Sokan próbálták már feltárni

 

A barlang első írásos említése Koch Antaltól származik, aki a csobánkai kőbánya volt bérlőjének elmondása alapján írta le az üreget. A méreteire vonatkozó adatok azonban nem felelnek meg a valóságnak (minimum 160 méter mélynek írja le). Az ő tanulmányát vette alapul Thirring Gusztáv Budapest környéke című munkája is. Bekey Imre Gábor 1914-ben igen részletesen leírta a barlangot, amelyet ő 36 méter hosszúnak talált, és fényképet is közölt a bejáratáról.

Azóta többen megpróbálták már feltárni a folytatását, de mindeddig nem jártak eredménnyel. Legújabb térképét a Karszt Barlangkutató Csoport készítette el 1991-ben.

macska_bg_bejarata_1914-ben.jpg

macska-barlang-bejarat.jpg

A barlang a bejárata fölötti hegyoldalból lefolyó csapadékvizet nyeli el, tehát időszakosan aktív víznyelőbarlangként funkcionál. Baritkristályok is előfordulnak benne, ami a hévizes barlangkeletkezés jele. Később alakult át karsztos víznyelővé. Alján, a törmelék között tűnik el a bejutó víz.

A barlang fölötti hegyoldal és még a barlang eleje is hárshegyi homokkőben van, de beljebb már dachsteini mészkő a befoglaló kőzet.

A bejegyzés trackback címe:

https://pemete.blog.hu/api/trackback/id/tr507186281

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása