Ez a kép 1938-ban készült az akkori óvoda udvarán. Abban az időben az óvoda a mostani iskola területén volt, s udvarát Erzsébet királyné szobra díszítette. A második világháború alatt vagy után a szobor nyomtalanul eltűnt. A kilencvenes években ez a kép adta az ötletet, hogy meg kellene keresni a szobrot. Már úgy tűnt, hogy elő is került, s Csillaghegyen, egy mellékutcában található. De aztán kiderült, hogy az egy nagyon hasonló, de másik Erzsébet királyné szobor.

Óvodai csoportkép 1925-ből. Az ürömi óvodát József főherceg támogatásával 1898-ban alapították.

Falu és város között

Százhalombatta képeslapokon

Az alábbi képeslapok már a várossá alakulás idején készültek Százhalombattán. Itt is nyomon követhető a település fejlődése.

Ürömön 1949 óta működik nyilvános könyvtár. A kezdeti időkben a Hegyalja kisvendéglő adott helyet a könyvtárnak, mely mindössze egyetlen szekrény könyvből állt.

Az ötvenes években a könyvtár a Művelődési Házba került.Ott először az előtérben néhány üvegesszekrényben helyezték el a könyveket.

A hatvanas években gyorsan gyarapodott a könyvállomány, újabb költözés következett, a Művelődési Házon belül, a mai kisterembe.

A nyolcvanas évek közepére a kisterem is kicsinek bizonyult, s ezúttal mai helyére, a Dózsa György út 18 szám alatti épületbe került, és ott működött  1986 márciusától 2008 októberéig. Ez a kép már 2006-ban készült, a Költészet Napján.

A könyvállomány szépen növekedett, az olvasók száma elérte a hatszázat, de az épület felújításra szorult. Ekkor a könyvtár ideiglenesen visszakerült a Kossuth Lajos Közösségi Házba, az Iskola utca 4 szám alá, majd az épület külső és belső megújulása után, 2011 nyarán ismét költözés következett. Azóta a Dózsa György úton várja az olvasókat és érdeklődőket.

Az ipar előtt is volt élet

Százhalombatta képeslapokon

Százhalombatta az 1960-as évek végéig, az iparosítás kezdetéig kis falu volt. Lélekszáma nem haladta meg a kétezer főt. A megélhetés fő forrását a mezőgazdaság, a kézművesipar, a halászat, a tégla- és malomipar, valamint a kereskedelem biztosította. 

Az alábbiakban korabeli képeslapokat láthatunk a településről.

A szerb templom az ófaluban

A Szent László-templom belseje

Ez az 1950-es években készült képeslap a tsz-ben folyó munkát mutatja be. Legfeljebb a hegyek formájából ismerjük fel, hogy Ürömön készültek a képek.

 Itt már vannak utcarészletek, a katolikus templom is feltűnik a távolban, és megjelenik a szovjet hősi emlékmű.

Ez a lap már a hatvanas években készülhetett, és az Arcanum adatbázisból származik (postcards.arcanum.hu). Bal oldalon Alexandra Pavlovna sírkápolnája látható.

Egy másik képeslap a hatvanas évekből. Láthatunk Fő utcai házakat, jobbra fent pedig a régi iskolát. A bal alsó sarokban az ötven évvel ezelőtti Templom tér képe tárul elénk.

A kilencvenes évek végén képeslapsorozat készült Ürömről. Ezen a képen együtt láthatjuk Üröm több jellegzetes épületét: a Polgármesteri Hivatalt, Alexandra Pavlovna sírkápolnáját, az iskola régi épületét, s alatta már az új épület udvarát, valamint a katolikus templomot.

Gyárlátogatás és baráti találkozó

A Madách Színház Százhalombattán

A Százhalombattán élő embereknek egyre nagyobb igénye volt a kultúrára, művelődésre, szórakozásra. Ennek jegyében olvashatjuk a Pest Megyei Hírlap 1974. évi november 17-i számában a következőt:

„A Madách Színház Százhalombattán. Komáromi János, a pártbizottság titkára fogadta a társulatot és Ádám Ottó igazgatót.”

Megtekintették a Ságvári Endre Általános Iskolát, a Dunai Kőolajipari Vállalat 600 fős színháztermét és a központi vezérlőtermet. Majd a Dunai Hőerőműben Csenterics Sándor igazgató vezette körbe a látogatókat.

A látogatás csak az első lépés volt, hiszen a későbbiekben szocialista szerződés keretében rögzítették a város és a színház kapcsolatát:

„A város helyszínt biztosít arra, hogy a művészek találkozhassanak a munkásokkal, nekik előadásokat tartsanak.”

Folytatjuk.

Szántóföldből településcentrum

Művelődési Központ épül Százhalombattán

A két nagyüzem, a hőerőmű és kőolaj-finomító fokozatos terjeszkedése embereket vonzott a településre. Kezdetben barakkokban vagy munkásszállón laktak. Ahogyan növekedett a lakosság és vele az igények, lakások majd lakótelepek épültek. Az élet fokozatosan a mai város területére tevődött át az óvárosi területről. Ahol korábban kukoricatáblák sorakoztak, főtér alakult ki: ahogyan akkor hívták, a Május 1. tér.

Hiányzott még egy közösségi összejövetelek tartására alkalmas, nagyobb méretű épület. Ezt az igény volt hivatva kielégíteni a Barátság Művelődési Központ. A terveket Tóth Dezső építész készítette el, a területkialakítás és az építkezés 1979-ben kezdődött. Az épületet két részben adták át: a könyvtári és közösségi szárnyat 1984. december 6-án, a közönségszárnyat 1985. november 7-én.

1975. április 4-én felavatták Rózsa Péter alkotását, az Olajláng emlékművet, majd 1981-ben elkezdték a mai Polgármesteri Hivatal építését.

A főtér, amely ma a Szent István tér nevet viseli, számos átalakításon esett át, mire szántóföldből a település központja lett.

Folytatjuk.

A képes levelezőlap a XIX. század egyik nagyszerű találmánya. Jelentősége mára már erősen háttérbe szorult, de  a régi képeslapokat ma is szívesen nézegetjük. Ürömről is készültek képeslapok már XX. század elejétől. Ezek hűen tükrözik vissza a község akkori állapotát. A község fő nevezetessége már száz évvel ezelőtt is Alexandra Pavlovna sírkápolnája és a katolikus templom volt. Íme néhány képeslap az ürömi könyvtár gyűjteményéből, az Arcanum adatbázisból (poscards.arcanum.hu), valamint a  www.vasutallomasok.hu honlapról.

Növekvő lakossági igények

Oktatás, közművelődés Százhalombattán

A népességszám növekedésével lépést tartott az oktatás, a közművelődés és az egészségügyi ellátás is. Új bölcsődék, óvodák létesültek. Az 1. számú Általános Iskola 1966-os megépítése után, 1973-ban elkészült a jelenlegi Eötvös Loránd Általános Iskola épülete, 1978-ban pedig az Arany János Általános Iskola és Nyolcosztályos Gimnázium épületegyüttese. 1977-ben adták át a Szakorvosi Rendelőintézetet, 1982-ben a Városi Sportcsarnokot, majd 1986-ban kiépült a Városi Strand is.

1984-85-ben, két ütemben adták át a mostani Barátság Kulturális Központ és a Hamvas Béla Városi Könyvtár épületét.

1985 nyarán átadták a főtéren a mai Városháza épületét. A Városi Tanács Gesztenyés úti volt épületének átalakításával 1987-ben megnyitotta kapuit a Városi Zeneiskola és a „Matrica” Múzeum. Ugyancsak 1987-ben kezdte meg működését a Nevelési Tanácsadó, és ekkor kezdődött meg az oktatás a Széchenyi István Szakközépiskola új épületében.

Folytatjuk.

Új gazdálkodó egységek

Százhalombatta tovább növekszik

A nagyarányú gazdasági és lakókerületi fejlődés nyomán napirendre került Százhalombatta várossá szervezése. Az Elnöki Tanács 6/1970. számú határozatával Százhalombattát 1970. április 1-jei hatállyal járási jogú várossá nyilvánította.

Az 1970-es években dinamikusan fejlődött tovább a város. Állandó lakosainak száma az 1970. évi 7742 főről 1980-ra 13020 főre, 1990-re pedig 15508 főre növekedett. Az állandó lakosság mellett mintegy négy-négy és félezer ideiglenes lakos is a városban élt.

A két nagyüzem (a Dunamenti Hőerőmű Vállalat és a Dunai Kőolajfinomító Vállalat) mellett olyan jelentős gazdálkodó egységek települtek meg, mint a Magyar Szénhidrogénipari Kutató-fejlesztő Intézet (SZKFI), a Temperáltvizű Halszaporító Gazdaság (TEHAG), a Ruhaipari Szövetkezet üzeme, a GELKA országos anyag- és alkatrészellátó raktárbázisa, a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat Országos Könyvszolgálata, a Kenyérgyár, a Kőbányai Gyógyszergyár csomagoló gyáregysége, valamint tovább termelt a Téglagyár is.

A lakásépítés dinamizmusa követte a lakosság gyarapodását: 1970 és 1990 között mintegy háromezer új lakás épült. Ezzel párhuzamosan fejlődött a közműellátás, az úthálózat, a kereskedelmi és szolgáltatási egységek száma, a parkok és zöldövezetek mennyisége. Kialakult a magas házakkal, lakótelepekkel beépített Újváros. A településszerkezet végleges formát nyert, stabilizálódtak a városrészek: az Újváros és a hozzá kapcsolódó családi házas övezet, valamint az Óváros és Dunafüred.

Folytatjuk.