2015.02.13. 17:04
Üröm a XVIII. században
A község egészen 1789-ig, a rend feloszlatásáig az Óbudai Klarisszáké volt, és szinte kizárólag csak svábok lakták. Kezdetben lakói parasztok, elvétve kézművesek voltak. A mesterséget űzők 1729-es listáján három név szerepel: Jakob Holczernek borkimérése volt, Mathias Valler hentesként a földesúri mészárszéket vezette, Melchior Speck serfőző pedig a birtok sörfőzőjét üzemeltette. Egy 1744-es dokumentum megemlíti, hogy Ürömnek volt egy vízimalma, Lómalomnak nevezték.
A jobbágyok búzát, árpát termesztettek, csak a század második felében kezdtek szőlőtermesztéssel foglalkozni. A bor elhelyezésére hatalmas pincéket építettek, melyek közül néhány máig fennmaradt.
A török hódoltság előtti időkben már volt Ürömön templom, s a betelepült németek ennek romjaira építették a sajátjukat. Az 1747-ből származó vizitációs beszámoló már említi a falu templomát, melynek védőszentje Szent György.
A század közepén már iskola is működött a faluban. A tanító látta el a jegyzői feladatokat is, valamint egyházszolga és kántor-orgonista is volt egy személyben.
1710-ben és 1739-ben a budai hegyvidéken kitört a pestis. A második, súlyosabb járványban Ürömön 98 ember halt meg. Némely családok teljesen kihaltak.
Ürömi sváb képek
Szólj hozzá!
Címkék: templom pestis szőlőtermesztés XVIII. század Üröm Óbudai Klarisszák Jacob Holczer Mathias Valler Melchior Speck
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.