Az épület mellett hatalmas pincerendszer nyílik 

"Polgármesteri Hivatal épület (Iskola utca 11.) bár neve az utóbbi évtizedekben sokszor változott, funkciója azonos maradt. Eredetileg József nádor pincészete részeként, a dézsmaház céljára szolgált"

Üröm az idő sodrában - 83. oldal

A Polgármesteri Hivatal mellett nyíló pince olyan terjedelmes, hogy a II. világháború légitámadásai alatt az egész község menedéket találhatott benne. 

A tanácsháza bejárata 1970 körül

A tanácsi apparátus 1971-ben

A tanácsháza, az önkormányzat dolgozói voltak - Novák Erzsébet képe

Az első tanács választása 1950. október 20-án volt. Muskáth György kézirata szerint a tanácselnökök a következők voltak:

Sáfián Ferencné    1950. október 20-tól 1953. március 1-ig

Lukács Ferenc       1953. április 1-től 1955. február 28-ig

Lázár József           1955. március 1-től  1961. december 31-ig

Balázsi István         1962. január 1-től 1969. július 31-ig

Berényi Antal          1969. augusztus 1-től

Később Visontai János és Selmeczi László lett tanácselnök.

1970-ben Üröm egyesült Pilisborosjenővel, akkortól a hivatal épülete a két falut szolgálta. Az együttműködés csak a rendszerváltásig tartott, mert sok volt a vitás kérdés a községek között.

A Polgármesteri Hivatal épülete 2001-ben

A Polgármesteri Hivatal 2012-ben

Május elseje a Polgármesteri Hivatal előtti parkban 2015-ben - Királyi Vilmos fotója

Nyári fesztivál a Polgármesteri Hivatal előtti parkban 2015-ben

Források:

Üröm az idő sodrában - Üröm, ÜBT, 2010.

Muskáth György: Üröm története 1945-1970 - kézirat

Muskáth György: Üröm és Pilisborosjenő 1977. évi falukrónikája - kézirat

 Szűkebb hazánk szépségei

"A tanösvény építését 2000-ben kezdeményezte az Ürömiek Baráti Társasága (ÜBT). A tanösvény útvonala végigvezet az Üröm területén található természeti és történelmi értékeken, látnivalókon. A tanösvény az ürömi Templom térről indul, megközelíthető az Árpád hídtól induló sárga busszal, vagy a térkép alapján lehet becsatlakozni a Csillaghegyi HÉV állomásról vagy egyéb turista utakról. A falu északi és déli részén lévő állomásokat külön-külön is látogathatjuk, az állomásokat számoztuk, és D illetve É jellel különválasztottuk."

Az Ürömi tanösvény - térkép

A tanösvény északi körének felavatása 2005-ben

A tanösvény északi útvonalát 2005. október 15-én avatták fel. A tanösvény ötlete és első útvonalterve Dr. Tóth András munkája volt. A geológiai leírások Dr. Báldi Tamás könyve alapján készültek. A botanikai információkat Bőhm Éva nyújtotta. Az Önkormányzat anyagi támogatása tette lehetővé, hogy helyükre kerüljenek az ismertető táblák. 

A tanösvény térképe

Az északi szakasz felavatásakor Báldiné Dr. Beke Mária kalauzolta végig az egybegyűlteket a tanösvényen. Nádasi Katalin így írt erről az Ürömi Tükörben:

"Budakalász felé sétáltunk le a Kő-hegyről, s a műúton tértünk vissza a Pincetelep 1821-ből való, szépen felújított kápolnájához. Melengető vénasszonyok nyara lett már a reggeli hidegből, amikor a szép és érdekes, 3 órás séta után, testben és lélekben felüdülve, tagjainkban amolyan ebédet óhajtó, kellemes fáradtsággal, a hajdani dézsmaház, a mai Polgármesteri Hivatal előtt befejeztük a tanösvény Északi körének bejárását. Őszintén hálás voltam mindazoknak, akik e szép útvonalat járhatóvá tették nekünk, s így lesz vele minden ürömi lakótársam, aki rászánja magát, hogy kis időre "kiszálljon" a saját rohanó mindennapjaiból azért, hogy pár órát lakóhelyének ezekben a szépséges régióiban töltsön. Jó szívvel ajánlható ez a program a környékbeli települések és Budapest természetszerető lakóinak is."

A Kálváriadomb állomás táblája

A Régi kőhíd állomás ismertetőtáblája

Kirándulók a tanösvényen

Források:

Az Ürömi tanösvény térképe - Üröm, ÜBT, 2005.

Üröm az idő sodrában - Üröm, ÜBT, 2010.

Ürömi Tükör - 2005. október - november

 Üröm lakossága kicserélődött

1946. április 25-én és 27-én Ürömről kitelepítették a sváb lakosság 97,5 %-át. Ez már magában is nagyon kegyetlen dolog volt, de ezt még rátelepítéssel tetézték. Az új telepesek már a svábok kitelepítése előtt egy hónappal megérkeztek. A telepest a Földosztó Bizottság elvitte a kitelepítendő svábok házába, birtokba helyezte, az eredeti tulajdonos pedig a kamrába szorult. Többen az ideköltözők közül állítják, hogy elindulásukkor nem volt tudomásuk arról, hogy milyen körülmények közé érkeznek. Akadt olyan tarpai, aki látva, hogy milyen áron juthat házhoz és földhöz, inkább visszafordult. 

A telepesek mintegy 30-35 településről érkeztek. Sokan Tarpáról és Mezőkövesdről, de jöttek Szigetmonostorról, a Jászságból, Szlovákiából és a budapesti egykori Lánggyár kolóniájából is. Többnyire nincstelenek voltak és 7-8 hold földhöz jutottak Ürömön. A kitelepített svábok általában gyümölcstermesztéssel foglalkoztak. Az újonnan érkezettek nem értettek ehhez, megfelelő szerszámaik se voltak, így a kapott földterület nem biztosította a megélhetésüket.

Megegyezés a tarpaiak betelepüléséről

A ház- és földigénylők elbírálása

A rátelepítési névsor 

"Jászladányon, ahol a szüleim éltek, kihirdették, hogy fel lehet iratkozni "telepesnek". A főváros környékéről kitelepítik a svábokat Németországba, az ő helyükre lehet költözni. Mindenki kap házat, földet - természetesen nem ingyen - de aki szorgalmasan dolgozik, tisztességes megélhetést remélhet. Szüleimnek mielőbb házasságot kellett kötniük, mert a lehetőséget csak családosoknak biztosították.

Nagyon szegényes esküvőjük volt, a lakodalmi ebéd nem különben. A menyasszonyi torta melaszból és napraforgóból készült. Édesapám szerint soha ilyen finom édesség még nem készült.

Tehát megérkeztek Ürömre, megmutatták kinek-kinek az új otthonát. Szüleim a Kert utcában kaptak házat. Volt azonban egy őrületesen nagy probléma. A ház még nem volt üres. Six József harmadmagával - már összecsomagolva - várta az indulást. Szörnyű érzés volt mindkét félnek. Szüleimet, nagyanyámat beszállásolták a szobába. Sixéknek maradt a konyha. Egy hónapig tartott ez az állapot, de semmilyen konfliktus nem mérgezte közöttük a helyzetet. Időközben többször jöttek az akkori "hatóságok" rekvirálni. Ez azt jelentette, hogy egyszerűen elvitték azt, amire kedvük támadt. A méltánytalanság elsősorban a svábokat sújtotta, hiszen a telepeseknek alig volt valamijük, őket nem is igazán zaklatták. Édesapám megbeszélte a háziasszonnyal, hogy ha van valamijük, amit meg szeretnének menteni, adja oda neki. Six néni néhány zacskó élelmiszert "ágyazott be" szüleimhez, biztosítva ezzel családja ellátását a hosszú utazás alatt.

Szívszorító volt a búcsúzkodás. Azon a hajnalon, amikor a sváboknak el kellet hagyniuk otthonukat, hazájukat, apámék sokáig nem tudtak szabadulni a hatása alól."

Gulyás Ilona visszaemlékezése az Üröm az idő sodrában című könyvből

 Képek az új telepesek életéből

Ünnepi gyűlés a moziban - 1952-ben

A betelepülők tsz-t alakítottak

Ünneplő tömeg 1955-ben a Templom téren

Néptáncosok az ötvenes években

Források:

Üröm az idő sodrában - Üröm, ÜBT, 2010.

Ürömi örökségünk - Üröm, ÜBT, 2000.

Muskáth György: Üröm község története - kézirat

 A vidék hagyományos festői, virtuális csoportképen

Nincstelenül távoztak Ürömről

A magyar minisztertanács 1945. december 22-én rendeletet alkotott arról, hogy minden olyan magyarországi németnek el kell hagynia az országot, aki az 1941. évi népszámlálás alkalmával német anyanyelvűnek vallotta magát. Az első kitelepítettekkel teli vonat 1946. január 19-én indult el Budaörsről. Ezt a napot a magyarországi németek elhurcolásának emléknapjává nyilvánították 2012-ben.

Ürömi sváb képek a két világháború közötti időből

Kevés olyan település van Magyarországon, ahol majdnem a teljes lakosság kicserélődött. Ürömön ez történt, a lakosok 97,5%-át telepítették ki Németországba, s ezzel egy időben 30-35 településről érkeztek új telepesek.

Az ürömi svábok kitelepítése 1946. április 25-én és 27-én történt, különösen kegyetlen módon. Ugyanis már előtte, március 25-én elkészült a rátelepítési névsor. A külön erre a célra alakult bizottság tagjai vitték az új telepest és birtokba helyezték. A sváb tulajdonosnak meg kellett húzódnia egy hátsó szobában. Közel egy hónapos együttélésre kényszerítették a sváb tulajdonosokat és a betelepülőket.

Bondor Gyula könyvének hátsó borítója

„Már hajnalban a karhatalom lezárta a kivezető utakat, és a községet elvágta a külvilágtól. Se ki, se be nem engedtek senkit.

Reggel 6 órára lovaskocsikat hoztak, és a kijelölt családokat 80 kg-os csomagokkal szekerekre rakták. A Nemzeti Parasztpárt főtitkárának beszédében elhangzottak – a svábokat ki fogjuk telepíteni – beigazolódtak.”

„Az utazás a zsúfolt tehervagonokban napokig tartott. Nagy volt az elkeseredés és a bizonytalanság. Olyan hírek is terjedtek, hogy a Szovjetunió a végállomás.

A kitelepítetteket a Németországi Szövetséges Ellenőrző Tanács Baden-Württenbergbe irányította. Az ürömi svábság kb. 100 km-es körzetben, szétszóródva tudott letelepedni. A korábban egy településen élő rokonok, barátok idegen környezetbe – egymástól távolra – kerültek.

A batyuval érkezőket az őslakosok magyar cigányoknak nevezték. Magyarországon németek, Németországban magyarok voltak. Joggal érezhették magukat hontalanoknak. Hosszú időnek kellett eltelni, amíg – szorgalmuknak köszönhetően, amellyel Magyarországon is érvényesültek – befogadást nyertek.”

A kitelepítés után Németországban, magyaros ruhában

A kitelepítettek csoportképe Németországban

Források:

Bondor Gyula: Az ürömi svábok kálváriája, 1946. Üröm, Attila Kulturális és Ismeretterjesztő Kör, 2001

Üröm az idő sodrában. Üröm, ÜBT, 2010

Keisz Ágoston: Nincstelenül távoztak a svábok Magyarországról. Origo, 2013.07.15.

Marchut Réka: Töréspontok. Budapest–Budaörs, MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont, Magyar Történelmi Társulat, Budaörsi Passió Egyesület, 2014

Száz éve született

minden idők legismertebb Bánk bánja

Idén ünnepeljük Kistarcsa leghíresebb szülötte, Simándy József Kossuth-díjas operaénekes, a Magyar Állami Operaház örökös tagja születésének 100. évfordulóját. 

1916. október 1-jén, Shulder József néven keresztelték a kistarcsai templomban. 2002-ben emléktáblát avattak tiszteletére, 2006-ban pedig leleplezték Janzer Frigyes szobrászművész által készített, egész alakos szobrát. 2013-ban az iskola homlokzatára került a Dallamfa című, nagy méretű kerámia dombormű, Szabó Kata munkája, mely az énekes portréját és a „Hazám, hazám” kezdetű ária kottáját ábrázolja.

Ebben az évben a kerek évforduló alkalmából nemcsak Kistarcsán, de országszerte megemlékezéseket, hangversenyeket, kiállításokat rendeznek.

Forrás: Kistarcsai Híradó, 2016. március, 13. oldal

Templomot épített a gyülekezet

Ürömre a 17.-18. század fordulóján kizárólag katolikus svábok települtek be. Egészen a második világháború végéig a faluban mindenki római katolikusnak vallotta magát. 1946 áprilisának végén minden megváltozott. A svábokat kitelepítették, helyükre pedig főleg az ország északkeleti részéről, színtiszta református vidékről hoztak betelepülőket.

A régi református templom a haranglábbal - Üröm az idők sodrában 146. oldal

Esküvői menet a református imaház előtt - 1960 körül

"Azok a reformátusok, akiket Üröm felé hozott Tarpáról a vonat 1946 áprilisában, már a vonaton, vagy még a beszállás előtt Tarpán elhatározták, hogy nekik istentiszteleti helyre is szükségük lesz abban az állítólag színtiszta katolikus faluban! A betelepülők úgy érkeztek meg,  hogy  a házosztó bizottságnak kijelentették: az egyik központi fekvésű kiutalt házba nem fog költözni közülük senki, mert az református imaház lesz! (Ne feledjük, ezek még az ún. koalíciós idők voltak, a kommunista hatalomátvétel ekkor még nem történt meg.) A bizottság teljesítette a kérést, és egy aránylag nagy, ma három házhelyet  kitevő telket a rajta lévő sváb házzal az Ürömi Református Egyházközség nevére jegyezték be."

Üröm az idők sodrában - 147. oldal

A református templom 1985-ben - VÁTI Építésügyi Dokumentációs és Információs Központ Tervtára

Tegez Lajos lelkész 1970-ben költözött be feleségével a szegényes parókiára. 1982-ben vezetésével a gyülekezet templomépítésbe kezdett. Az építkezéshez a pénzt két eladott házhely és két svájci gyülekezet támogatása biztosította. A gyülekezet tagjai pedig munkájukkal járultak hozzá a megvalósuláshoz. Három évig tartó munka után 1985 október első vasárnapján avatták fel ünnepélyesen a templomot.

A református templom 2000-ben

A templom belseje 2015-ben - Beckert Norbert fotója

A Fő tér a református templommal - (2014)

Forrás:

Üröm az idők sodrában - Üröm, ÜBT, 2010.

Muskáth György: Üröm község története - kézirat

Novák Lajos festő, grafikus

Visegrád

Novák Lajos Baján született 1927-ben. Először Rudnay Gyula bajai szabadiskolájában képezte magát, majd a Képzőművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. Részt vett a hódmezővásárhelyi művésztelep kialakításában. 1957-ben Munkácsy-díjat kapott. Táblaképein és grafikáin elsősorban a szegényparaszti világot idézte fel.

Az 1960-as évektől 1989-ig, haláláig Dömösön (Komárom-Esztergom megye) élt. Gyakran festette Visegrád, Nagymaros, Dömös látképét, s ezzel

„újra és újra elénk tárja a Dunakanyar természet alakította, csodálatos felszíni formáit.”

Dömös

Források

Vass Ilona: Tejtestvérek – festők, grafikusok, szobrászok. Dömsödi Hírnök, 2016. március, 13. oldal. Nagymaros honlapja

Ürömi öröm

Már 1949-ben alakult Ürömön egy 16 tagú tánccsoport Lengyel Mária tanítónő vezetésével.

Az ürömi néptánccsoport az 1950-es években

1970-es években megújult a néptáncoktatás, rangos díjakkal rendelkező, tapasztalt néptáncosok kezdték tanítani az ürömi fiatalokat. 

Gaál András - a népművészet ifjú mestere

Dicső Géza -  aranysarkantyús táncos

Szilvási Károly - Harangozó-díjas, aranysarkantyús táncos

Tarnai Ildikó - aranygyöngyös táncosnő

Medve Nóra

Tokai Tibor - Magyar Táncművészeti Főiskola, koreográfus

Grülling Zsuzsanna - Magyar Táncművészeti Főiskola

Néptáncosok (1974)

Néptáncos lányok (1978)

Néptáncos fiúk (1978)

Az 1990-es évek végére nagyon megnőtt a néptáncos gyerekek száma, sok fellépésen és versenyen vettek részt, ezért szükségessé vált, hogy a csoport jogi formában működjön tovább. Így 2000-ben megalakult az Ürömi-Öröm Néptáncműhely.  

Jelenleg több csoportban folyik a néptáncoktatás, óvodás kortól a felnőtt korosztályig. Az Ürömi-Öröm Néptáncműhely állandó résztvevője a falu kulturális rendezvényeinek, és már több külföldi meghívásnak is eleget tettek.

Az Ürömi-Öröm Néptáncműhely táncosai

Szüreti felvonulás (2000)

Verseny (2010)

Nyári Fesztivál (2015)

Forrás:

Üröm az idő sodrában - Üröm, ÜBT, 2010.

Muskáth György: Üröm község története - kézirat

Krausz Anna: Az Ürömi Öröm Néptáncműhely - szakdolgozat, Vác, 2015.

Kúriamúzeum

 

A tápiószelei Blaskovich Múzeum az ország egyetlen kúriamúzeuma, amely berendezésében is sértetlenül átvészelte a második világháborút. Dr. Körmöczi Katalin történész-muzeológus feldolgozta a múzeum bútorait és lakberendezési tárgyait. A leírásokat, fotókat nemrég megújult honlapjukon tették közzé. 

A botanikailag is érdekes park közepén álló, klasszicizáló kúria 1906-ban épült. Ezt a kisnemesi udvarházat vásárolta meg Blaskovich György (1878–1960) és testvére, János (1883–1967). A két fivér 1912-ben költözött Tápiószelére.

A testvérpár kezdeményezésére indult meg 1923-ban az az ásatás, melynek során Tápiószentmártonban egy szkíta kori fejedelmi sírból előkerült a híres aranyszarvas. Kutatásaik közben bukkantak rá a tápiószelei szkíta temetőre, ahol a Nemzeti Múzeum régészei 1938 és 1953 között végeztek ásatást.

A Blaskovichok műgyűjtőszenvedélye a 19. század közepéig nyúlik vissza, és a nagyapa, Blaskovich Gyula (1809–1850) nevéhez fűződik. Halálával a kollekció fiára szállt, aki tovább gyarapította a hagyatékot. A műgyűjtemény legértékesebb darabjait 1896-ban Budapesten, a millenáris kiállítás történeti főcsoportjában is bemutatták. Fiai, György és János egész életüket annak rendelték alá, hogy családi gyűjteményük együtt maradjon.

A tápiószelei múzeumot a Magyar Nemzeti Múzeum segítségével, 1952-ben alapították. Az intézmény vezetői halálukig a Blaskovich fivérek voltak. Emlékükre a közgyűjtemény 1967-től a Blaskovich Múzeum nevet viseli.

Forrás: A tápiószelei Blaskovich Múzeum honlapja