyományait őrző közösség életében: a násznép gyülekezése, az alkudozás, a sütés-főzés, a zenészek és az ifjú pár bevonulása, a házasság kihirdetése, majd – és mindeközben – a felszabadult tánc és dalolás.

A filmet a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár Ráby Mátyásról elnevezett klubja készítette, az akkori technikával, 8 mm-es filmre. Az operatőr Gaján Vilmos és Lehel László, a néprajzi tanácsadó Morvay Judit és Raffai Anna volt. A digitalizálást Négyesi Gábor, a Pest Megyei Amatőr Filmstúdió egykori vezetője végezte el, 2019-ben.

 

Forrás:

Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár, helytörténeti gyűjtemény

Iskolai képek

 

23_3.jpg

21_5.jpg

25_3.jpg

19_6.jpg

20_4.jpg

24_3.jpg

Iskolai képek az 1970-es és 1980-as évekből

 

18_7.jpg

13_6.jpg

17_7.jpg

16_6.jpg

14_6.jpg

15_5.jpg