PMK (Pemetefű) 2013.11.07. 15:25

November

 Mozaikok Szentendre múltjából, 11.

 

~♣~ Sin Edit gyűjtése ~♣~

 

175 éve

A strázsamesternek egyenruha is járt. Városi alkalmazottak viselete. 1838. november 23-i dokumentum, Pest Megyei Levéltár

459px-Helyőrségi_katonák.jpgHelyőrségi katonák. A császári és királyi hadsereg 1848-ban. Wikipédia
 

Strázsamester, hat drabant, hat éjjeliőr, hat határkerülő, egy-egy erdőkerülő, hegymester, csűrfelvigyázó, téglaégető felügyelője, nádlerakóhely felvigyázója, izbégi bíró, dobos, fűtő, postás, kocsis, harangozó, kórházi gondnok, bába, orvos. Fizetésüket szabályrendeletben rögzítették, a készpénz mellett többen természetbeni juttatásban (tűzifa, gyertya, csizma) is részesültek. A strázsamesternek egyenruha is járt: frakk, nadrág, mellény, csizma, háromszögletű kalap és három évenként új köpeny.

~♣~ 

105 éve

Költségvetés: hiánypótlás pótadókból. A képviselő-testület 1908. november 30-i ülésének jegyzőkönyve

 

Az 1909-es évet 156.512 korona 29 fillér szükséglettel, 147.414 korona 42 fillér fedezettel, 9.097 korona 87 fillér hiánnyal tervezte a képviselő-testület. A hiányt pótadókból szándékoztak fedezni.

~♣~

95 éve

született Mándy Stefánia művészettörténész

 
a-cinober-piros-madar-jav.jpg
Mándy Stefánia mesekönyve Bálint Endre rajzaival. Antikvárium, Wikipédia
 

1918. november 5-én született Mándy Stefánia költő, műfordító. Szentendrén, családja Ulcisia közi házában és kertjében töltötte gyermek- és ifjúkora nagy részét.

Művészettörténészként az elsők közt népszerűsítette Vajda Lajost és a köré csoportosult szentendrei művészeket. Költőként a Szép Szónál indult. 1944-ben Auschwitzba deportálták. 1945 és 1949 között a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán adott elő. Az Újhold és a Válasz folyóirat közölte verseit. Az ötvenes években kizárták az Írószövetségből, melynek megalapításában korábban komoly szerepe volt. 1949-től fordított, 1963-tól művészettörténeti írásokat és gyermekverseket publikált. Versei 1948 és 1989 között csak külföldön jelenhettek meg. 1945-től 49-ig, valamint a hatvanas években előadásokat tartott az Európai Iskola művészeiről, Moholy-Nagy László és Kassák Lajos művészetéről, illetve modern magyar képzőművészeti egyéni és csoportkiállításokat rendezett és nyitott meg.

~♣~

Vagyoni viszonyok az őszirózsás forradalom győzelme után. Az 1918. november 1-jei városi tanácsülés, valamint a helyi Nemzeti Tanács és a Néptanács novemberi üléseinek jegyzőkönyvéből

„A város tanácsa egyhangúlag elhatározta, hogy csatlakozik a Nemzeti Tanácshoz és az esküt leteszi.”

Az új rendszer első intézkedéseiből:

„A Tanács sürgősen összeírja a lakosságot vagyoni viszonyai szerint. Öt osztályt állapít meg:

1. gazdag

2. jómódú

3. keresőképes

4. támogatásra szoruló

5. teljesen keresőképtelen

Ezekhez az elvekhez és névsorokhoz fog igazodni mindenféle gyűjtés és segélyezés.”

Titkos szavazással döntöttek a vezető tisztségviselők elbocsátásáról:

„A Tanács felkéri dr. Antolik Arnold polgármestert, Heller Antal rendőrkapitányt és Magdics István számvevőt, hogy a bizalmatlansági nyilatkozatnak engedve helyeikből a legközelebb megejtendő tisztújításig szabadság címén távozzanak el.”

„A város közönségének soraiban olyan hangok hallhatók, hogy a város háborús közigazgatása visszaélésekkel telt. […] Jelentkezzék mindenki, aki konkrét adatokkal rendelkezik, s így a város vezetőinek vagy elégtétel adassék, vagy indokolt esetben illetékes helyen a feljelentés megtétessék.”

~♣~

75 éve

A Felvidék visszacsatolása. Határtalan lelkesedés a városi ünnepségen. Pilishegyvidék–Budakörnyék, 1938. november 12.

„Szentendre hazafias közönsége csütörtökön, november 3-án este megható ünnepség keretében emlékezett meg a Felvidék visszacsatolásától. Spontán kirobbanása volt ez az érzelmeknek. A magyar lélek nem várt rendezést, hanem ezrek és ezrek fegyelmezett rendben, zászlók százai között, lobogó fáklyafény mellett meneteltek a templomtérre, hol hatalmas csoportban egyesülve éltették hőn szeretett kormányzó urunkat történelmünk eme aranybetűs ünnepén. A lelkesedés nem ismert határt. Horthy, Duce, Hitler, Imrédy, Kánya, Teleky nevétől volt hangos az egész tér.”

~♣~

65 éve

hunyt el Wein Margit operaénekes

 wein.jpg

Ábrányi Emil költő felesége volt. Opera-Világ

1948. november 27-én, nyolcvanhét éves korában hunyt el Wein Margit, a 20. század első évtizedeinek népszerű operaénekese. Híres szerepei voltak többek között: Erkel Ferenc Bánk bán (Melinda), Mozart A varázsfuvola (Papagena), Rossini A sevillai borbély (Rosina), Verdi Rigoletto (Gilda), Puccini Bohémélet (Musette) és a Manon Lescaut címszerepe. 1906-ban telepedtek le Szentendrén. Ady Endre úti villájukban állítólag egy ízben Puccini is járt vendégségben. Aktív szerepet vállaltak a város köz- és kulturális életében. A kortárs visszaemlékezések szerint ha

„csöndes nyári estéken nyitott ablaknál énekelt, elcsöndesült a környék, s áradó szopránját áhítattal hallgatták”.

~♣~

45 éve

hunyt el Hamvas Béla író

 

hamvas.JPG1955-ben segédmunkásként dolgozott az Április 4. Gépgyár tiszapalkonyai kirendeltségén. Medio Kiadó, Artpool

 

1968. november 2-án halt meg Hamvas Béla író, filozófus, esztéta és könyvtáros, aki az 1920-as évektől gyakori vendége, egy időben ideiglenes lakosa volt a városnak. 1948-ban földműves-igazolványt váltott ki, és 1951-ig sógora szentendrei kertjét művelte. Itt írta Karnevál című regényét. A szentendrei köztemetőben nyugszik.

Változatos, egyben viszontagságos élete volt. Harcolt az első világháborúban. 1919-ben családját kiutasították Pozsonyból, Budapestre költöztek. 1923-ban a budapesti egyetem magyar-német szakán szerzett diplomát. Tanult a zeneművészeti főiskolán is. A Budapesti Hírlap munkatársa, 1927-től a Fővárosi Könyvtár könyvtárosa volt. 1935-36-ban Kerényi Károllyal megalapította a Sziget folyóiratot. 1940-től 44-ig az orosz fronton teljesített szolgálatot. 1945-től részt vett a megújult szellemi életben: az Egyetemi Nyomda tanulmányait szerkesztette, antológiát adott ki, előadássorozatot tartott. Forradalom a művészetben, Absztrakció és szürrealizmus Magyarországon (Kemény Katalinnal) című tanulmánya ürügyén Lukács György hevesen támadta. Nem publikálhatott, és 1948-ban könyvtárosi állását is elvesztette. 1951 és 64 között segédmunkásként, illetve raktárosként dolgozott.

A tilalom időszakában írásait szamizdatban terjesztették. Jelentősen hatott a fiatal magyar avantgárd művészekre.

~♣~ 

25 éve

Formálódó ellenzék a rendszerváltás küszöbén. Szentendre és Vidéke, 1988. november

„A Magyar Demokrata Fórum szentendrei szervezete szeptember 26-án megalakult. A lapzártakor kapott tájékoztatás szerint a tagok száma eddig száztíz.”

~♣♣~

A bejegyzés trackback címe:

https://pemete.blog.hu/api/trackback/id/tr635604884

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása