Mik voltak azok a leventeszervezetek?

A trianoni békeszerződés csak 35 ezer fős, önkéntes jelentkezőből álló hadsereget engedélyezett Magyarországnak. Ekkor a katonai előképzés legfontosabb színtere az 1921-ben létrejött leventeintézmény lett. Az iskolát elhagyó fiúknak 12 éves kortól 21. életévük betöltéséig kötelezően részt kellett venniük a leventeképzésben. Ott hétvégeken rendszeresen test- és menetgyakorlatokat végeztek. A testnevelés mellett jelentős hangsúlyt kapott a valláserkölcsi nevelés is. Aki ezeken a foglalkozásokon nem jelent meg, csendőrökkel vezetették elő.

A nyilas hatalomátvételt követően a leventéket is harcba vezényelték. Sokan közülük meghaltak, hadifogságba kerültek. A leventeszervezeteket 1945-ben feloszlatták.

Leventék 1938-ban

 Folhoffer Gyula bácsi így mesélt arról az időről, amikor levente volt Ürömön:

"Mint leventék, a Rókahegyre jártunk a tavakhoz. Minden vasárnap meg kellett jelenni, a csendőr ügyelt ránk. Reggel nyolckor kezdődött a magyar mise. Sorba kellett állni a templom előtt, úgy illett, hiába voltunk már húsz évesek. Mise után sorakozó, ki a hegyre, célba lőni, bújócskázni, gyakorolni. Aztán én is voltam levente segédoktató."

Ürömi örökségünk - Üröm, ÜBT, 2000.- 51. oldal

Forrás

Ürömi örökségünk - Üröm, ÜBT, 2000.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Levente_(int%C3%A9zm%C3%A9ny)

http://www.multunk.x3.hu/html/jobb_menu/A%20leventek.html

Kiskereskedelem Ürömön

A második világháború előtt nem egészen 2000 lakosához képest Üröm jól el volt látva boltokkal. Volt egy boltja a Hangya Szövetkezetnek (a mai posta helyén), öt vegyeskereskedés, két hentes, négy pékség, négy kocsma és egy vendéglő. A háború után az áruhiány és a kitelepítés miatt ezek nagy része megszűnt.

1946-ban megalakult a Földművesszövetkezet. Az FMSZ-nek vagyona nem volt. Tagokat toboroztak, akik részjegyeket vásároltak. A részjegyekre befizetett összegből 1947-ben nyitották meg az első vegyesboltot. Az Iskola utca és a Budakalászi út sarkán lévő üzletet 1957-ben önkiszolgáló bolttá alakították át. 1968-ban az FMSZ már hét boltot és két vendéglátóipari egységet működtetett. Volt zöldségüzletük és gázcseretelepük is. A bevételükből a tagoknak a részjegyek után minden évben visszatérítettek valamennyit.

Az ABC 1970-ben

Minden területen igyekeztek kielégíteni a lakosság igényeit, a zöldségektől az iparcikkekig mindent árusítottak. Nagyobb értékű műszaki cikkekből, vasáruból, szerszámokból és sörből azért időnként hiány volt.

Az ABC belseje 1970-ben

Az ABC iparcikkrészlege 1970-ben

A tüzép 1970-ben - az ABC mellett

A régi ABC-t 1998-ban lebontották. Helyén, a Polgármesteri Hivatal előtti területtel összevonva parkot létesítettek.

A régi ABC bontása

Forrás

Üröm az idő sodrában - Üröm, ÜBT, 2010.

Muskáth György: Üröm község története - kézirat

Muskáth György: Üröm története 1945-1970 - kézirat

Ürömiek visszaemlékezései

1925-ben új temetőt nyitottak a falu végén

A régi sváb temető Alexandra Pavlovna sírkápolnájának környékén volt. A mai Patak utcától a mostani Doktor utcáig húzódott. 1925-ben szüntették meg, s akkor nyitották meg az új temetőt a falu végén. Ha a hozzátartozók úgy akarták, átvitethették a sírköveket az új helyre. Kápolna is volt a régi temetőben, és mellette egy kis ravatalozó. Régen a házaktól vitték a halottat a temetőbe. Amikor az 1930-as évek közepén felújították a templomot, egy évig a temetői kis kápolnában tartották a misét. Az 1950-es években végleg felszámolták a temetőt, házakat építettek a helyére.

Dózsa György út - ezen a részen volt a régi temető

Temetési menet a Fő utcán 1943-ban

Az 1925-ben megnyitott új temető a Róka-hegyi útról közelíthető meg. Sok sírkövön gót feliratok olvashatók, ott nyugszanak a kitelepített svábok ősei, rokonai. A gyermektemető a kezdeti időszakban elkülönült a felnőttek sírhantjaitól. A védetté nyilvánítás folyamatát az ebben a parcellában fellelhető síremlékek óvására indították el. 

A temető bejáratánál - 2001.

A temető 2007-ben

Sváb sírok

Az Ürömi Német Nemzetiségi Önkormányzat 2012-ben felújítja a sváb sírokat

A temetőben két kőkereszt található. A középen lévő áll régebben ott, abba az 1925-ös évszámot vésték. A kapunál álló kereszt a régi temetőből került át annak végleges felszámolásakor. Az alján kis márványtábla található az alábbi felirattal:

ISTEN DICSŐSÉGÉRE HÁLÁBÓL

ÚJBÓL FELÁLLÍTOTTA

Dr. SÓLYOM (SCHÁRER) JÁNOS

ORVOS

ÉS NEJE SZABÓ MARGIT

AZ ÚRNAK 1959. ÉVÉBEN

Kőkereszt a bejáratnál

Kőkereszt a temető közepén

A ravatalozó mellett található a második világháborúban elesett szovjet katonák emlékműve. Ezt a katonai emlékművet 2012-ben felújították. A helyreállítása alkalmából rendezett ünnepen részt vett a Moszkvai Patriarchátus delegációja Márk Jegorovi érsek, Bécsi és Ausztriai Egyházmegye kormányzó főpapja vezetésével. Márk érsek gyászszertartást tartott és megszentelte a sírt.

A katonai emlékmű és a ravatalozó

Forrás

Ürömi örökségünk - Üröm, ÜBT, 2000.

Üröm az idő sodrában - Üröm, ÜBT, 2010.

Ürömiek visszaemlékezései

Segítség a tisztes temetés megrendezéséhez

Minden ember, még a legszegényebb is, arra vágyott, hogy tisztes, a kor szokásainak megfelelő temetési szertartásban részesítsék. A temetés régen is sok pénzbe került. A temetkezési egyesületek ezen a problémán akartak segíteni. A 19. század közepétől egészen a második világháború  utáni évekig az ország szinte minden településén működött legalább egy ilyen egyesület.

Az Ürömi Keresztény Temetkezési Biztosító Egyesület tagjai 1927-ben

Ürömön a kőfaragók és a katolikus hívek is hoztak létre temetkezési egyletet. Tevékenységüket a tagok által elfogadott alapszabályban rögzítették. Belépéskor mindenki egyszeri hozzájárulást fizetett, s ez képezte alaptőkéjüket. Amikor pedig meghalt egy tag, mindenki befizetett egy szerény összeget, s abból fedezték a szertartás költségeit. Az egylet vásárolt keresztet, lámpásokat, zászlót, kocsit, és ezeket használták a tagok temetésekor. Az Ürömi Keresztény Temetkezési Biztosító Egyesület zászlójára a templomuk  védőszentjének, Sárkányölő Szent Györgynek a képét festették. A zászlót a zászlóanya őrizte. Az idős ürömiek emlékeznek még, hogy az utolsó években Götz Emília volt a zászlóanya.

 A  kőfaragók temetkezési egyletének alapszabályai

Részlet az Ürömi Keresztény Temetkezési Biztosító Egyesület alapszabályaiból - 1943

Forrás

Ürömi örökségünk - Üröm, ÜBT, 2000.

Ürömiek visszaemlékezései

Ürömön alakult először a Budai járásban

A Budai járásban először Ürömön alakult temetési kórus. Király Zoltán szervezte 1965-ben. Társadalmi temetéseken énekeltek. A kórus tagjai közül 11 fizikai dolgozó volt, egy pedig pedagógus. Az énekkar egészen 1982 december végéig volt a temetések rendszeres résztvevője. Akkora a tagok megöregedtek és utánpótlás híján megszűnt a kórus.

 A temetési kórus 1976-ban

Egy 1960-as ürömi temetés képei

Forrás

Muskáth György: Üröm története - kézirat

Az idén már a  tizenhatodik következik

Először 2000 júniusában rendezték meg, s akkor még Ürömi Pünkösdi Fesztivál volt a neve. A szervezők a falu kulturális életét kívánták színvonalas, érdekes műsorokkal felpezsdíteni. Helyszínéül a Polgármesteri Hivatal előtti park szolgált. Akkor bontották le az egykori bolt elhanyagolt épületét és a helyére színpadot állítottak. Az első fesztivál műsorát a helyi és környékbeli lakosok mellett a mintegy 100 főt számláló, Ürömről kitelepített svábok csoportja is élvezhette.

Képek 2001-ből

Képek 2005-ből

Nyári Fesztivál - 2008-ban

2014-ben a XV. Nyári Fesztivált egy teljes egészében megújult tér fogadta: új gyepszőnyeg, térburkolat, dísznövények, kandeláberek.

A fesztiválon a magyar és külföldi együttesek mellett minden évben fellépnek a helyi csoportok is, többek között az Ürömi Öröm Néptáncműhely, a Hagyományőrző Egyesület, a művészeti iskola tanulói, az óvodások, a borosgazdák. 

A 4 muskétás - 2014-ben

Az Ürömi Öröm Néptáncműhely táncosai - 2014-ben

A Német Nemzetiségi Önkormányzat énekkara - 2014-ben

Forrás

Ürömi Körkép

Ürömi Tükör

Az épület eredetileg bolt volt

A posta jellegzetes épülete a sarok levágásával és számos ablakával jól felismerhető a régi fényképeken. Götz József üzlete volt, majd az 1920-as évek végétől a Hangya Szövetkezet boltja.

Három kép az 1900-as évek elejéről

A Hangya Szövetkezet üzlete

Május elsejei felvonulás az 1960-as évekből - háttérben a posta

Muskáth György tanár úr 1977-es falukrónikája szerint akkor heten dolgoztak a postán. A telefonvonalak túlterheltsége gyakran okozott gondot. A faluban összesen körülbelül tíz helyen volt telefon, de a CB-rendszerű kézi kapcsolású telefonközpont egyszerre legfeljebb három beszélgetéshez tudott vonalat biztosítani.

Abban az évben 110-en igényeltek telefont, de nem kaphattak. A korszerűtlen kézi kezelésű telefonközpontot csak jóval később, 1990 körül cserélték le.

Az akkori idők másik nagy problémája is elég hihetetlenül hangzik ma már. Általában több újságot igényeltek és vettek volna az emberek, mint amennyi volt. Így néha előfordult, hogy a kézbesítő a megrendelt újságot eladta.

Gulyás Béláné postavezető munka közben - az 1970-es években

A posta épülete 2015-ben

Az 1990-es években átépítették, felújították a posta épületét. A bejárat átkerült az Iskola utcai részre.

Forrás

 Muskáth György: Üröm és Pilisborosjenő 1977. évi falukrónikája - kézirat

Üröm az idő sodrában - Üröm, ÜBT, 2010.

Ürömiek visszaemlékezései