2017.01.13. 17:14
Üröm község rövid története 1.
Őskor, ókor, középkor
Üröm területén talált újkőkori leletek bizonyítják, hogy már több mint ötezer évvel ezelőtt is lakott hely volt. Cserepeket, valamint egy kovából pattintott kaparót gyűjtöttek abból a korból a régészek.
A halomsíros kultúra leleteiből - kép: Régészeti tanulmányok Pest megyéből
Erre vezetett a római korban az Aquincumot Brigetioval összekötő út. Brigetio a mai Szőny területén állt. Előkerült egy római mérföldkő is latin nyelvű szövegmaradványokkal, mely valószínűleg ezen út mellől származik. De találtak itt a honfoglalás idejéből vagy a korai Árpád-korból származó sírt is.
A római mérföldkő a Templom téren
A középkori falu a mai belterület alatt fekhetett. Üröm ősi településeink sorába tartozik, 1212-ben említtették először egy oklevélben. A 13. század elején, még jóval a tatárjárás előtt a Baracska nemzetség birtoka volt. E nemzetség sarja, Baran fia Hippolit egy bizonyos szőlőbirtokot 1212-ben az általa alapított baracskai monostornak adományozott.
Üröm első okleveles említése 1212-ből - forrás: Pest Megyei Levéltár
Második okleveles említése 1214-ből való, de sokkal régebbi eseményeket mond el. Boleszló még budai prépost korában (kb. 1172-1187) Ürömön szőlőt szerzett, melyet váci püspök korában, II. András uralkodása idején, valamikor 1205 és 1212 között a leleszi premontrei prépostságnak adományozott. Ezeken a dokumentumokon még Ewrem, olykor Eurem néven szerepel a község. A helynévnek ez a középkori alakja az "őr, őröl" szótő származéka, s malomkövek fejtésére alkalmas helyet jelölhetett.
1312-ben Mária királyné ürömi szőlőbirtokát egy Theza (Tisza?) nevű udvari emberének adományozta. 1354-ben a budai klarisszák szereztek itt birtokokat, és egészen 1781-ig kezükben tartották.
A szőlőművelés gyakran tűnik fel az Ürömre vonatkozó oklevelekben. Az egyik oklevél egy Mihály nevű presbiter nevét is említi, tehát a faluban már valószínűleg templom is volt. Az óbudai klarisszák ürömi birtokát 1367-ben határjárták, s az akkor készült oklevélben említik Kővágó-hegyet. A szőlőművelés mellett a kőbányászat is jelentős szerepet játszott a falu történetében.
Régi malomkő - kép: Ürömi örökségünk
Források:
Magyarország régészeti topográfiája 7. kötet - Budai és Szentendrei járás, 1986.
Régészeti tanulmányok Pest megyéből - Szentendre, 1980.
Muskáth György: Üröm község története - kézirat
Ürömi örökségünk - Üröm, ÜBT, 2000.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.