Horvát ünnepi népszokások

A Vas megyei Narda településen forgatott kisfilmet a PMKK amatőr filmesei készítették, Raffay Anna néprajzos irányító, értékmentő munkájával.

Narda községről a Magyarország vármegyéi és városai című sorozat kötetében ez áll:

„Nagy-Narda házainak száma 75, a lakosoké 480, a kik mindannyian horvátajkúak és r. kath. vallásúak. […] Plébániája 1642-ben már virágzott. Temploma régi és kőfallal van körülvéve. A rohonczi uradalomhoz tartozott.”

A 2011-es népszámlálás szerint a falu 469 lakosából 216 horvát, 10 német nemzetiségű.

A film elején a meglátogatott család tagjait a karácsonnyal kapcsolatos jövendölésekről és a szenteste napján szokásos ételekről kérdezik. A kosarat készítő bácsi arról beszél, mi lesz az év során, ha a karácsony „zöld”, és mi, hogyha „fehér”. Akkor lesz jó évünk, ha a karácsony „fehér”, azaz ha van hó – mondja. A riporter kérdésére, hogy honnan tudja ezt, a válasz: az öregektől hallotta, aztán saját maga is tapasztalta, hogy úgy van. Ezután a nénit kérdezik, mit főzött aznap, s a válasz: „másznice”, „gulás”. A másznica (masnica) lepényszerű sütemény, vagy rétes. Azután hozzáteszi: ma böjti nap van, szenteste napja. A krumplit és a túrót (vagy sajtot) említi, mint böjti ételeket, vagyis hogy mit szabad ilyenkor enni.

Az állatok etetése után szemtanúi lehetünk egy régi, kihalófélben lévő szokásnak: az istállószentelésnek.

Források:

Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár, Szentendre (helytörténeti gyűjtemény)

Négyesi Gábor, Gyömrő (amatőr filmarchívum)

Magyarország vármegyéi és városai. Vas vármegye. Szerk. Borovszky Samu, 1898

Narda (Wikipédia)