Hol volt  a munkásotthon?

Folhoffer Gyula bácsi mesélte az 1930-40-es évekről:

"Az ürömi Munkásotthon az Ady Endre utcában működött. 1947 előtt Szent György utcának hívták. Csak svábok léptek be az otthonba. Voltak iparosok, kőfaragók, kőművesek ebben a szakszervezetben. Minden hónapban kötelesek voltak egy pengő tagdíjat fizetni. Gyűléseket szerveztek, ott megbeszélték ügyes-bajos dolgaikat, és ami a világban történt, védték egymás érdekeit."

Ürömi örökségünk - Üröm, ÜBT, 2000. 52. oldal

Az alábbi képek ajándékozója viszont arról beszélt, hogy a Munkásotthon a Fő utcában volt, ott, ahol zöldséges üzlet, majd pizzéria működött, most pedig ingatlaniroda van. Lehet, hogy két munkásotthon volt Ürömön? De valószínűbb, hogy az otthon a Fő utcából átköltözött a mai Ady Endre utcába, abba az épületbe, ahol jelenleg az ÖNO van. 

A Munkásotthon előtt 1926-ban

A Munkásotthonban 1926-ban

Muskáth tanár úr helytörténeti munkájában azt írta, hogy Ürömön 1912-ben alakult egy munkásegylet. A két háború között kommunistáknak tartották őket a hatóságok, a második világháború után pedig reakciósnak. 1948-ban meg is szűnt az egyesület. Tagjai főleg vasárnaponként gyűltek össze szép számmal a Munkásotthonban. Beszélgettek, iszogattak, kugliztak, sőt még könyvet is kölcsönöztek. Könyveik közül egy még most is megtalálható az ürömi könyvtárban, a benne lévő pecsét  bizonyítja eredetét.

A fenti tabló 2018 márciusában került elő egy lomtalanítás alkalmával. A kép 1937-ből való, a munkásotthon fennállásának 25. évfordulójára készült, s annak vezetőségét láthatjuk rajta. Az alapítás éve 1912, ahogyan Muskáth tanár úr is írta.

Forrás

Ürömi örökségünk - Üröm, ÜBT, 2000.

Muskáth György: Üröm község története - kézirat

Ürömiek visszaemlékezései

Mik voltak azok a leventeszervezetek?

A trianoni békeszerződés csak 35 ezer fős, önkéntes jelentkezőből álló hadsereget engedélyezett Magyarországnak. Ekkor a katonai előképzés legfontosabb színtere az 1921-ben létrejött leventeintézmény lett. Az iskolát elhagyó fiúknak 12 éves kortól 21. életévük betöltéséig kötelezően részt kellett venniük a leventeképzésben. Ott hétvégeken rendszeresen test- és menetgyakorlatokat végeztek. A testnevelés mellett jelentős hangsúlyt kapott a valláserkölcsi nevelés is. Aki ezeken a foglalkozásokon nem jelent meg, csendőrökkel vezetették elő.

A nyilas hatalomátvételt követően a leventéket is harcba vezényelték. Sokan közülük meghaltak, hadifogságba kerültek. A leventeszervezeteket 1945-ben feloszlatták.

Leventék 1938-ban

 Folhoffer Gyula bácsi így mesélt arról az időről, amikor levente volt Ürömön:

"Mint leventék, a Rókahegyre jártunk a tavakhoz. Minden vasárnap meg kellett jelenni, a csendőr ügyelt ránk. Reggel nyolckor kezdődött a magyar mise. Sorba kellett állni a templom előtt, úgy illett, hiába voltunk már húsz évesek. Mise után sorakozó, ki a hegyre, célba lőni, bújócskázni, gyakorolni. Aztán én is voltam levente segédoktató."

Ürömi örökségünk - Üröm, ÜBT, 2000.- 51. oldal

Forrás

Ürömi örökségünk - Üröm, ÜBT, 2000.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Levente_(int%C3%A9zm%C3%A9ny)

http://www.multunk.x3.hu/html/jobb_menu/A%20leventek.html

Kiskereskedelem Ürömön

A második világháború előtt nem egészen 2000 lakosához képest Üröm jól el volt látva boltokkal. Volt egy boltja a Hangya Szövetkezetnek (a mai posta helyén), öt vegyeskereskedés, két hentes, négy pékség, négy kocsma és egy vendéglő. A háború után az áruhiány és a kitelepítés miatt ezek nagy része megszűnt.

1946-ban megalakult a Földművesszövetkezet. Az FMSZ-nek vagyona nem volt. Tagokat toboroztak, akik részjegyeket vásároltak. A részjegyekre befizetett összegből 1947-ben nyitották meg az első vegyesboltot. Az Iskola utca és a Budakalászi út sarkán lévő üzletet 1957-ben önkiszolgáló bolttá alakították át. 1968-ban az FMSZ már hét boltot és két vendéglátóipari egységet működtetett. Volt zöldségüzletük és gázcseretelepük is. A bevételükből a tagoknak a részjegyek után minden évben visszatérítettek valamennyit.

Az ABC 1970-ben

Minden területen igyekeztek kielégíteni a lakosság igényeit, a zöldségektől az iparcikkekig mindent árusítottak. Nagyobb értékű műszaki cikkekből, vasáruból, szerszámokból és sörből azért időnként hiány volt.

Az ABC belseje 1970-ben

Az ABC iparcikkrészlege 1970-ben

A tüzép 1970-ben - az ABC mellett

A régi ABC-t 1998-ban lebontották. Helyén, a Polgármesteri Hivatal előtti területtel összevonva parkot létesítettek.

A régi ABC bontása

Forrás

Üröm az idő sodrában - Üröm, ÜBT, 2010.

Muskáth György: Üröm község története - kézirat

Muskáth György: Üröm története 1945-1970 - kézirat

Ürömiek visszaemlékezései

1925-ben új temetőt nyitottak a falu végén

A régi sváb temető Alexandra Pavlovna sírkápolnájának környékén volt. A mai Patak utcától a mostani Doktor utcáig húzódott. 1925-ben szüntették meg, s akkor nyitották meg az új temetőt a falu végén. Ha a hozzátartozók úgy akarták, átvitethették a sírköveket az új helyre. Kápolna is volt a régi temetőben, és mellette egy kis ravatalozó. Régen a házaktól vitték a halottat a temetőbe. Amikor az 1930-as évek közepén felújították a templomot, egy évig a temetői kis kápolnában tartották a misét. Az 1950-es években végleg felszámolták a temetőt, házakat építettek a helyére.

Dózsa György út - ezen a részen volt a régi temető

Temetési menet a Fő utcán 1943-ban

Az 1925-ben megnyitott új temető a Róka-hegyi útról közelíthető meg. Sok sírkövön gót feliratok olvashatók, ott nyugszanak a kitelepített svábok ősei, rokonai. A gyermektemető a kezdeti időszakban elkülönült a felnőttek sírhantjaitól. A védetté nyilvánítás folyamatát az ebben a parcellában fellelhető síremlékek óvására indították el. 

A temető bejáratánál - 2001.

A temető 2007-ben

Sváb sírok

Az Ürömi Német Nemzetiségi Önkormányzat 2012-ben felújítja a sváb sírokat

A temetőben két kőkereszt található. A középen lévő áll régebben ott, abba az 1925-ös évszámot vésték. A kapunál álló kereszt a régi temetőből került át annak végleges felszámolásakor. Az alján kis márványtábla található az alábbi felirattal:

ISTEN DICSŐSÉGÉRE HÁLÁBÓL

ÚJBÓL FELÁLLÍTOTTA

Dr. SÓLYOM (SCHÁRER) JÁNOS

ORVOS

ÉS NEJE SZABÓ MARGIT

AZ ÚRNAK 1959. ÉVÉBEN

Kőkereszt a bejáratnál

Kőkereszt a temető közepén

A ravatalozó mellett található a második világháborúban elesett szovjet katonák emlékműve. Ezt a katonai emlékművet 2012-ben felújították. A helyreállítása alkalmából rendezett ünnepen részt vett a Moszkvai Patriarchátus delegációja Márk Jegorovi érsek, Bécsi és Ausztriai Egyházmegye kormányzó főpapja vezetésével. Márk érsek gyászszertartást tartott és megszentelte a sírt.

A katonai emlékmű és a ravatalozó

Forrás

Ürömi örökségünk - Üröm, ÜBT, 2000.

Üröm az idő sodrában - Üröm, ÜBT, 2010.

Ürömiek visszaemlékezései

Segítség a tisztes temetés megrendezéséhez

Minden ember, még a legszegényebb is, arra vágyott, hogy tisztes, a kor szokásainak megfelelő temetési szertartásban részesítsék. A temetés régen is sok pénzbe került. A temetkezési egyesületek ezen a problémán akartak segíteni. A 19. század közepétől egészen a második világháború  utáni évekig az ország szinte minden településén működött legalább egy ilyen egyesület.

Az Ürömi Keresztény Temetkezési Biztosító Egyesület tagjai 1927-ben

Ürömön a kőfaragók és a katolikus hívek is hoztak létre temetkezési egyletet. Tevékenységüket a tagok által elfogadott alapszabályban rögzítették. Belépéskor mindenki egyszeri hozzájárulást fizetett, s ez képezte alaptőkéjüket. Amikor pedig meghalt egy tag, mindenki befizetett egy szerény összeget, s abból fedezték a szertartás költségeit. Az egylet vásárolt keresztet, lámpásokat, zászlót, kocsit, és ezeket használták a tagok temetésekor. Az Ürömi Keresztény Temetkezési Biztosító Egyesület zászlójára a templomuk  védőszentjének, Sárkányölő Szent Györgynek a képét festették. A zászlót a zászlóanya őrizte. Az idős ürömiek emlékeznek még, hogy az utolsó években Götz Emília volt a zászlóanya.

 A  kőfaragók temetkezési egyletének alapszabályai

Részlet az Ürömi Keresztény Temetkezési Biztosító Egyesület alapszabályaiból - 1943

Forrás

Ürömi örökségünk - Üröm, ÜBT, 2000.

Ürömiek visszaemlékezései

Ürömön alakult először a Budai járásban

A Budai járásban először Ürömön alakult temetési kórus. Király Zoltán szervezte 1965-ben. Társadalmi temetéseken énekeltek. A kórus tagjai közül 11 fizikai dolgozó volt, egy pedig pedagógus. Az énekkar egészen 1982 december végéig volt a temetések rendszeres résztvevője. Akkora a tagok megöregedtek és utánpótlás híján megszűnt a kórus.

 A temetési kórus 1976-ban

Egy 1960-as ürömi temetés képei

Forrás

Muskáth György: Üröm története - kézirat

Az idén már a  tizenhatodik következik

Először 2000 júniusában rendezték meg, s akkor még Ürömi Pünkösdi Fesztivál volt a neve. A szervezők a falu kulturális életét kívánták színvonalas, érdekes műsorokkal felpezsdíteni. Helyszínéül a Polgármesteri Hivatal előtti park szolgált. Akkor bontották le az egykori bolt elhanyagolt épületét és a helyére színpadot állítottak. Az első fesztivál műsorát a helyi és környékbeli lakosok mellett a mintegy 100 főt számláló, Ürömről kitelepített svábok csoportja is élvezhette.

Képek 2001-ből

Képek 2005-ből

Nyári Fesztivál - 2008-ban

2014-ben a XV. Nyári Fesztivált egy teljes egészében megújult tér fogadta: új gyepszőnyeg, térburkolat, dísznövények, kandeláberek.

A fesztiválon a magyar és külföldi együttesek mellett minden évben fellépnek a helyi csoportok is, többek között az Ürömi Öröm Néptáncműhely, a Hagyományőrző Egyesület, a művészeti iskola tanulói, az óvodások, a borosgazdák. 

A 4 muskétás - 2014-ben

Az Ürömi Öröm Néptáncműhely táncosai - 2014-ben

A Német Nemzetiségi Önkormányzat énekkara - 2014-ben

Forrás

Ürömi Körkép

Ürömi Tükör