Templomot épített a gyülekezet   Ürömre a 17.-18. század fordulóján kizárólag katolikus svábok települtek be. Egészen a második világháború végéig a faluban mindenki római katolikusnak vallotta magát. 1946 áprilisának végén minden megváltozott. A svábokat kitelepítették, helyükre pedig főleg az…

Ürömi öröm   Már 1949-ben alakult Ürömön egy 16 tagú tánccsoport Lengyel Mária tanítónő vezetésével.   Az ürömi néptánccsoport az 1950-es években   1970-es években megújult a néptáncoktatás, rangos díjakkal rendelkező, tapasztalt néptáncosok kezdték tanítani az ürömi fiatalokat.  Gaál…

 Akkor majdnem minden gyerek úttörő volt   A létező szocializmus alatt az iskolás gyerekek túlnyomó többsége tagja volt a Magyar Úttörők Szövetségének. Ennek a szervezetnek a fő célja a gyerekek ideológiai nevelése volt, de keretében sok szórakoztató és hasznos tevékenységet is végeztek.…

 Uradalmi istállóból iskola   Az Ürömre betelepített svábok 1737 körül alapították első iskolájukat. Az épület a volt plébánia helyén állt. Abban az időben Üröm az óbudai klarisszák birtoka volt, tehát az iskola fenntartói apácák voltak. Az iskola egyetlen tanteremből állt, s egyetlen tanító…

 1898-ban alapították az ürömi óvodát   Az ürömi óvodát József főherceg támogatásával alapították 1898-ban. Ezt a korabeli újságokban megjelent hírek bizonyítják. Az Alkotmány című napilapban 1898. június 1-én megjelent közlemény A Pécsi Közlönyben 1899. február 16-án megjelent hír Az…

 Gondoskodás az idősekről   Az Idősek Napközi Otthonát Ürömön máig csak ÖNO-ként emlegetik. Az Ady Endre utca 6. szám alatti épület a második világháború előtt községünk számos kocsmái egyikének adott helyet, majd az ötvenes években a Kőfaragó Vállalat munkásszállása lett. 1981-ben Ruszty Klára…

A szabadságharc honvédei táboroztak ezen a helyen   Üröm Cigány-árok melletti, nyugati részét Táborföldnek nevezik. „Egy 1864-ben készült telekkönyvi kimutatásban a környező terület Lager-Äcker (ma Tábordűlő, Tábormező, Táborföld) néven említett. Az 1848-as szabadságharc honvédei – Kmety…

Az  ürömi tanösvény egyik állomása   „A régi falu alatt, a Cigány-patakon átvezető állandó hidat a falu sváb lakói építették, valamikor a 18. században (pontos adatok nem maradtak fenn). A helybéli lapos kőből (felső eocén korú, 35 millió éves mészmárga) gondosan kirakott széles, boltíves…

A pici rendelőtől a modern egészségházig   Üröm 1945 előtti egészségügyi helyzetéről nagyon keveset tudunk, mert az orvosi dokumentáció elveszett. Muskáth György tanár úr annyit tudott kideríteni, hogy a 20. század első felében nagy volt Ürömön a csecsemőhalandóság és sok volt a TBC-s beteg.…