2017.03.10. 17:14
Üröm község rövid története 5.
Szőlőtermesztés, termelőszövetkezetek
A község József nádor idejében jórészt szőlőtermesztéssel foglalkozott. A termelt bor elhelyezésére hatalmas pincéket építettek, melyek bejárata a mai Polgármesteri Hivatal mellett nyílt. A pince olyan terjedelmes volt, hogy a második világháború légitámadásai alatt az egész község menedéket talált benne.
Üröm főtere a katolikus templommal a második világháború előtt
Ürömi sváb családi képek a 20. század elejéről
Ürömi képeslapok a múlt század első feléből
A 17. század végén németekkel betelepített Üröm a második világháború végéig őrizte német jellegét. 1941-ben a lakosság 84,6 %-a vallotta magát németnek. A háború utáni hatalmas kitelepítések után gyakorlatilag megszűnt a nem magyar nemzetiség. A kitelepített németek helyére Tarpáról, Mezőkövesdről, Szigetmonostorról, a Jászságból, Csehszlovákiából, összesen mintegy 30-35 településről érkeztek magyar családok.
Az 1940-es évek végétől kezdtek szövetkezeteket szervezni Ürömön, elsőként 1949-ben a Béke alakult meg, 320 holdon és 16 taggal. 1952-től Cservenkov néven működő tsz-nek 1961-ben 385 holdja és 101 tagja volt. 1965-ben hozzácsatolták a pilisborosjenői Szikra Tsz-t. Az új neve Magyar-Bolgár Barátság Tsz lett, mely 1982-ben egyesült a nagykovácsi Rozmaring Kertészeti Tsz-szel.
A hajdani szőlőterületek minimálisra zsugorodtak, és meghatározó volt a búza- és kukoricatermesztés.
A tsz-ben 1954-ben
Forrás:
Muskáth György: Üröm község története - kézirat
Ürömi örökségünk - Üröm, ÜBT, 2000.
Üröm az idő sodrában - Üröm, ÜBT, 2010.
komment
Címkék: tsz szőlőtermesztés József nádor Üröm
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.