Hol vannak a gólyák? Pirk János: Pipacsmező   Valamikor egy tó volt Pomáz és Szentendre között, jöttek a gólyák és fészket raktak. A tó Pomáz felőli oldalán Árpád-kori templom állott egykor. Erről számolt be huszonkét évvel ezelőtt Deim Pál a Szentendre és Vidéke újságban, Pirk János és…

Balogh Ferenc ~♣~ 1896–1918 ~♣~   A magyar királyi 306. honvéd gyalogezred 10. századában gyalogosként szolgált. Az 1916. szeptember 12-én kiadott veszteséglista szerint megsebesült. Az olasz frontra került, ahol légnyomást kapott; a háború utolsó szakaszát Bukovinában…

Első világháborús emlékek Szentendrén  –   Sok más településsel ellentétben Szentendrén nem épült hősi emlékmű az első világháború helyi áldozatainak tiszteletére, holott az emlékműállítás kötelezettségét állami rendelet írta elő már 1917-ben. A két háború között létesült a szentendrei laktanya…

Ábrányi Emil kortársai  ~♣~ Európa, Magyarország, Budapest, Szentendre... ~♣~     Fényes Adolf: Szentendrei táj (a Bükkös-patak hídja a Kálvária-domb felől nézve)   1896, a honfoglalás millenniuma a szentendreiek számára is nagy ünnep volt. Dumtsa Jenő polgármester 1896. május 9-én mondta…

Az Ábrányi család Budapesten  ~♣~ Zeneművész, hírlapíró, földbirtokos, utazó… ~♣~    Emléktábla az Oktogon patika épületén (Teréz körút 7.)    Az igen kiterjedt Ábrányi család tagjai sok különböző helyen laktak Budapesten. Érdekes megfigyelni, milyen sűrűn költöztek, és mely kerületeket…

Ábrányi mint újságíró, szerkesztő és közszereplő  ~♣~ Napi- és hetilapok, köztestületek, irodalmi társaságok ~♣~    A 19–20. század fordulóján rengeteg helyi és országos sajtótermék jelent meg, melyek a különböző politikai véleményeken kívül rendszeresen hírt adtak a kulturális és társasági…

Ábrányi-ősök a XIII. századból ~♣~ Az Ábrányi (korábban Eördögh) család története ~♣~   „A Lászlófalvi Eördögh család azonos eredetű a Velics családdal. Közös ősük, Pyuk Othmár a Turóc vármegyei várjobbágyok közé tartozott. A tatárjárás idején Znió várából Veglia szigetére, a…

Ábrányiak a magyar kultúrában  ~♣~ Három generáció az irodalom, a színház és a zene bűvöletében ~♣~   Apa és két fia (jobbról balra):   id. Ábrányi Kornél zeneszerző,   ifj. Ábrányi Kornél író,   Ábrányi Emil költő.   1897, Budapest   (Ellinger Ede…

Ábrányi Emil, a színműíró  ~♣~ És a szerelmesek boldogan éltek, míg meg nem haltak... ~♣~    A cremonai hegedűs című vígopera plakátja a Debreceni Városi Színházban, 1897-ben. Szövegét a francia nyelvű librettó alapján írta: Ábrányi Emil   Az Ábrányi család sok szállal kötődött a…

Ábrányi mint híres operák szövegírója ~♣~ Egzotikus tájakon a zene birodalmában: Carmen, Lakmé, Tristán és Izolde... ~♣~    Ábrányi Emil a maga korában nem csak romantikus hangvételű rímes verseiről, remekbe szabott műfordításairól, forradalmi hevületű újságcikkeiről volt híres. Írt színpadi…

süti beállítások módosítása