2015.02.27. 15:50
Üröm a 19. században
Ürömöt 1800-ban több környékbeli faluval együtt József nádor vásárolta meg. Fiatalon meghalt első feleségét, Alexandra Pavlovnát Ürömön temették el. A nádor 1802 tavaszán indította meg a sírkápolna építését.
Az ürömi pravoszláv sírkápolna 1803-ban (metszet)
A katolikus egyházközség anyakönyveit 1821-től vezették. A községet csaknem kizárólag római katolikus németek lakták. A lakosság száma lassan emelkedett. 1869-ben 700, 1880-ban 838, 1890-ben 1000, 1900-ban pedig 1167 lakosa volt a falunak.
A község József nádor idejében jórészt szőlőtermesztéssel foglalkozott. Üröm elsőrendű bortermelő helynek számított, egészen az 1880-as évekig, amikor a filoxéra nevű apró állati kórokozó megtámadta a szőlő gyökerét. A védekezés ellene lehetetlen volt, rövidesen végzett a szőlő nagy részével.
A kőbányászatnak is igen hosszú múltja volt Ürömön, de csak a filoxéravész után, a 19. század végén vált a megélhetés legfontosabb forrásává. Ekkor indult gyors fejlődésnek a főváros, és rengeteg megmunkált terméskőre volt szükség az építkezéseken.
1849-ben Üröm Lageräcker (Tábordűlő) nevű részén táboroztak a huszárok, és innen indultak a budai vár ostromára.
Ürömi sváb családi fotók
Szólj hozzá!
Címkék: filoxéra József nádor Üröm Alexandra Pavlovna sírkápolna Lageräcker kőbányászat
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Kommentezéshez lépj be, vagy regisztrálj! ‐ Belépés Facebookkal