Mozaikok Szentendre múltjából, 8.

240 éve

hirdették ki Szent-Endre urbáriumát, amelyben rögzítették a jobbágyok kötelességeit földesuruk iránt. Pest Megyei Levéltár (V. 303. e. 46.)

1400 körül vert rajnai aranyforint. Ezt a pénznemet Közép-Európában még a 19. században is használták. Wikipédia

1773. augusztus 3-án hosszas huzavona, újabb és újabb panaszok benyújtása, majd azok kivizsgálása után kihirdették Szent-Endre urbáriumát. Legfontosabb pontjai:

~ A szentendreiek nem falusi jobbágyoknak, hanem városi lakosoknak tekintendők.

~ A kilencedet és a tizedet magának szedi be a város, amiről köteles számadást vezetni.

~ A város évente 6.000 rajnai forintot köteles fizetni a kamara részére.

~ Mindkét rítus plébánosa számára kijelölik a kilencedmentes szántók, szőlők és telkek területét.

~♣~

235 éve

született Vitkovics Mihály magyarországi szerb költő, műfordító

Mihailo Vitković / Vitkovics Mihály (1778–1829). Milosevits Péter honlapja

Az 1778. augusztus 5-én született író, költő, irodalomszervezőt a magyar–szerb kultúrkapcsolatok ápolásán túl rokoni szálak is fűzték Szentendréhez. Neki köszönhetjük például, hogy Avakumovics Avakum (az avakumika nevű billentyűs fúvós hangszer feltalálója) neve fennmaradt az utókor számára.

Vitkovics a főváros legkeresettebb ügyvédje volt, Deák Ferenc nála jurátuskodott. Melegen érdeklődött a színészet iránt, maga is írt és fordított színműveket. A magyar könyvek kiadása és terjesztése körül fáradhatatlan tevékenységet fejtett ki. Szerb utcai háza az írók állandó gyülekezőhelye lett, ahol a komoly irodalmi vitákat és tanácskozásokat rendesen vidám lakomák fejezték be. Virág Benedek, Szemere Pál, Kazinczy Ferenc barátját – kellemes modoráért, elmésségéért, áldozatkészségéért – mindenki szerette.

~♣~

120 éve

Mezei rendőrök, hegymesterek, csőszök… Közbiztonság Szentendrén. A képviselő-testület 1893. augusztus 5-i ülésének jegyzőkönyvéből

„Jakab István virilis képviselő úr – azon tekintetből, hogy a szőlőknek philoxera általi elpusztulása folytán a földrészletek tulajdonosai gyümölcstermeléssel foglalkozván az ezen gazdálkodási ágra fordított fáradozásukat és költségeiket veszélyeztetve látják, mivel a jelenben alkalmazott mezei rendőri közegek száma a reájuk bízott terület rendkívüli kiterjedésénél fogva elégtelen – indítványozza, hogy a hegymesterek, illetve csőszök létszáma illendően szaporíttassék.”

A 19. század végén épült villákat szőlőskertek vették körül. Ürmös Lóránt: Üdvözlet Szentendréről

~♣~

110 éve

mentették fel állásából Dumtsa Jenőt, Szentendre első polgármesterét

Eugen Dumtsa, a szerb identitású és pravoszláv vallású, magyar hazafi  Szentendrei Hírek

Dumtsa Jenőt, Szentendre – 1872 óta rendezett tanácsú város – első polgármesterét saját kérésére felmentették polgármesteri állásából. Maximovits István rendőrkapitány lett az új polgármester. (A korábban főbírói tisztet betöltő Dumtsa 65 éves koráig, több mint harminc éven át vezette a várost.)

A képviselő-testület 1903. augusztus 1-jei ülésének jegyzőkönyvéből

„Dicsérettel és feltétlen elismeréssel kell Dumtsa Jenő, városunk nyugalmazott polgármesterének adóznunk, hogy az alapot jól megteremtette, csak legyen most már alkalmas erő, mely a felső építményt is biztos kezekkel befejezésre juttatja. […] Bármelyik felekezethez tartozzék városunk jövendő férfija, feje, egészen közömbös dolog, csak viselje szívén városunk érdekeit.”

Szentendre és Vidéke Hírlapja, 1903. augusztus 2.

~♣~

105 éve

1908. augusztus 6-án született Vajda Lajos festőművész

Vajda Lajos az 1930-as években nyaranként gyakran dolgozott Szentendrén, és számos szentendrei motívumot épített be műveibe. Gyerekkorának egy részét Szerbiában töltötte – innen eredhetett vonzalma az ikonok, a pravoszláv vallási szimbólumok iránt. 1923-ban családja Szentendrére települt.

Vajda saját meghatározása szerint konstruktív szürrealista stílusban alkotott. Barátaival, Korniss Dezsővel és Bálint Endrével szerettek volna megalapozni egy festészeti értelemben sajátos „szentendrei iskolát”, melyben a keleti és nyugati, falusi és városi, ősi és modern civilizációs elemek szintézisére törekedtek. Célkitűzéseiket követte a negyvenes évek második felében az Európai Iskola nevű képzőművészeti csoportosulás, majd a hetvenes évektől kiteljesedő és napjainkig fennálló Vajda Lajos Stúdió.

Vajda Lajos művészetét a szocialista kultúrpolitika egészen a rendszerváltást megelőző időkig nem ismerte el. Így az egyik leghatásosabb 20. századi magyar festőnek csak 1986 óta van Szentendrén önálló múzeuma, melyet 2013 nyarán felújítva, kibővítve adtak át újra a közönségnek.

Vajda Lajos: Szentendrei házak feszülettel. Artportál

~♣~

85 éve

Könyvtár kétszáz kötettel. Patakszabályozás és árvízvédelem – pénzügyi fedezet nélkül

A szentendrei népművelési kölcsönkönyvtár 366 kötettel rendelkezett a nyitáskor. (Az első, közművelődési célokat szolgáló könyvtár 1915-ben jött létre a városházán, 200 kötettel.)

Pilishegyvidéki Hírek, 1928. augusztus 6.

Művelődési autó az 1950-es évekből. PMK, helytörténeti gyűjtemény

„A város a Bükkös patak szabályozása ügyében szükséges engedélyokiratokat elnyerte, amely szerint a munkálatok a hidak építési költségein kívül 416.000 pengőt tesznek ki. Tekintettel azon körülményre, hogy a városnak erre fedezete egyáltalán nincsen, a testület felkéri a város polgármesterét, hogy a földművelési Miniszter Úr Őnagyságánál a város közönsége nevében segélyért folyamodjon.” Hasonlóan járjon el a Duna-part árvízvédelméhez szükséges 1.120.000 pengő ügyében is.

A képviselő-testület 1928. augusztus 23-i ülésének jegyzőkönyvéből

Teknővel csónakázó gyerekek a felduzzasztott Bükkösön, még a patakszabályozás előtti időben. Deim Pál fotóalbumából

~♣~

75 éve

Szemétfuvarozás lovakkal. A képviselő-testület 1938. augusztus 31-i ülésének jegyzőkönyvéből

„Tekintettel arra, hogy a város tulajdonát képező három lóval az eddigi fuvarozásokon felül a kötelező szemétfuvarozásokat ellátni nem lehet, úgy szükségesnek mutatkozott egy negyedik lónak a beszerzése.”

~♣~

70 éve

Ingyen gyógyszer az igazolt szegényeknek. A képviselő-testület 1943. augusztus 9-i ülésének jegyzőkönyvéből

„…az igazolt szegények részére múlt év negyedik negyedében Czibulka Gyula gyógyszerész által kiszolgáltatott gyógyszerek ára fejében nevezett gyógyszerésznek 208 pengő 31 fillér fizetendő ki, melyre fedezet nincsen” – az összeget pótköltségvetésből kell biztosítani.

~♣~

55 éve

Utcanévváltozások – Gerő utcából Angyal utca. Az 1958. augusztus 15-i tanácsülés jegyzőkönyvéből

A Rákosi Mátyás utcát Dumtsa Jenő, a Sztálin utat Bükkös part, a Sztahanov utcát Dalmát, a Gerő utcát Angyal, a Molotov utcát Rakodczai Pál utcának nevezték el a tanácsülés határozata alapján.

Gerő Ernő, az ötvenes évek hírhedt belügyminisztere. Angyalka egy szentendrei ház falán. Sulinet, Facebook

~♣~

35 éve

Verseskötet, Szentendrének címezve. Pest Megyei Hírlap, 1978. szeptember 30.

Az 1978. augusztus 1-jén megjelent kötet borítóját Balogh László szentendrei festőművész tervezte. Pest Megyei Könyvtár

~♣~

30 éve

Virágpiacról a világpiacra. Felépült a vízi sporttelep. Felavatták a Hold utcai óvodát. Olcsó és gyors főétkezés. Hírek a Pest Megyei Hírlapból, 1983. augusztus 4. és 11.

„Vajon hány szál rózsa kerül naponta Szentendréről a világpiacra? Biztos, hogy rengeteg, hiszen a város déli részén egymást érik a kertészetek és mindenütt rózsa nyílik.”

Július közepén felépült a DMRVV beruházásában a vízi sporttelep 40 személyes szállodával, csónaktárolóval.

Augusztus 19-én felavatták a Hold utcai óvodát 120 férőhellyel. Ezzel 1081-re nőtt a városban az óvodai férőhelyek száma.

„Jól kell készülni az idegenforgalomra. Mindig telt ház van Szentendrén.” Sok kis magánvendéglő várja a kirándulókat, „…ám az olcsó és gyors főétkezés még mindig csak vágyálom.”

~♣~

25 éve

Több mint kétmillió turista. Szakvélemény a MűvészetMalom tervéhez: szállodának nem éri meg. Szentendre és Vidéke, 1988. augusztus

„Az ország leglátogatottabb helyévé vált Szentendre és körzete. 1987-ben kétmilliónál többen látogattak el városunkba.”

„A nyugatnémet Thyssen cég nem találta gazdaságosnak a régi fűrészmalom helyére szánt Hotel Galéria terveit.”

A Hotel Galéria homlokzati terve a Malom utca felől. Szentendre és Vidéke, 1987. április

~♣~

15 éve

Privatizációra várva... A város ipara a rendszerváltás első évtizedében

Nincs létszámleépítés a Betongyárban és a Papírgyárban. „Mindkét cég nagyon várja már az átalakulást, a privatizációt.”

Új Szentendrei Hírlap, 1993. augusztus 7.

„Csendben csomagol a kocsigyár. […] Bartha András tulajdonos: »másként akarom hasznosítani az ingatlanomat«. A város elköltözteti a gyárát. Legalábbis ezt ígéri. A helyén nagy idegenforgalmi centrumot akar megnyitni szállodával, teniszpályával meg uszodával. Vagy lakóházakat épít a területre és eladja a gazdagoknak. Állítja, néhány éven belül eltűnik innen a százegynéhány éves, Lám-féle gyár…”

Szentendre és Vidéke, 1998. augusztus 21.

Az 1937-ben felépült Szentendrei Papírgyár. Üdvözlet Szentendréről

Az 1902-ben alapított fémárugyár, ahol lószerszám-veretet, kocsit és kaszát is gyártottak. Üdvözlet Szentendréről

♣~♣~♣

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.