Öregek napja 1981-ben 3.

Öregek napja 1981-ben - 2. 

Az Ábrányi-villa Szentendrén 

~♣~ Költő, gyáros, politikus lakóhelye, majd szülőotthon ~♣~

Ábrányi Emil költő, műfordító, újságíró 1906-ban telepedett le Szentendrén feleségével, Wein Margit operaénekessel. A mai Ady Endre út 8. szám alatti villában laktak 1906 és 1920 között. Az odavezető út 1913-tól máig a költő nevét viseli.

Az épület az 1900-as évek elején kiadott képeslapokon

Részletek a Kastélyok, kúriák, villák Szentendrén című készülő könyvből:

Egy régi képeslapon, kijjebb a belvárostól, egy magas dombon tágas úri lak, reprezentatív kastély látható. Nem tudjuk, hogy a kastélyt ki emelte, de a XIX. század végén már állhatott. 1906-tól pedig jeles lakója volt: Ábrányi Emil költő. Sógora, Wein Jakab olasz főkonzul szintén vett egy házat Szentendrén, a Dézsma utcában. A villa körül később szép, nagy kertet alakítottak ki, amelyben a művésznő, Wein Margit a virágokat ápolva gyakran fakadt dalra, a közelben lakók örömére. A feljegyzések szerint előkelő vendégek is jártak náluk, például a híres zeneszerző, Puccini. A költő Szentendréről hajóval járt be Pestre. Innen indult halálos útjára is: a hajóállomásra sietve 1920. május 20-án szívszélhűdés érte.

Ábrányi Emil domborműve egykori villája falán (Szamosi-Soós Vilmos alkotása)

Az Ábrányi-villa az 1930-as években Goldberger Leó óbudai textilgyáros tulajdona lett. Az ő családjával kapcsolatos egy későbbi epizód. A második világháború alatt a villában élt bárcziházi Bárczy István miniszterelnökségi államtitkár, „az ország legelegánsabb embere”, aki az egyik Goldberger lányt vette feleségül. A nyilasok 1944. június 28-án merényletet kíséreltek meg az angolbarát politikus ellen.

A szép nyári estén a kastélyban épp nyugovóra tértek a háziak. A Bárczy házaspár, az öcs, Bárczy Elek, valamint a titkárnő, a szakácsnő és a két szobalány. Úgy éjfél körül egy Mercedes állt meg a kapu előtt. Négyen szálltak ki belőle. Láng Kornél repülő zászlós szétosztotta a fegyvereket és kiadta a parancsot:

– Tüzelj, akárki van ott, nem számít, a cselédségtől kezdve!

Úgy látszik, nem akartak tanúkat hagyni. Ám az aznap délután összeállt négy merénylő – amúgy magyar módra – nem mindenben értett egyet. Egyikük gondolkodóba esett, hogy talán mégsem kéne megölni „egy ilyen nagyurat, egy miniszteri izét...” Mikor vezetőjük megnyomta a csengőt, még mielőtt bárki kinyithatta volna az ajtót, rálőtt Lángra. A zászlós megsérült és erősen vérzett. (Őt később kórházba szállították.) A villa lakói meghallották a lövést, és rémülten gyűltek össze pizsamában, hálóingben a szalonban. Majd, hogy minden elcsöndesedett, és senki sem tört rájuk, nyugovóra tértek. Csak reggel merészkedtek ki. Így nagyobb áldozat nélkül, egy sérüléssel ért véget a merénylet.

1955–1995 között itt működött a helyi szülőotthon

Arról nincs tudomásunk, hogy a háborút követő években mi volt a villa sorsa. Egy ideig talán óvoda működött benne.

A rendszerváltás után az épület sokáig üresen állt. A Szentendrei Festők Társasága megalakulásának hetvenedik évfordulóján, 1998-ban dr. Török Katalin művészeti író és galériatulajdonos emlékezetes pop-up kiállítást rendezett az egykori szülőotthon falai között, Művészet inkubátorban címmel.

Napjainkban a villa magántulajdonban van.

Források:

Pethő Zsoltné Németh Erika: Szentendrei arcképcsarnok II. Elődeink. Pest Megyei Könyvtár, Szentendre, 2006

Pethő Németh Erika: Kastélyok, kúriák, villák Szentendrén (kézirat)

Pethő Németh Erika, G. Sin Edit: Írók, költők Szentendrén. Pest Megyei Könyvtár, Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre, 1990

Ürmös Lóránt: Üdvözlet Szentendréről! Vexillum Kiadó, Budapest, 2004

Öregek napja 1981-ben - első rész

Ábrányiné Wein Margit operaénekes

 ~♣~ Lesznek, 1861 – Budapest, 1948 ~♣~ 

A pont száz éve elhunyt Ábrányi Emil költő felesége. A Zeneakadémián végezte tanulmányait. 1884 és 1899 között az Operaház tagja, majd 1901-től 1916-ig tanára. Bécsben és Kolozsváron is vendégszerepelt. Elsősorban szubrettként volt sikeres, de fellépett a Carmen (Bizet) címszerepében is. Főbb szerepei: Zerlina (Mozart: Don Giovanni), Rosina (Rossini: A sevillai borbély).

Férje mellett bekapcsolódott a Szentendrei Városfejlesztő Egyesület munkájába. Szép hangjában gyakran gyönyörködhettek szentendrei villájuk környékének lakói. Állítólag járt náluk vendégségben Puccini. 

A neves házaspárt több szentendrei képeslap megörökítette. Az alábbi levelezőlapon, mely a művésznőt ábrázolja, férje kézírásos üzenete olvasható:

Ábrányi Emil feleségéhez írt verse:

OLY SZÉP, MIKOR...

 - 1881. -

Oly szép, mikor bús, hosszu éjszakára

A láthatárt új hajnal fogja át.

Pirúl az ég s az ébredő, setét föld

Boldog sejtésben sírja harmatát.

 

Mikor rám néztél, mélyen elpirultál,

Míg szép fejed szelíden meghajolt.

Ó kedvesem! E bűbájos pirosság

Kezdődő üdvöm hajnalpírja volt!

 

Ha gondolok rá, nedvesűl az arcom.

Halk permetegként hull a könny oda.

Ne félj! E könny itt hajnalodni kezdő

Boldogságomnak csendes harmata.

Forrás: Pethő Zsoltné Németh Erika: Szentendrei arcképcsarnok II. Elődeink. Pest Megyei Könyvár, Szentendre, 2006

További források: Ábrányi Emil költeményei (Magyar Elektronikus Könyvtár); Dietz Ferenc: Az Ábrányi-villa múltja és jelene (Új Szentendrei Hírlap, 2004. május 29.); Dietz Ferenc: A Szentendrei Városfejlesztő Egyesület, 1913–1914; Pethő Németh Erika – G. Sin Edit: Írók, költők Szentendrén; Pethő Németh Erika: Thália papjai Szentendrén (Új Szentendrei Hírlap, 1997. október 25.); Új magyar életrajzi lexikon I.; Ürmös Lóránt: Üdvözlet Szentendréről!

Ábrányi Emil költő, műfordító, újságíró

 ~♣~ Pest, 1850. december 31. –

Szentendre, 1920. május 20. ~♣~ 

Korának egyik legünnepeltebb költője volt. Patetikus hangú, hazafias versein nevelkedett a századforduló fiatal nemzedéke. Napjainkban inkább műfordítóként tartjuk számon. 1906-ban telepedett le Szentendrén feleségével, Wein Margit operaénekessel. A mai Ady Endre út 8. szám alatti villában laktak 1906 és 1920 között.

Az elegáns Ábrányi-villa egy korabeli képes levelezőlapon

Ábrányi Emil tevékenyen részt vett a város közéletében. Több tisztséget is betöltött, például az 1913-ban megalakult Szentendrei Városfejlesztő Egyesület őt kérte fel elnökének. 

„A képviselő-testület 1912. február 4-ei ülésén Ábrányi Emil, az országos megbecsülésnek örvendő szentendrei költő tüzes hangú szónoklatban szállt síkra a villanyvilágítás mellett”

– írta a Szentendre és Vidéke című helyi újság. (A villanyvilágítást végül csak az első világháború után, 1920–1921-ben vezették be.)

A költő élénk kapcsolatban állt a város kulturális életében szerepet vállaló lakosokkal. Hozzá vitte bemutatni első verseit a helyi bognármester fia, a költészettel kacérkodó Bindorfer Ferenc. Barátja volt dr. Horváth Ákos, a későbbi helyi énekkar, az ún. Horváth-nyolcas vezetője, aki több Ábrányi-verset is megzenésített. Dr. Dezsőfi Ferenchez, a helyi politikai, irodalmi és színházi élet egyik közismert egyéniségéhez fűződő kapcsolatát a Ferenczy Múzeumban őrzött, dedikált Ábrányi-kötet tanúsítja.

Dezsőfi Ferencnek ajánlott verseskötet, a költő kézírásával

Ábrányi népszerűségét mutatja, hogy Dumtsa Jenő polgármester után ő volt a második szentendrei polgár, akiről még életében utcát neveztek el. A villájához vezető út 1913-tól máig is az ő nevét viseli. Tiszteletére 1959. május 24-én emléktáblát helyeztek el egykori villája falán.

Forrás:

Pethő Zsoltné Németh Erika: Szentendrei arcképcsarnok II. Elődeink. Pest Megyei Könyvtár, Szentendre, 2006

További források:

Dietz Ferenc: A Szentendrei Városfejlesztő Egyesület, 1913–1914; Magyar nagylexikon; Pethő Németh Erika – G. Sin Edit: Írók, költők Szentendrén; Pethő Németh Erika: Az Ábrányi-kastély (Szentendre és Vidéke, 1987. 1. szám); Új magyar életrajzi lexikon I.; Ürmös Lóránt: Üdvözlet Szentendréről!

Öregek napja 1980-ban

Öregek napja 1977-ben

Öregek napja 1980-ban

ÖNO-avatás 1981-ben 3.

ÖNO-avatás 1981-ben 2.