Ábrányiak a magyar kultúrában 

~♣~ Három generáció az irodalom, a színház és a zene bűvöletében ~♣~

Apa és két fia (jobbról balra):   id. Ábrányi Kornél zeneszerző,   ifj. Ábrányi Kornél író,   Ábrányi Emil költő.   1897, Budapest   (Ellinger Ede felvétele)

Az Ábrányi családban a politizálás mellett generációkon átívelő hagyomány volt az irodalom, a színház és a zene szeretete, sőt e műfajok aktív művelése.

A szentendrei illetőségű Ábrányi Emil apai nagybátyja – idősebb Ábrányi Emil – verseket, elbeszéléseket jelentetett meg a korabeli lapokban, így Kossuth Lajos Pesti Naplójában. Politikusként, lapszerkesztőként egyaránt szerepet vállalt az 1848-as forradalomban, s a bukás után csak azért mellőzték elfogatását, mert tüdőbajban haldoklott, s nemsokára (mindössze harminc évesen) meg is halt. Versét Kossuthról – a Kossuth-dalt – testvére, idősebb Ábrányi Kornél zenésítette meg. Nyomtatott kottájának címlapján az agg Kossuth fotográfiája látható.

Kossuth Lajos 1883-ban. Készült G. Ambrosetti műhelyében, Torinóban

Ábrányi Emil bátyja, ifjabb Ábrányi Kornél számos vígjátékot és regényt írt, és tollával a politikából is kivette a részét. A többek által használt „Kákay Aranyos” írói álnéven – Kecskeméthy Aurélt követve és Mikszáth Kálmánt megelőzve – röpiratokat és pamfletteket írt, hasonló címmel.

Ifj. Ábrányi Kornél belpolitikai karcolatai a szerző saját kiadásában, 1877

(a borító részlete)

Kornél és Emil apja, a fentebb már említett idősebb Ábrányi Kornél elismert zenetörténész, zeneszerző, zongoraművész, zenepedagógus volt. Kapcsolatban állt a kor híres magyar és külföldi zeneszerzőivel (Rózsavölgyi Márk, Erkel Ferenc, Liszt Ferenc, Frédéric Chopin). Több zeneelméleti tanulmány szerzője. Az ő nevéhez fűződik az első jelentős zenetörténeti kézikönyv magyar nyelven. Önkéntesként és nemzetőrként részt vett a szabadságharcban.

Id. Ábrányi Kornél kis magyar zenetörténete, Reményi Ede, Mosonyi Mihály,

Liszt Ferenc, Erkel Ferenc, Volkmann Róbert portréjával (1900)

Ábrányi Emil fia, ifjabb Ábrányi Emil – folytatva a családi hagyományokat – zeneszerző és karmester lett. A Magyar Királyi Zeneakadémián Bartókkal együtt tanult. Később külföldi (főleg német) operákban vezényelt, és egy időben a budapesti Operát igazgatta. Számos zenekari művet, daljátékot és operát szerzett, köztük a Paolo és Francesca címűt édesapjával közösen, aki a mű szövegkönyvét írta. (Az ilyen és hasonló együttműködés gyakori volt a családtagok között.)

Thomán István és zeneakadémiai tanítványai 1901-ben. Az álló sorban balról a harmadik Bartók Béla, jobbról a harmadik ifj. Ábrányi Emil

Források:

Axioart: Ábrányi család

Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár: Ábrányi Emil

Hegedüs Géza: A magyar irodalom arcképcsarnoka (1991)

Helytörténeti gyűjtemény, Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár, Szentendre

Internet Archive: Ujabb országgyűlési fény- és árnyképek

Kislexikon: Kákay Aranyos

Magyar Nemzeti Digitális Archívum: Kossuth Lajos portréja, aláírással

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.