A háború előtt a Hartwiger család vendéglője volt 

"Hegyalja vendéglő (Iskola utca 5.): ez volt a Hartwiger vendéglő, háború előtti címe Iskola utca 59. Az Iskola utcában a Hartwiger vendéglő alatti keskeny ház volt a Hartwiger család lakása."

Üröm az idő sodrában - 83. oldal

Képeslap 1922-ből - alul a Hartwiger vendéglő

A Hartwiger vendéglő bejáratánál

A Hartwiger vendéglő előtt az 1930-as években

A Hartwiger vendéglőben az 1930-as években

Ünnepség a Hartwiger vendéglőben 

"A Hartwiger vendéglő nagyobb helyiségében a tulajdonos disznótoros vacsorákat is rendezett, amelyre a vendégeket Pestről busszal hozták ki. A zenét az ürömi fúvószenekar adta."

Üröm az idő sodrában - 193. oldal

A mai Hegyalja kisvendéglő az 1950-es években 

Ürömön 1946-ban alakult meg a Földművesszövetkezet és a vendéglő annak tulajdonába került, s 1948-tól italboltként működött. A hatvanas évek közepén felújították, és 1967-től kisvendéglő lett. A Földművesszövetkezet bérbe adta. Abban az időben ezt a működési formát közkeletű szóval gebinnek nevezték. Az üzlet fellendült, nagy volt a forgalom. Szombaton és vasárnap élőzene is volt, egy háromtagú zenekar játszott. 

A Kisvendéglő belseje 1968 körül

A Hegyalja kisvendéglő 1970-ben

A Hegyalja kisvendéglő 2015 januárjában

Forrás

Üröm az idő sodrában - Üröm, ÜBT, 2010.

Ürömi örökségünk - Üröm, ÜBT, 2000.

Muskáth György: Üröm története 1945-1970 - kézirat

Ürömiek visszaemlékezései

A római korban főútvonal vezetett Ürömön keresztül

Üröm belterületén és határában az idők folyamán sokféle régészeti lelet került elő a római korból. Többek között feliratos kövek, sírleletek, a mindennapi élet tárgyai. Ezek különböző múzeumokba kerültek, de egy római korból származó emlék, egy mérföldkő ma is látható a Templom téren.

A templom és a mérföldkő 2000 körül

Aquincumból négy főútvonal indult ki. Közülük az egyik Brigetióba  (Szőny) vezetett. Ez az út átvezetett Üröm északi részén, a templom előtt hirtelen délre kanyarodott, majd a Kálvária környékétől nem lehet tovább nyomon követni. Feltételezik, hogy az ürömi mérföldkő az út mellől származik. A 19. század közepén Rómer Flóris már megemlíti a mérföldkövet, melynek eredete ismeretlen volt, s mely később a római katolikus temetőnél állt. (A temető akkor Alexandra Pavlovna sírkápolnája mellett, a mai Dózsa György úton volt.) 

A mérföldkő anyaga mészkő, és rajta a következő feliratmaradvány olvasható: M(arcus) AVREL/LIVS SEVERVS / A/L/EX/AN/DER + két betűmaradvány. Részben a név, részben a betűk miatt keletkezését a 229-230-as évekre teszik.

A római mérföldkő felirata

Sári Sarolta tanárnő így emlékezett vissza arra, hogyan került a mérföldkő mai helyére:

"A templom előtt álló Hadriánusz császár mérföldköve a Dózsa György út felújítása, illetve szélesítése közben (a Kápolnához vezető gyalogútnál állt) a Cigányárokba került. Lelkes tanulóim megkeresték, majd Káli Lajos, a Kőfejtő Vállalat igazgatója felállíttatta a templom előtti zöld háromszögre, mai helyére."

Ürömi Körkép - 1999. november 5. 10. oldal

Virágokkal körbeültetve  - 2014-ben

A templommal, a kép bal alsó sarkában - 2015-ben

Forrás

Magyarország Régészeti Topográfiája 7. kötet, Budai és Szentendrei járás -  1986.

Ürömi örökségünk - Üröm, ÜBT, 2000.

Üröm az idő sodrában - Üröm, ÜBT, 2010.

Ürömi Körkép - 1999. november 5.

Muskáth György: Üröm község története - kézirat

Sári Sarolta tanárnő

Ha a régóta Ürömön lakók előtt valaki kimondja, hogy "Saci néni", rögtön tudják, kiről van szó. 1954 szeptemberében került Ürömre. A tantestület kedvesen fogadta. 40 évig tanított Ürömön földrajzot, rajzot, németet és matematikát. Sokat tett Alexandra Pavlovna sírkápolnájának és környékének rendben tartásáért, gyűjtötte községünk múltjának tárgyi emlékeit. 1999-ben vette át aranydiplomáját.

Sári Sarolta tanárnő tanítványai között

A kápolna körüli munkákra így emlékezik:

"Az orosz  kápolna községünk ékszerdoboza, a magyar klasszicista építészet gyöngyszeme már ideérkezésemkor rabul ejtett. A hajdani gondnok, Vajda néni - aki még a kápolna környékén is szinte lábujjhegyen járt, mondván hadd pihenjen a kis hercegnő - további csodálkozásra késztetett. Halála után jó 30 éven át tanítványaimmal évente rendszeresen rendbe hoztuk a környékét, kitakarítottuk. A tantestület is többször részt vett a munkálatokban. Sokszor kaptunk köszönetet a pravoszláv pópától, a kápolna vezető papjától."

Ürömi örökségünk - 81-82. oldal

Sári Sarolta tanárnő, a tantestület és a tanítványok a kápolna környékének takarításakor

 "A kápolnával való foglalatosság közben kezdtük el gyűjteni községünk még fellelhető régiségeit. Szinte a 24. órában összehoztunk egy kis falugyűjteményt. A Művelődési Ház üveges termében kiállítottuk. Volt ott József nádor bordó bársony borítású ezüst veretes iratmappájától (Walczer néni ajándéka), eredeti 1849-es Kossuth Hírlapig. De kerámia gyűjtemény, bankjegyek sorozata, hajdani állattartási eszközök és még sok más. Sajnos csak a leltár maradt meg.

Községünkben talált török turbános sírkő, az urnák régi korokról beszélnek. A templom előtt álló Hadriánusz császár mérföldjelző köve a Dózsa György út felújítása, illetve szélesítése közben (a kápolnához vezető gyalogútnál állt) a Cigányárokba került. Lelkes tanulóim megkeresték, majd Káli Lajos, a Kőfejtő Vállalat igazgatója felállíttatta a templom előtti zöld háromszögre, mai helyére."

Ürömi Körkép - 1999. november 5. - 10. oldal

 A nyugdíjas években

Sári Sarolta tanárnő 2001. október 23-án Üröm díszpolgára lett

Saci néni 2012-ben halt meg. Szülőföldjén, Abasáron lelt végső nyugalomra.

Forrás

Ürömi Körkép - 1999. november 5.

Ürömi örökségünk - Üröm, ÜBT, 2000.

Üröm az idő sodrában - Üröm, ÜBT, 2010.

Muskáth György tanár úr

1952-ben került Ürömre képesítés nélküli pedagógusként. Aztán beiratkozott a főiskolára és elvégezte a magyar szakot. 32 évig tanított Ürömön, falukrónikákat írt, és irodalmi színpadot vezetett.

 Ballagás 1962-ben - jobbról Muskáth György

Így mesélt arról, hogyan kezdett Üröm helytörténetével foglalkozni:

"1958-ban Csepregi Laciék osztályában - vidám kis társaság volt - megkérdezte valaki, mit tudok Üröm történetéről? Mondtam neki: öregem, én ugyan semmit. Először Lónyai Tihi bácsinál érdeklődtem, aki a negyvenes években az iskola igazgatója volt. Ő írt valamikor egy monográfiát a község történetéről, de azt sehol nem találtuk meg. Írtam a Pest Megyei Levéltárba, de ott 4-5 mondattal elintézték Ürömöt. Aztán '65-ben, a felszabadulás huszadik évfordulóján Budakeszin találták ki, a települések írjanak falukrónikát. Akkor kezdtem neki. Bár a '45 utáni időszakra vonatkozott a kérés, én visszamentem az első emlékekig. A levéltárból akkor már bővebb anyagot kaptam. Közben megjelent Pest megye története, és körbejártam az itteni öregeket is. Igaz, mindegyikük kicsit másként emlékezett a régi dolgokra, de így is sokat segítettek. Érdekes dolgokat mondtak."

Új Ürömi Polgár - 1999. február 20. 14. old.

Ballagás 1970-ben - Muskáth tanár úr jobbról a negyedik

A tanár úr szívesen anekdotázott:

"- Az irodalmi színpadot szerette csinálni a tanár úr?

- Igen. Felléptünk az állami ünnepeken is. Nagy felvonulások voltak akkortájt. Emlékszem, Kincs Péter bácsi vitte a hatalmas Rákosi képet. Mondtam neki: jól nézd meg, öregem, mielőtt elindulsz. Nehogy úgy járj, mint a solymári párttitkár!

- Az hogy járt?

Vitte a jóember a Rákosi képet nagy büszkén. Egyszer csak, bumm elesett vele. Akkor vették észre, hogy a hátulján meg Horthy képe van. Ki is rúgták szegény fickót azonnal."

Új Ürömi Polgár - 1999. február 20. 14. old.

Ballagás 1967-ben - a jobb szélen Muskáth tanár úr

Muskáth György hosszú évekig írta a falukrónikákat. Az alábbi munkái a Pest Megyei Levéltárban vannak (Budapest, IX. Mester u. 76/a). Sajnos az ürömi könyvtárban ezek közül csak három található meg.

Tantestületi kirándulás Tácon 1977-ben - Muskáth György bal oldalon elöl, fehér ingben

Muskáth tanár úr Üröm díszpolgára volt. Bár Budapesten lakott, mindig is üröminek érezte magát. 2007-ben halt meg, 82 éves korában. 

Forrás

Új Ürömi Polgár - 1999. február 20.

Ürömiek visszaemlékezései

 A Kálváriadomb természetvédelmi terület is

"A kálvária 1895-ben épült. Weicher Miklós adminisztrátor 1894 októberében adakozást hirdetett egy 14 stációs kálvária megépítésére. A hívek adományaiból összegyűlt  1000 Ft elegendő volt a stációkra. Az öntöttvas domborműveket özv. Lauer Ágostonné, budapesti lakos ajándékozta. A kőfaragó munkák az ürömi mesteremberek felajánlása. A nem egészen fél év alatt elkészült kálváriát 1895. nagyböjtjén Kaiser Nándor kapisztrán atya szentelte be."

Bondor Gyula: Az ürömi svábok kálváriája, 1946 - 36. old.

"Nagypénteken jártunk körmenetre, a Kálváriára." - emlékezett vissza Witzerleiter Mária a régi időkre.

Ürömi örökségünk - 54. old.

Anna Maria Schmidt, akit 1946-ban telepítettek ki Ürömről, könyvében arról ír, hogy a kitelepítettek kevés csomagot vihettek magukkal. Szinte mindenki őrzött otthon néhányat különböző szentek apró szobraiból. Ezeket nem akarták sorsukra hagyni, s a kitelepítés előtt sokan kivitték őket a Kálváriadombra, ott üregeket ástak a domb oldalába, s azokba rejtették kincseiket.

Síelés 1955 körül a Kálváriadombon

A stációk a felújítás előtt - Csongár László fotója

A keresztek - közvetlenül a felújítás előtt

A Kálváriadomb Ürömnek egyik természetvédelmi nevezetessége is.

"A 70-es és a 80-as évek elején komoly környezetvédelmi munka folyt a községben dr. Vásárhelyi Sándor és az akkor iskolánkban dolgozó Sári Sarolta tanárnő aktív részvételével. Egyik legfontosabb helyszín a Kálváriadomb volt, az iskolások kedvenc kiránduló és játszóhelye. Gyerekek és felnőttek aktív gyakorlati munkával térképezték fel védett növényvilágát, rendben tartották a környezetét, pótolták a fákat."

Ürömi Körkép - 2000. május 6. 8. old.

Aztán jó tíz évig a Kálvária kiesett a figyelem középpontjából, mígnem az ezredfordulón eljött a cselekvés ideje. Több helyi lakos is támogatta a hely rendezését, szépítését. Balogh Miklós vállalta a stációk rendbetételét. Az Ürömiek Baráti Társasága és a katolikus fiatalok is részt vettek a terület rendezésében. Az 1946-ban kitelepített svábok 2001-ben hazalátogatásukkor 8300 német márkát ajánlottak fel a Kálvária felújítására. Habsburg Mihály is nagyobb összegű felajánlást tett.

"Az ürömi Kálvária felújított keresztútjának ünnepélyes megáldása 2002. május 18-án volt, a szertartást Szőke János SDB atya végezte, Sikos Antal plébános közreműködésével."

Üröm az idő sodrában - 133. old.

A felújított keresztek

A felújított keresztút ünnepélyes megáldása

A Kálváriadomb az Ürömi Tanösvény egyik állomása

Forrás

Bondor Gyula: Az ürömi svábok kálváriája - Leidensweg der ürömer Schwaben 1946 - Üröm, Örökségünk Kiadó BT., 2001.

Ürömi örökségünk - Üröm, ÜBT, 2000.

Üröm az idő sodrában - Üröm, ÜBT, 2010.

Anna Maria Schmidt: Heimatlos - Weiblingen, magánkiadás, 1999.

Ürömi Körkép - 2000. május 6.

Ürömiek visszaemlékezései

A helyi tüzet először mindig az ürömiek kezdték oltani

Ürömön az ötvenes évektől a nyolcvanas évekig önkéntes tűzoltóság működött. Szertáruk a Diófa utcában kapott helyet.

Az ürömi önkéntes tűzoltók 1958-ban

A helyi önkéntes tűzoltók feladata a tűz lokalizálása volt, a III. kerületi tűzoltók megérkezéséig. Ez körülbelül 20 percet jelentett. Muskáth György helytörténeti munkájában azt olvashatjuk, hogy például 1977-ben 60 önkéntes tűzoltó tevékenykedett Ürömön. Felkészültségük rendkívül jó volt, versenyeken szép eredményeket értek el. Horváth Lukács bányamester, tűzoltó százados arról beszélt, hogy az ürömi szertár állapota jó, de az eszközök állapota nem kielégítő.

Ürömi tűzoltók

Forrás

Muskáth György: Üröm és Pilisborosjenő 1977. évi falukrónikája - kézirat

Üröm az idő sodrában - Üröm, ÜBT., 2010.

Hol volt  a munkásotthon?

Folhoffer Gyula bácsi mesélte az 1930-40-es évekről:

"Az ürömi Munkásotthon az Ady Endre utcában működött. 1947 előtt Szent György utcának hívták. Csak svábok léptek be az otthonba. Voltak iparosok, kőfaragók, kőművesek ebben a szakszervezetben. Minden hónapban kötelesek voltak egy pengő tagdíjat fizetni. Gyűléseket szerveztek, ott megbeszélték ügyes-bajos dolgaikat, és ami a világban történt, védték egymás érdekeit."

Ürömi örökségünk - Üröm, ÜBT, 2000. 52. oldal

Az alábbi képek ajándékozója viszont arról beszélt, hogy a Munkásotthon a Fő utcában volt, ott, ahol zöldséges üzlet, majd pizzéria működött, most pedig ingatlaniroda van. Lehet, hogy két munkásotthon volt Ürömön? De valószínűbb, hogy az otthon a Fő utcából átköltözött a mai Ady Endre utcába, abba az épületbe, ahol jelenleg az ÖNO van. 

A Munkásotthon előtt 1926-ban

A Munkásotthonban 1926-ban

Muskáth tanár úr helytörténeti munkájában azt írta, hogy Ürömön 1912-ben alakult egy munkásegylet. A két háború között kommunistáknak tartották őket a hatóságok, a második világháború után pedig reakciósnak. 1948-ban meg is szűnt az egyesület. Tagjai főleg vasárnaponként gyűltek össze szép számmal a Munkásotthonban. Beszélgettek, iszogattak, kugliztak, sőt még könyvet is kölcsönöztek. Könyveik közül egy még most is megtalálható az ürömi könyvtárban, a benne lévő pecsét  bizonyítja eredetét.

A fenti tabló 2018 márciusában került elő egy lomtalanítás alkalmával. A kép 1937-ből való, a munkásotthon fennállásának 25. évfordulójára készült, s annak vezetőségét láthatjuk rajta. Az alapítás éve 1912, ahogyan Muskáth tanár úr is írta.

Forrás

Ürömi örökségünk - Üröm, ÜBT, 2000.

Muskáth György: Üröm község története - kézirat

Ürömiek visszaemlékezései