Nincstelenül távoztak Ürömről

A magyar minisztertanács 1945. december 22-én rendeletet alkotott arról, hogy minden olyan magyarországi németnek el kell hagynia az országot, aki az 1941. évi népszámlálás alkalmával német anyanyelvűnek vallotta magát. Az első kitelepítettekkel teli vonat 1946. január 19-én indult el Budaörsről. Ezt a napot a magyarországi németek elhurcolásának emléknapjává nyilvánították 2012-ben.

Ürömi sváb képek a két világháború közötti időből

Kevés olyan település van Magyarországon, ahol majdnem a teljes lakosság kicserélődött. Ürömön ez történt, a lakosok 97,5%-át telepítették ki Németországba, s ezzel egy időben 30-35 településről érkeztek új telepesek.

Az ürömi svábok kitelepítése 1946. április 25-én és 27-én történt, különösen kegyetlen módon. Ugyanis már előtte, március 25-én elkészült a rátelepítési névsor. A külön erre a célra alakult bizottság tagjai vitték az új telepest és birtokba helyezték. A sváb tulajdonosnak meg kellett húzódnia egy hátsó szobában. Közel egy hónapos együttélésre kényszerítették a sváb tulajdonosokat és a betelepülőket.

Bondor Gyula könyvének hátsó borítója

„Már hajnalban a karhatalom lezárta a kivezető utakat, és a községet elvágta a külvilágtól. Se ki, se be nem engedtek senkit.

Reggel 6 órára lovaskocsikat hoztak, és a kijelölt családokat 80 kg-os csomagokkal szekerekre rakták. A Nemzeti Parasztpárt főtitkárának beszédében elhangzottak – a svábokat ki fogjuk telepíteni – beigazolódtak.”

„Az utazás a zsúfolt tehervagonokban napokig tartott. Nagy volt az elkeseredés és a bizonytalanság. Olyan hírek is terjedtek, hogy a Szovjetunió a végállomás.

A kitelepítetteket a Németországi Szövetséges Ellenőrző Tanács Baden-Württenbergbe irányította. Az ürömi svábság kb. 100 km-es körzetben, szétszóródva tudott letelepedni. A korábban egy településen élő rokonok, barátok idegen környezetbe – egymástól távolra – kerültek.

A batyuval érkezőket az őslakosok magyar cigányoknak nevezték. Magyarországon németek, Németországban magyarok voltak. Joggal érezhették magukat hontalanoknak. Hosszú időnek kellett eltelni, amíg – szorgalmuknak köszönhetően, amellyel Magyarországon is érvényesültek – befogadást nyertek.”

A kitelepítés után Németországban, magyaros ruhában

A kitelepítettek csoportképe Németországban

Források:

Bondor Gyula: Az ürömi svábok kálváriája, 1946. Üröm, Attila Kulturális és Ismeretterjesztő Kör, 2001

Üröm az idő sodrában. Üröm, ÜBT, 2010

Keisz Ágoston: Nincstelenül távoztak a svábok Magyarországról. Origo, 2013.07.15.

Marchut Réka: Töréspontok. Budapest–Budaörs, MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont, Magyar Történelmi Társulat, Budaörsi Passió Egyesület, 2014

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.