„A múlt végtelen mély kútja”

 

Egy korabeli újságcikk nyomán felidézzük a hajdani szentendrei szerb kulturális egyesület megalakulásának történetét. Segítenek ebben a helytörténeti gyűjteményünkben található dokumentumok is.

„Szentendre arculata, nagyon sok műemléke a hajdani szerb lakosság keze nyomát őrzi. 1690-ben, a török háborúk után szerbek telepedtek le az elnéptelenedett mezővárosban. Felvirágoztatták a kereskedelmet, hidat képezve a balkáni és a nyugati világ között. Az 1990-ben letelepülésük 300. évfordulóját ünneplő, anyanyelvüket és a szokásaikat megőrző szerbek egyre kevesebben vannak, ma százan-kétszázan élnek a városban.”

Az 1986-ban alakult szerb klub épülete napjainkban

„Kultúrpolitikánk az utóbbi években hangsúlyozottan szorgalmazta és támogatta kisközösségek, egyesületek szerveződését. Ebben a közegben a kisebbségben élő nemzetiségek számára is kedvezőbb lehetőségek nyíltak. Ennek a folyamatnak a részeként örülhetünk a Szentendrei Szerb Klub Kulturális Egyesület most kibontakozó tevékenységének.”

„A Paprikabíró utca 12. szám alatti villa félköríves, oszlopos teraszán Margaritovics Vazul és ifj. Sztankics Nándor, a tizenhárom éves tiszteletbeli »titkár úr« üldögélt, beszélgettek. Bent a házban id. Sztankics Nándor, a gondnok zárakat szerelt.”

„— Jaj, egy nappal előbb kellett volna jönnie! Tegnap többen voltunk — mondták. — Körülbelül húszan gyűltünk össze, tisztítottuk a megyei művelődési központtól és a tanácstól kapott leselejtezett székeket, padlót súroltunk, foltozgattuk a házat. Este csevapcsicsát sütöttünk a szabad tűzhelyen. Még zene is volt; tetőfokára hágott a hangulat.”

„A teraszról […] gyönyörű a kilátás Szentendrére. A hét templomtorony közül öt látható. […] A kert lépcsős teraszait egy római várfal megmaradt kövei szegélyezik. A fák alatti padokra elképzelhettem a jövőbeni szabadtéri előadások közönségét.”

„Vukovits Ivánt, az egyesület elnökét, aki két éve ment nyugdíjba a Duna Élelmiszer és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalat egyik vezetőjeként, a szerb klub megszületéséről, az első három hónap eseményeiről és a terveikről faggattam:

— Az egyesület megalakításának gondolata nem tőlünk származik. A Hazafias Népfront egyik ülésén a szerb temető rendbehozatala került szóba. Felvetettem, hogy az 1990-re eső évforduló szellemében, és addigra kellene elvégezni a munkát. Dr. Szini István tanácselnök helyeselte a gondolatot, és az ő száján csúszott ki először a klub szó. Ez volt az indító lökés. Helyettesem, Margaritovics Iván, aki minden gazdasági vonatkozású kérdésben rendkívüli ügyességgel és lelkiismeretességgel intézkedik, segít az egyesület önfenntartó önállóságának a megteremtésében.”

Tagsági igazolvány 1986-ból

„Novacsek-Vojnics Kornél, aki a budapesti Zichy-kastély délszláv klubjának könyvtárát társadalmi munkában gondozza, talán kedvet kap a mi anyagunk rendezésére is. 50-60 cirill és latin betűs kötetünk gyűlt eddig össze: a legrégebbi 1872-es. Gyűjtünk régi okmányokat, plakátokat és levelezőlapokat. Mindent, ami helytörténeti jelentőséggel is bír és szerb vonatkozású, de nemcsak írásos emlékeket. Szeretnénk feleleveníteni hagyományainkat és szokásainkat.”

„A PMKK segítségével talán […] megjelentethetjük azt a recept- füzetecskét, amelyben egy pár jellegzetes szerb étel szerepel. Ilyen például az általam szegények hidegtáljának elnevezett papula, ami nem más, mint sós vízben megfőtt szemes bab olajos-paprikás szaftban jól megforgatva és megborsozva.”                 Öt szerb ételrecept, három nyelven

 

Források:

Pest Megyei Hírlap, 1986. szeptember 17. (írás Újj Írisz tollából)

Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár, Szentendre

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.