Első világháborús katona A Hartwiger vendéglő bejáratánál A Hartwiger vendéglő az 1930-as években A Hartwiger vendéglőben az 1930-as években 1927-28-29-ben született gyerekek 1932-ben az óvodában A 15 éves Végh Irma sváb népviseletben a húgával, Emmával

Sváb asszony kisgyerekkel Sváb házaspár kislánnyal Sváb családi kép Képeslap 1906-ból A katolikus templom belseje József Attila és Vágó Márta Ürömhegyen 1928-ban

Képeslap 1906-ból Üröm a 20. század elején Ürömi képeslap a 20. század elejéről - hungaricana.hu Családi kép Családi kép Színjátszók  

Esküvői kép az 1900-as évek elejéről Sváb lányok Első világháborús katonák 1915 körül Első világháborús katonák 1915 körül Podhorcsek József - született 1910-ben - a második világháború után ő volt Üröm első kisbírója Óvodások 1925-ben Óvodások az 1920-as években  

Sváb házaspár 1915 körül Schuk Teréz sz. 1900-ban és Schuk Ágnes sz. 1902-ben Schuk Teréz sz. 1900-ban és Lack Ferenc sz. 1898-ban Schuk Ferenc első világháborús katona Schieszl József sz. 1898. január 19-én, a képen 18 évesen huszár Schuk Ferenc 1928-ban családjával

Reiter Erzsébet sz. 1879, Schárer György sz. 1880 és gyermekeik Schárer József sz. 1902, ifj. Schárer György sz. 1907. Metzler Bernát dédmamája családjával 1909-ben Szász Jánosné, sz. Grösl Mária 1887. Schieszl József Óvodások 1925-ben Óvodások 1926-ban

Locher Irma (édesanyja ölében), szülei, testvérei 1905 körül Kopcsándi Ferencné és fia, ifj. Kopcsándi Ferenc sz. 1913. Két kisgyermek 1920 körül Magyaros ruhában a szüreti mulatságon a húszas évek közepén Magyaros ruhában az 1928-as szüreti mulatságon  

A sváb viselet változott, de sokáig megmaradt    A régi sváb képeken az egyik legszembetűnőbb dolog a kötény. Ez volt az egyetlen ruhadarab, amit férfiak és nők is viseltek. A női viseletnek a 18. századtól kezdve elmaradhatatlan tartozéka volt. Hétköznapokon olcsó vászonból vagy mintás…

Valamikor a kő volt a falu legfontosabb építőanyaga   Már a középkorban is bányásztak itt követ. Üröm nevének eredeti jelentése "malomkövek fejtésére alkalmas hely" lehetett. A falu közvetlen közelében többféle hasznosítható kőzet található. Bányásztak homokkövet,…

A XVIII. században németekkel betelepített Üröm a II. világháború végéig őrizte német jellegét. 1941-ben a lakosság 84,6 %-a vallotta magát németnek. Az 1900-as évek elején készült képeken jól látszik a jellegzetes sváb viselet.