Lajos király udvarában... Történelmi show két órában

A Visegrádi Palotajátékokat 1985-ben indította el a szentendrei székhelyű Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár. A rendezvénysorozat jelentős turisztikai látványossággá nőtte ki magát, és máig nagy népszerűségnek örvend, bár 1992 óta már mások rendezik.

A helyszín – Károly Róbert, Nagy Lajos, Zsigmond, majd Mátyás király palotája, az alsóvár és a fellegvár, a Salamon-torony, valamint az épületeket, épület-maradványokat övező gyönyörű természeti kép – kiváló díszletet biztosított a történelmi játékokhoz. Korhű jelmezekben, fegyverekkel, valóságos események alapján idézték fel a múltat, úgy, ahogy az a ma embere számára is érthető és szemléletes. Ilyen esemény volt például a Károly Róbert által összehívott 1335-ös királytalálkozó, Nagy Lajos kedvelt lovagi tornái vagy Toldi Miklós feltűnése a királyi udvarban.

Részletek a palotajátékok történetét feldolgozó dokumentumból:

„Már a vázlatos költségek is jóval tízmillió forint fölötti összeget mutattak. Abban a korban ekkora összeg a világon sem volt, nemhogy a PMKK-nál, s így ezt az elképzelést elvetettük. […] 1985. január végén, február elején hozott össze a sors bennünket Turián Györggyel, a rádió rendezőjével, aki korábban éveken keresztül a nagyvázsonyi lovasjátékokat rendezte. A megbeszélésünk biztatóan alakult, s egy héten belül már előállt egy vázlattal, amely a következő évek játékainak alapjául is szolgált. Úgy tűnt, hogy a költségekkel is meg tudunk birkózni. Turián György lett a palotajátékok rendezője, amit az utána következő években, 1991-ig nagy szakértelemmel, és ami a legfontosabb, nem kis lelkesedéssel látott el.

Az előzetes kalkulációk szerint a kiadások egymillió körüli összeget mutattak. Úgy véltük, hogy jó reklámmal, megfelelő beharangozással jelentős számú nézőre számíthatunk. […] A nyolcvanas évek közepén a Dunakanyar idegenforgalma igen dinamikusan alakult. Ezért amikor elképzelésünket megismertettük az idegenforgalmi szervekkel, utazási irodákkal is, egyértelmű támogatásukról biztosítottak bennünket. […]

A forgatókönyv szerint összesen mintegy kétszáz főnyi szereplőre volt szükség. Azzal számoltunk, hogy a játékokban szerepet kapnak a PMKK-ban működő művészeti csoportok, főleg a Szentendrei Kórus, Kovács Lajos karnagy vezetésével és a Kék Duna Táncegyüttes, Mosóczy István koreográfus irányításával. Ugyanakkor az is nyilvánvaló volt, hogy több külső közreműködőre, csoportra, s nagyszámú statisztériára is szükség lesz. A fontosabb szerepekre ismert művészeket, csoportokat igyekeztünk megnyerni.  Közöttük L. Kecskés András lantművészt, aki egyben a produkció zenei vezetője […] lett. A mesélő deák szerepére (és az egész játéksorozat narrátorának) Papp János színművészt kértük fel...”

A film szuper 8-as technikával készült a Pest Megyei Amatőr Film Stúdióban, 1985-ben. Digitalizálta Négyesi Gábor, 2019-ben.

Források:

Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár, helytörténeti gyűjtemény

C. Tóth János: Visegrádi Palotajátékok, 1985–1992 (kézirat)