Uradalmi istállóból iskola

Az Ürömre betelepített svábok 1737 körül alapították első iskolájukat. Az épület a volt plébánia helyén állt. Abban az időben Üröm az óbudai klarisszák birtoka volt, tehát az iskola fenntartói apácák voltak. Az iskola egyetlen tanteremből állt, s egyetlen tanító oktatott. Az óbudai klarisszák feloszlatása után, 1800-ban Ürömöt több más, környékbeli faluval együtt József nádor vásárolta meg. 1802-ben a nádor uradalmi istállója egy részét átadta oktatás céljára. Azóta van mai helyén az iskola.

Levéltári adatok szerint 1871-ben 103 tanulója volt az iskolának. A tanítók éves fizetése 6,5 q kenyérgabona, 31 űrméter tűzifa (amiből a tantermeket is fűteni kellett) és 200 korona készpénz volt.

Az iskolát a katolikus egyház tartotta fenn. A 20. század elejéig német nyelven folyt a tanítás. Utána az oktatás nyelve a magyar lett, ami komoly ellenállást váltott ki a falu lakóiból. Az 1928–29-es tanévtől az elemi iskola mellett gazdasági ismétlőiskola is működött. Ebben a hatosztályos népiskola elvégzése után a lányok háztartási ismereteket, a fiúk szakmát tanultak. 1934-ben már négy teremben tanultak a gyerekek.

Az  ürömi iskola egy régi képeslapon

Ürömi iskolások 1922-ben

1946-ban a svábokat kitelepítették, az iskolát pedig 1948-ban államosították. Bevezették a nyolcosztályos általános iskolai képzést. Ehhez már nem volt elég hely, ezért 1950-ig részben osztatlan osztályokban, délelőtt és délután is folyt a tanítás. 1970-ig az iskola a falu különböző épületeiben működött.

A régi iskola 1970-ben

Tanítás a régi iskolában (1970)

1970-ben felépült az új, hat tantermes iskola. A lakosság száma azonban tovább nőtt, így hamarosan az is kicsi lett. Ezért az 1978-ban eladott telkek árát a tanács az Üröm és Pilisborosjenő között épülő új iskolára fordította. 

Épül az új, hat tantermes iskola (1970)

Diákok az új iskolaépület udvarán, 1970-ben

A hat tantermes iskola a hetvenes években. Csongár László fotója

A közös iskolát 1983-ban adták át, s ott tanultak Üröm és Pilisborosjenő felső tagozatosai. A rendszerváltás idején a két falu különvált. Különböző nézeteltérések miatt megszüntették a közös iskolát is, az ürömi iskolások visszaköltöztek a régi épületbe. Ismét esedékessé vált az iskolaépítés. A kilencvenes évek végére készült el az új iskola.

A közös iskola 1983-ban

A régi iskola bontása

Az iskola 2015 januárjában

2000. február 12-én József nádor nevét vette fel az ürömi német nemzetiségi általános iskola. 2000-ben művészeti iskolával bővült az intézmény. Egyre több fiatal család költözik Ürömre, s évről évre növekszik a gyereklétszám, így ismét szűk lett az iskola.

Forrás

Ürömi örökségünk. Üröm, ÜBT, 2000

Üröm az idő sodrában. Üröm, ÜBT, 2010

Muskáth György: Üröm története 1945–1970. Kézirat

Pest Megyei Iskolatörténeti Múzeum. Nagykőrös, 1991

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.