~ Utálom a bálványt,

a valónak hazug mását ~ 

Az eredeti dagerrotípia...	...és a róla készült másolat

~♣~ A Petőfi-dagerrotípia az egyetlen Petőfi Sándor alakjáról fennmaradt fénykép, amelyet feltehetően barátja, Egressy Gábor színész készített pesti lakásán 1844-45 körül. A költő a képen a jobb karjával egy biedermeier székre támaszkodik, ruházata sötét, magasan záródó zsinóros atilla és a nyaka köré tekert sötét, zsinóros szegélyű, hosszú nyakkendő.

~♣~ Egy visszaemlékezés szerint Petőfi nem szerette magát „képmásoltatni”. „Utálom a bálványt, a valónak hazug mását; aki szeret: megőriz lelki szemeivel” – mondta.

Klösz György későbbi átdolgozása...	...és a kortárs Jankó János rajza

~♣~ A Petőfi-dagerrotípia alapján több rajz is készült, mivel az eredeti fénykép már 1870-ben rossz állapotban volt. Végül Escher Károly restaurálta 1955-ben. Az értékes ősfényképet ma a Petőfi Irodalmi Múzeum fotógyűjteményében őrzik.

~♣~ A költő megjelenéséről, lényének kisugárzásáról Egressy Ákos, a színész-barát fia így ír:

Szépvágású, tündöklő nagy fekete szemeiben tükröződött egész lelkivilága. Ifjúi hév és szellemerő, ábrándosság és férfias akarat, szívjóság és nemes harag gyúpontja volt az. Egzaltált perceiben szórt villámait ma is látni vélem. Bűvösebb hatású, fönségesebb kifejezésű szemeket sohasem láttam. Magas értelmiséget sugárzó domború homlokát sűrű fekete haj körítette, melyet fölfelé fésült, választék nélkül.  

Hangját a sok éjjelezés, s különösen a szakadatlan dohányzás tompává, érctelenné tette. De azért beszéde kellemesen hangzó, tisztán artikulált, minden tájszólástól ment és bensőségteljes volt … Két szemfoga, ha nevetett, a fogsorából kissé előrébb állónak tűnt … Erős állcsontjai sovány arcának rendkívül határozott jelleget, erős kifejezést adtak, s előhaladottabb korúnak tüntették föl, mint amennyit ifjú éveihez mért vékony bajusza mutatott.

Források:

Aszód Városi Kulturális Központ, képzőművészeti gyűjtemény

Fehér Béla: Víz a dagerrotípián

Egressy Ákos: Petőfi Sándor életéből. Kunossy, Szilágyi és Társa Könyvkiadóvállalat, Budapest, 1909. 18–19. oldal

Petőfi-dagerrotípia – Wikipédia  

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.