A középkori "Százhalomról" csak annyit tudunk, hogy Mátyás király idejében (1468) plébániája volt. Így bizonyosnak tarthatjuk, hogy templom is volt. Ez a templom a török hódoltság alatt elpusztult, a közösség pedig egészen megszűnt. A battai kath. híveknek régi kívánsága volt a templom, hiszen az 1845. évi érdi plébánia püspöki látogatása könyvének megjegyzése szerint "Bata fiókegyházban azon egy keresztet kivéve, mely a temetőben létezik, semmi más egyházi szobor vagy kép nincsen. A hívek Érdre jártak istentiszteletre. Ez pedig amellett, hogy különösen az őszi és a téli időben nagy áldozatot kívánt tőlük, még azzal a hátránnyal is járt, hogy csak minden hetedik vasárnapon hallgathattak magyar szentbeszédet és énekelhettek szivükből az Isten házában. Amikor a falu végén levő régi iskolai házat és telket a község közepén fekvő nagyobb telekkel és házzal cserélik el, az a szándékuk, hogy az iskola mellett fölépüljön a templom is. Az 1870-es években belekezdenek a gyűjtésbe. A tárnoki kőbánya ingyen követ ajánl föl a templomnak.

Kováts Lajos, a község jegyzője 1895-ben a megye területére gyűjtési engedélyt szerez. A sok utánajárás, gyűjtés és önzetlen felajánlás következtében 1910. augusztus 28-án Prohászka Ottokár püspök megáldja a Szent László király tiszteletére emelt templomot.

Forrás: Lehoczki Zsuzsanna (szerk.): A százhalombattai plébánia Historia Domusa 1919-től 1940-ig. Százhalombatta, 2007.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.