2021.03.10. 20:21
Kalázi esték
Akik még nem váltak legendává
* Esküvői menet Budakalászon, 1950-es évek *
Például: „Juliska, hova megyek én?” Ezt nagyanyám kérdezte üdvözlési fordulat gyanánt. Ő mondta azt is, hogy a dédunokája (a fiam) „az apjára ütődött”. „Harapi kutyó.” Ez a felirat Angyelija néni kapuján díszelgett. „Dobni szemed enyém házra.” Így hangzott Gyúgyó néni kérése szomszédjához egy hosszabb (talán kórházi) távollét akalmából.
Az emlékezet lánca korántsem végtelen, a karikák fokozatosan a múlt ködébe vesznek, a közmemória csak a negyedik-ötödik nemzedékig nyúlik vissza; nagyjából a déd- és ükapákig. Az öregek még fel tudják idézni azt, amit a 19. század utolsó évtizedeiről hallottak gyerekkorukban; minden más a feledés kútjába hullott.
Ránk esteledett, a holdkarély felkúszott a templomtoronyra, Don Parleone már olaszul beszél. (A talján fedőnév mögött egyik nagybátyám rejlik; egykori ismerősei bizton felismerik őt.) Bizonyos maligánfokon túl bevallja, hogy ő parancsol a szicíliai maffiának, amely a szerb nemzeti érdekekért küzd. Dallal. Mert bizonyos maligánfokon túl a próza már nem elégséges a szerb nemzeti érdekek kifejezésére. Így lett Don Parleone a kalázi egyházi dalárda oszlopos tagja.
– Oszlopnak támasztjuk őt, ha tintás...
Források:
2021.02.05. 15:04
Ürömi képek 88.
Régi ünnepségek
Szólj hozzá!
Címkék: ünnepség 1980-as évek 1970-es évek Üröm
2021.02.03. 22:13
Pomáz és Szentendre között
Hol vannak a gólyák?
Pirk János: Pipacsmező
„Egy bővízű forrás vize keresztülfolyik a réten. Természetadta helye amolyan kis madárrezervátumnak... Helyi természetvédelmi terület lehetne... Gyerekkoromban fészkelt itt néhány gólya a gyárkéményeken. Mikor elbontották őket, fogadkoztak, hogy majd pótolják fészekrakóhelyekkel.”
A művész „nem festette a várost... Fő témái az önarckép, ablakban virág, családtagok, gyerekek, a földeken dolgozó ember. De a pipaccsal szegélyezett szántóföld a Kőhegy aljában, ott ahol a hegyek, dombok méltóságteljesen karéjozzák a tájat”.
„A táj atmoszférája felfokozta kozmikus erejű látomáskészségét, megnyitotta szívét, lelkét, és páratlan sorozattal ajándékozott meg minket.”
2021.01.22. 15:34
Ürömi képek 87.
Régi ürömi május elsejék 2.
Szólj hozzá!
Címkék: május elseje 1980-as évek Üröm
2021.01.03. 13:58
Ürömi képek 86.
Régi ürömi május elsejék 1.
Szólj hozzá!
Címkék: ünnep május elseje 1980-as évek Üröm
2020.12.19. 11:57
Ürömi képek 85.
Ürömi ünnepek az 1970-es, 1980-as évekből
Szólj hozzá!
Címkék: ünnepség 1980-as évek 1970-es évek Üröm
2020.12.17. 22:39
Akik elestek a Nagy Háborúban (2)
Balogh Ferenc
~♣~ 1896–1918 ~♣~
|
|
A magyar királyi 306. honvéd gyalogezred 10. századában gyalogosként szolgált. Az 1916. szeptember 12-én kiadott veszteséglista szerint megsebesült. Az olasz frontra került, ahol légnyomást kapott; a háború utolsó szakaszát Bukovinában töltötte. 1918. december 20-án Gány, Pozsony megyei község (ma: Gány / Gáň, Szlovákia) mellett, a csehekkel vívott harcban gránátrobbanás ölte meg. Holttestét Szentendrén, december 23-án helyezték örök nyugalomra, a római katolikus alsó temetőben. Neve szerepel a Legényegylet emléktábláján. Halálakor 22 éves volt, nőtlen. Foglalkozása: kőműves. |
Balogh Ferenc családi fotója,1909-ből. Állnak: Róza Erzsébet (ekkor 17 éves), Károly (15), Mária Anna (18), Ferenc (13). Előttük: József (8), az apa, Balogh Lajos (52), az anya, Danizi Mária (49), Margit (7). Az apa ölében Lajos (5)
A fenti csoportképen szereplő gyermekek már Szentendrén látták meg a napvilágot. A házaspárnak korábban Budapesten három lánya született: 1884-ben Mária, 1885-ben Erzsébet, 1889-ben Ilona.
 |
|
Bal oldali kép: Balogh Ferenc már katonaként, a frontra indulás előtti napokban, testvérei, Mária és Róza társaságában
A jobb oldali kép bevonulás előtt, egy legényegyleti műkedvelő előadáson készült. A fotón Balogh Ferenc gyalogos szakaszvezetőként látható
Lent: Balogh Ferenc az olasz fronton, a 40. „Fokos” hadosztály géppuskásaként, lángrejtővel felszerelt géppuskával (1917 vagy 1918)
Forrás:
Tyekvicska Árpád: És nem vesz rajtuk erőt a halál. Szentendre első világháborús katonahősei. Szentendrei Füzetek, XII. Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár, Szentendre, 2020
2020.12.07. 20:17
Akik elestek a Nagy Háborúban (1)
Első világháborús emlékek Szentendrén
–
Sok más településsel ellentétben Szentendrén nem épült hősi emlékmű az első világháború helyi áldozatainak tiszteletére, holott az emlékműállítás kötelezettségét állami rendelet írta elő már 1917-ben.
A két háború között létesült a szentendrei laktanya épülete előtt egy emlékmű, a középpontjában álló, „Pro Patria” feliratú emlékoszloppal, amelyet – az archív képen olvasható felirat tanúsága szerint – „a világháborúban a hazáért meghalt bajtársak emlékére emelt a Magyar Királyi 101. Honvéd Vasútépítő Ezred”. Ez ma már nem létezik.
A volt első világháborús hősi emlékmű a Görgey Laktanya területén
Avattak viszont emléktáblát saját háborús hőseiknek egyes felekezetek, illetve a központtól viszonylag elkülönült, falusias városrész, Izbég.
A Római Katolikus Legényegylet emléktáblája a mai Kucsera Ferenc utcában
A legényegyleti táblán tizenhét személy neve szerepel. Felavatására Csernoch János hercegprímás jelenlétében, 1925. május 24-én került sor. Eredetileg az egylet székházának nagytermében lehetett. Az 1940-es évek végén, a politikai változások következtében a táblát eltávolították eredeti helyéről, s csak a rendszerváltozás időszakában, 1989. június 25-én helyezték vissza, immár az épület utcafront felőli külső falán. A tábla emléket állít a Legényegylet egykori elnökének, az 1919. június 25-én kivégzett mártír pap dr. Kucsera Ferencnek is.
Református hősi halottak a Nagy Háborúban. Emléktábla a templom falán, napjainkban
Izbég első világháborús hőseinek emléktáblája a helyi általános iskola falán, mai állapot
Ünnepség az izbégi emlékműnél a két világháború közötti években
Szentendre 2019-ben felavatott emlékműve a Sztaravodai úton, a hősök kibővített névsorával. Készítette Páljános Ervin szobrászművész, Pap Lajos kőfaragó közreműködésével
Források:
Török Katalin – Wehner Tibor: Szentendre monumenta. Magyar Művészeti Akadémia Kiadó, Budapest, 2020
Tyekvicska Árpád: És nem vesz rajtuk erőt a halál. Szentendre első világháborús katonahősei. Szentendrei Füzetek, 12. Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár, Szentendre, 2020