Mozaikok Szentendre múltjából, 6.

85 éve

Városfejlesztés: laktanyaépítés, inasotthon létesítése, utcakövezés, fásítás... A képviselő-testület 1928. június 9-i ülésének jegyzőkönyvéből

1953-as képeslap az 1930-ban felépült Görgey laktanyáról. Egykor

„A város képviselőtestülete egyhangúlag közfelkiáltással és hálás köszönettel veszi tudomásul a m. kir. honvédelmi Miniszter Úr Őnagyméltóságának leiratát az építendő laktanya ügyében. […] Egyben ezúttal is a legnagyobb tisztelettel kéri Miniszter Úr Őnagyméltóságát, hogy a város területén minél nagyobb számú katonaság helyeztessék el. […] A város a tulajdonát képező területből a kívánt nagyságot a laktanya-építkezés céljaira díjtalanul átadja. Az adományozott területek értéke a városnak rövid időn belül meg fog térülni részben a fogyasztási adók és egyéb közvetett adózás útján, részben pedig az építkezés folytán a szokásos évi beszállásolás elmarad és így a város 2.000-3.000 pengő kiadástól mentesül.”

A képviselő-testület tagjai az inasotthon és a laktanyaépítés közeli megvalósulásáért „…dr. Starzsinszky László polgármesternek a város fejlesztése körüli eredményes működéséért elismerésünket és köszönetünket ezennel kifejezzük”.

A főutca régi képeslapon. Ürmös Lóránt: Üdvözlet Szentendréről. Vexillum Kiadó, 2004

„A város belterületén lévő utak és utcák kövezésére 1929. évtől kezdve évenként 8.000 pengőt irányozunk elő a városi költségvetésbe mindaddig, amíg a szükséges kövezés nem nyer befejezést. Megokolás: A város belterületén lévő utcák egy kis része harminc-negyven évvel ezelőtt köveztetett ki, míg a nagyobb része ma is kövezetlenül áll.”

A főutca folytatása, ami ma Dumtsa Jenő nevét viseli. Üdvözlet Szentendréről

„A város útjainak és utcáinak befásítására 1929. évtől kezdve évenként 1.500 pengőt irányozunk elő a városi költségvetésbe mindaddig, amíg az nem nyer befejezést. Ennek végrehajtása immár elodázhatatlan, annál is inkább, mert egyetlen utcánk sincs befásítva.”

75 éve

Virágeső hullt a pápai legátus lábai elé Szentendrén. Pilishegyvidék–Budakörnyék, 1938. június 4.

Eugenio Pacelli, a későbbi XII. Piusz pápa. Wikipédia

Pacelli bíboros Esztergomba menet néhány percre megállt Szentendrén. „Percek alatt több mint ezer ember gyűlt egybe a város főterén, hogy láthassa és ünnepelhesse. Zászlódíszbe öltözött a Főtér, ahol virágokkal és kis színes zászlócskákkal kezükben magyarruhás lánykák álltak sorfalat. A pápai legátus elvegyült az eléje járuló kis gyermekek közt, nagy szeretettel simogatta őket.”

Vészjósló előjelek, ugyanabban az évben. A MÉMOSZ (Magyarországi Építőmunkások Országos Szövetsége) elnökének levele az izbégi kőbányászokhoz 1938. június 18-án

Az 1922-ben megnyitott izbégi kőbánya. Üdvözlet Szentendréről

„Tudomásunk szerint azon a bányaterületen, ahol Ön is dolgozik, a nyilasok eléggé befészkelték magukat. Ez pedig komoly veszedelmet jelenthet a kőbányász munkásokra. Szálasiék, az úgynevezett Hungarista mozgalom a munkásbarátság álarcában jár, nagyhangú ígéretekkel igyekszik elszédíteni a munkástömegeket, de tulajdonképpen politikai kalandorság az egész. […] A munkások csak önerejükben bízhatnak. A nyilas grófoktól, nyugalmazott őrnagyoktól, politikai heccmesterektől, kalandoroktól nem várhatnak mást, csak becsapást és még több nyomorúságot.”

65 éve

Emléktábla-avatás. Polgármesteri jelentés a közigazgatás 1948. évi működéséről

„Az országos centenáriumi ünnepségek sorozatába városunk a Magyar–Jugoszláv Társaság által Szentendrén június 26-án rendezett Ignjatovity Jakov emlékünnepély keretében kapcsolódott be. Ezen ünnepélyen az 1822-ben Szentendrén született, demokratikus gondolkodású Ignjatovity Jakov regényíró szülőházán művészi kivitelű emléktáblát lepleztünk le. Ezen az ünnepélyen részt vett kb. háromezer-ötszáz személy. Ez alkalommal Budapestről kilencszáz látogató számos külföldi vendég kíséretében jelent meg.”

55 éve

Városi költségvetés. Az 1958. június 6-i tanácsülés jegyzőkönyve

„A tanácsülés a város 1958. évi költségvetését az országgyűlés által történt jóváhagyás után 7.725.000 Ft bevétellel és 7.725.000 Ft kiadással elfogadja. […] A 948.150 Ft saját bevételen, valamint a 204.000 Ft vállalati befizetésen kívül a kiadások fedezetéül 1.400.000 Ft adórészesedés  és 5.172.850 Ft hozzájárulás (állami támogatás) szolgál. […] A tanácsi bevételek csak kis részét fedezik kiadásainknak, és túlzott mértékben még mindig állami támogatásra kell szorítkoznunk.”

50 éve

Művészetmenedzselés a szocializmusban. Pest Megyei Hírlap, Szentendre melléklet, 1963. június 5.

Az egykori Művész eszpresszó, korábban Ali Csorbadzsi cukrászda, még korábban Pávai kávézóterem. Facebook

A Csorbadzsi cukrászda helyén megnyílt a Művész eszpresszó, melyben helyi művészek megvásárolható képeit állították ki. „Újszerű, az országban elsőként megvalósult céllal épült. […] Ezzel elsősorban a tömegek közötti képzőművészeti propagandát kívánja erősebbé tenni a városi tanács.”

45 éve

Iparfejlesztés. Pest Megyei Hírlap, 1968. június 16.

A  szentendrei betongyár a hatvanas években. Fotó: Danis Barnabás. PMK, helytörténeti gyűjtemény

„A BVM szentendrei gyára a rekonstrukció befejezése után Európa legkorszerűbb beton-vasbeton előregyártó üzeme lesz.” A kilencvenéves múltra visszatekintő üzemben 1968 nyarán kezdődött a több évre tervezett rekonstrukció. A korabeli MTI-fotó felirata szerint „a Beton- és Vasbetonipari Művek dolgozói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére indított szocialista munkaversenyben vállalták, hogy az éves terven felül tízezer méterrel több csövet gyártanak”.

40 éve

Lakáspolitika. Az 1973. június 28-i tanácsülés jegyzőkönyve

Borbándi János miniszterelnök-helyettes szentendrei látogatása 1977. október 21-én. PMK, helytörténeti gyűjtemény

Marosvölgyi Lajos tanácselnök: „A Felszabadulás lakótelepen a 134 lakás 85%-ának vevőit a városi tanács fogja kijelölni.”

35 éve

A Szentendrei Teátrum tizedik, jubileumi évadja. A Művelődési Osztály előterjesztése VB-ülésre, 1978. június

„A változatlanul magas közönségsiker is azt igazolja, hogy a Teátrum megtalálta műfaján belül a szentendrei sajátosságoknak is megfelelő műsorpolitikát.”

Egy kép a hőskorból. A Szentendrei Teátrum előadásait kezdetben „vásári komédiák” előzték meg. PMK, helytörténeti gyűjtemény

♣~~♣~~♣

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.