Ürömi emlékek

Julius Milcz 1942-ben született Ürömön. 1946-ban, a svábok kitelepítésekor mindössze négy éves volt. A Szent János utcában (a mai Ady Endre utcában) laktak, az akkori számozás szerint a 235. számú házban. Ürömről nagyon kevés emléke van. "A szülőházunk mögött volt egy udvar, gyerekszemmel nézve egy nagyon nagy kúttal. A Schlieszl vendéglő (a mai könyvtár) és a Szent János utca első háza között egy vaskapu nyílt a főútra (mai Dózsa György útra). A gazdának volt egy csomó lova, melyeket mindig annál a kútnál itatott. Engem, mint kisgyereket kitettek a kertbe játszani és mindig szörnyen féltem a hatalmas állatoktól. A lovaktól való félelmem azóta is tart, talán ezért emlékszem olyan jól erre. Még emlékszem, hogy a templom főbejáratától jobbra, az első utcában volt egy vendéglő. Apai nagyapám gyakran megfordult ott, a nagymamánk pedig szemrehányásokkal fogadta, hogy már megint a Miklósnál voltál. Emlékszem még a Kálvária dombra is, ahova anyám minden egyházi ünnepen felvitt. Emlékeim nagyon csekélyek, csak a bizonyosság maradt meg, hogy a gyökereim abban az országban maradtak."

Az 1970-es ürömi látogatáskor készült képek

1970-ben, a hajdani szülőház előtt készült kép

Az ürömi időkből megmaradt néhány emlék

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.