Ki volt Gavril Sztefanovics Venclovics, és mi köze volt Szentendréhez? 

    Időutazás

    a magyarországi

    szerb irodalom

    berkeiben... 

Gavril Sztefanovics Venclovics pap, író, költő, szónok, filozófus a szerb barokk irodalom egyik első és legjelentősebb képviselője volt. A 17. század végén Magyarországra menekült és itt letelepedett szerbek első nemzedékéhez tartozott. Iskolai tananyag Szerbiában az irodalomórákon. 

Mi alig ismerjük a nevét, pedig szorosan kapcsolódik Szentendre történetének egy fontos szakaszához. A Duna-parton alapított kódexmásoló műhelyben tanult és dolgozott. Később Komáromban, Győrben és másutt működött vándorprédikátorként, s közben jelentős szépírói tevékenységet fejtett ki. Kézzel írott műveit saját maga illusztrálta. Tudósként hozzájárult a népnyelv fejlődéséhez – amely egy évszázaddal később a szerb irodalmi nyelvvé vált. Feltételezhetően egy Pomáz környéki remetelakban érte a halál, 1749-ben.

*

A szerzetes nevét viselő Venclovics Műhely (Radionica Venclović) 2007 és 2019 között működött a Szerb Kulturális és Dokumentációs Központ könyvkiadójaként. Fennállása alatt a magyarországi szerb irodalom régebbi és mai alkotásait adta közre eredeti nyelven. Megjelentette Venclovics 1717-ben, Szentendrén írt ábécéskönyvét hasonmás kiadásban, de repertoárját magyar nyelvű fordítások – köztük kortárs művek – is szélesítették. Ezekből mutattak be néhányat 2018-ban a Pest Megyei Könyvtárban (lásd a videót,8:06-tól).

A vándorszerzetes figurája a ma írónemzedékét is megihlette. Feltűnik például a budakalászi születésű író, Milosevits Péter izzig-vérig modern, sőt posztmodern regényében, melynek címe: Az utolsó szentendrei szerb. A könyv fiktív főszereplőjének rejtélyes módon nyoma vész egy robbanásban. Az író a sok szálon futó történet mellékszereplőjeként megrajzolja Venclovics alakját is – félig komolyan: mint a kicsapongó életet élő hajdani ikonfestőt, félig ironikusan: mint a szentendrei nyári színház szintén nem mindig józan színészét.

A szulejmanováci csata című regényben, mely folytatása az előző könyvnek, s 2021-ben jelent meg magyarul a Szentendrei Könyvklub kiadásában, szintén találkozhatunk Vencloviccsal. Ezúttal titokzatosan lebegő árnyként jelenik meg egy zegzugos szentendrei pince mélyén, a szerbek 300 évvel ezelőtt elásott kincsét kereső csapat tagjainak szeme előtt.

Vajon megtalálják-e a regény szereplői a szerbek kincsét, és egyáltalán: mi az? S ha megtalálják, volt-e (van-e) valami köze hozzá Venclovicsnak, a 18. században élt szerzetesnek? És valójában ki is az utolsó szentendrei szerb?

Ezekre a kérdésekre is választ kaphat, aki elolvassa Milosevits Péter regényeit.

Források:

Tv Budakalász (film)

Gavril Stefanović Venclović (szöveg)

Gavril Stefanovic Venclovic (kép)

Szentendrei Könyvklub

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.