Akkor majdnem minden gyerek úttörő volt

A létező szocializmus alatt az iskolás gyerekek túlnyomó többsége tagja volt a Magyar Úttörők Szövetségének. Ennek a szervezetnek a fő célja a gyerekek ideológiai nevelése volt, de keretében sok szórakoztató és hasznos tevékenységet is végeztek. Sportoltak, kirándultak, táboroztak, énekeltek, papírt gyűjtöttek, akadályversenyt, közös főzéseket, vetélkedőket rendeztek. 

Iskolai ünnepség 1960 körül

Ürömön 1948-ban alakult meg az úttörőcsapat, neve 1541-es Dózsa György Úttörőcsapat volt. Az úttörőmozgalom elindítása elég nehezen ment, mert sok szülő erős ellenérzéssel viseltetett a mozgalommal szemben. Később látták, hogy ez szinte kötelező, és alig volt 3-4 tanuló, aki nem volt úttörő vagy kisdobos. A csapat tagjai mindig részt vettek a járási sportversenyeken és általában jó helyezéseket értek el. Énekkaruk közreműködött a község ünnepségein. 1955-ben előadták Kacsóh Pongrác János vitézét, 1956-ban pedig Balogh Béni Arany balta című színdarabját. Persze az ideológiai nevelést sem hanyagolhatták el. A tanácsköztársaság 50. évfordulóján és Lenin születésének 100 évfordulóján gyűjtőmunkát végeztek, Lenin-kunyhót építettek.

Amikor Ürömnek és Pilisborosjenőnek közös iskolája lett, az úttörőcsapat neve Stromfeld Aurélra változott.

Ballagás úttörő egyenruhában (1962)

Az énekkar (1963)

Az úttörő tűzoltók 1965-ben első helyezést értek el

A csapat vezetői a hetvenes évek közepéig a következők voltak:

Kincs Péter                1948-1950

Király Zoltán              1950-1962

Edelbachel Ágnes     1962-1970

Podajdák András       1970-1971

Pach Antal                  1971-?

Iskolai ünnepségen

Úttörőavatás a közös iskolában 

Forrás:

Muskáth György: Üröm története 1945-1970 - kézirat

Muskáth György: Üröm és Pilisborosjenő 1973-as története - kézirat

Muskáth György: Üröm és Pilisborosjenő 1977. évi falukrónikája - kézirat

Ürömiek visszaemlékezései

 Uradalmi istállóból iskola

Az Ürömre betelepített svábok 1737 körül alapították első iskolájukat. Az épület a volt plébánia helyén állt. Abban az időben Üröm az óbudai klarisszák birtoka volt, tehát az iskola fenntartói apácák voltak. Az iskola egyetlen tanteremből állt, s egyetlen tanító oktatott. Az óbudai klarisszák feloszlatása után, 1800-ban Ürömöt több más, környékbeli faluval együtt József nádor vásárolta meg. 1802-ben a nádor uradalmi istállója egy részét átadta oktatás céljára. Azóta van mai helyén az iskola.

Levéltári adatok szerint 1871-ben 103 tanulója volt az iskolának. A tanítók éves fizetése 6,5 q kenyérgabona, 31 űrméter tűzifa (amiből a tantermeket is fűteni kellett) és 200 korona készpénz volt.

Az iskolát a katolikus egyház tartotta fenn. A 20. század elejéig német nyelven folyt a tanítás. Utána az oktatás nyelve a magyar lett, ami komoly ellenállást váltott ki a falu lakóiból. Az 1928–29-es tanévtől az elemi iskola mellett gazdasági ismétlőiskola is működött. Ebben a hatosztályos népiskola elvégzése után a lányok háztartási ismereteket, a fiúk szakmát tanultak. 1934-ben már négy teremben tanultak a gyerekek.

Az  ürömi iskola egy régi képeslapon

Ürömi iskolások 1922-ben

1946-ban a svábokat kitelepítették, az iskolát pedig 1948-ban államosították. Bevezették a nyolcosztályos általános iskolai képzést. Ehhez már nem volt elég hely, ezért 1950-ig részben osztatlan osztályokban, délelőtt és délután is folyt a tanítás. 1970-ig az iskola a falu különböző épületeiben működött.

A régi iskola 1970-ben

Tanítás a régi iskolában (1970)

1970-ben felépült az új, hat tantermes iskola. A lakosság száma azonban tovább nőtt, így hamarosan az is kicsi lett. Ezért az 1978-ban eladott telkek árát a tanács az Üröm és Pilisborosjenő között épülő új iskolára fordította. 

Épül az új, hat tantermes iskola (1970)

Diákok az új iskolaépület udvarán, 1970-ben

A hat tantermes iskola a hetvenes években. Csongár László fotója

A közös iskolát 1983-ban adták át, s ott tanultak Üröm és Pilisborosjenő felső tagozatosai. A rendszerváltás idején a két falu különvált. Különböző nézeteltérések miatt megszüntették a közös iskolát is, az ürömi iskolások visszaköltöztek a régi épületbe. Ismét esedékessé vált az iskolaépítés. A kilencvenes évek végére készült el az új iskola.

A közös iskola 1983-ban

A régi iskola bontása

Az iskola 2015 januárjában

2000. február 12-én József nádor nevét vette fel az ürömi német nemzetiségi általános iskola. 2000-ben művészeti iskolával bővült az intézmény. Egyre több fiatal család költözik Ürömre, s évről évre növekszik a gyereklétszám, így ismét szűk lett az iskola.

Forrás

Ürömi örökségünk. Üröm, ÜBT, 2000

Üröm az idő sodrában. Üröm, ÜBT, 2010

Muskáth György: Üröm története 1945–1970. Kézirat

Pest Megyei Iskolatörténeti Múzeum. Nagykőrös, 1991

 1898-ban alapították az ürömi óvodát

Az ürömi óvodát József főherceg támogatásával alapították 1898-ban. Ezt a korabeli újságokban megjelent hírek bizonyítják.

Az Alkotmány című napilapban 1898. június 1-én megjelent közlemény

A Pécsi Közlönyben 1899. február 16-án megjelent hír

Az Alkotmány című napilapban megjelent hír - 1903. március 21.

Óvodások 1925-ben

Alapításakor az óvoda a mai iskola udvarában volt, és csak valamikor a második világháború után költözött a mai helyére, a Fő utcába. Arra többen emlékeznek, hogy az ötvenes években már ott volt. Két hosszú sváb ház állt ott közös udvarral. Az udvaron csirkék legeltek, a házakban több család is lakott.

Óvodások 1972-ben

Óvodások 1979-ben

Muskáth tanár úr helytörténeti munkájában azt írja, hogy 1945-ben egy csoport volt egy óvónővel, 1955-ben pedig már kettő, két óvónővel. Ahogy gyarapodott Üröm lakossága, úgy nőtt a csoportok száma is. 1980-ban már öt csoport működött. Közben az épület is korszerűsödött. Az emeletes Fő utcai rész 1974-ben épült. Egyre több család költözött  Ürömre. 2004-ben megnyitották a tagóvodát.

Az óvoda épülete 1980 körül

Óvodai farsang

„Átmenetileg a tagóvoda megnyitása megoldást jelentett a község számára, de ahogy nőtt a lakosság száma, egyszer csak észrevettük, hogy a lehetőségeinket kinőttük. Az Önkormányzat egy uniós pályázattal a segítségünkre sietett. Kicsi, családias, de nagyon rossz állapotú óvodánk 2006 júniusában lebontásra került. A meglévő csoportjaink közül egy csoport az Idősek Otthonában, kettő az iskolában, két csoport pedig a régi óvoda még meglévő épületében működött tovább. A munka a szűkös hely mellett is töretlenül, lelkesen és zökkenőmentesen folyt.

Az óvoda újraépítése két ütemben történt. Az első ütemet 2007. március 11-én adták át. Az Idősek Otthonába és az iskolába kihelyezett csoportok költözhettek az új épületbe. 2009. március 28-án elkészült a második ütem, s ezt követően a meglévő régi épület és a konyha került átépítésre és felújításra. Az öreg, családias légkörű, ötcsoportos óvoda helyett létrehoztak egy minden tekintetben az EU elvárásainak is megfelelő, kilenccsoportos óvodát, ami minden gyerek és szülő megelégedettségére szolgál.”

Üröm az idő sodrában. Üröm, ÜBT, 2010. 167. oldal 

Az óvoda épülete 2002-ben

Óvodaavatás 2007-ben

Az óvoda 2015 januárjában

Az óvoda 2018. április végén

Forrás

Üröm az idő sodrában. Üröm, ÜBT, 2010.

Muskáth György: Üröm történetre 1945–1970. Kézirat

Ürömiek visszaemlékezései

 Gondoskodás az idősekről

Az Idősek Napközi Otthonát Ürömön máig csak ÖNO-ként emlegetik. Az Ady Endre utca 6. szám alatti épület a második világháború előtt községünk számos kocsmái egyikének adott helyet, majd az ötvenes években a Kőfaragó Vállalat munkásszállása lett. 1981-ben Ruszty Klára doktornő kezdeményezésére létrejött az Öregek Napközi Otthona, és ők kapták meg e nemes célra az épületet.

Képek az Öregek Napközi Otthonának felavatásáról (1981)

Kezdetben kizárólag az idős ürömiek és pilisborosjenőiek nappali gondozásával foglalkoztak. Később házi gondozást, betegápolást is vállaltak, s a fekvőbetegeknek házhoz vitték az ebédet. Az otthon minden dolgozója nagy szeretettel, odaadással végezte a munkáját.

2000. október 1-jén az idősek világnapján emléktáblát avattak az otthon falán az alapító dr. Ruszty Klára emlékére. A doktornő körzeti orvosként dolgozott Ürömön. A község lakói szerették és tisztelték. Sajnos fiatalon elhunyt.

Emléktábla az ÖNO falán

Az ÖNO-ban 2002-ben

Az ÖNO épülete 2015 decemberében

Az ÖNO jelenleg is működik, csak a neve változott Idősek Klubjára. Az otthon vezetői voltak 1981 óta: Orbán Mária, Horváth Jánosné, Molnár Józsefné, Heves Ilona, Nagyné Paládi Erika.  A jelenlegi vezető Szemerei Mihályné.

Forrás

Ürömi Körkép. 2001. július 25.

Ürömiek visszaemlékezései

A szabadságharc honvédei táboroztak

ezen a helyen

Üröm Cigány-árok melletti, nyugati részét Táborföldnek nevezik.

„Egy 1864-ben készült telekkönyvi kimutatásban a környező terület Lager-Äcker (ma Tábordűlő, Tábormező, Táborföld) néven említett. Az 1848-as szabadságharc honvédei – Kmety György ezredes, hadtest parancsnok önálló hadosztályának tagjai – 1849 májusában táboroztak ezen a helyen, innen indultak tovább Budavár visszafoglalására. Lázár Balázs történész idevonatkozó megállapításaiból idézünk:

»Kmety György ezredes 15. hadosztálya, amely mintegy 5000 honvédból és huszárból állt, 1849. május 3-án egy éjszakára tábort ütött a Bécsi út és Üröm község között, azon a mezőn, amely a mai napig a Táborföld nevet viseli. Kmety honvédjei másnap a Vízivárosban már rohamra mentek a megszállt budai vár ellen.«

A Haynau táborszernagy utasítására elkészített összeírás bizonysága szerint Frid (?) Ferenc, Puppan Márton, Götz János ürömi lakosok részt vettek az 1848–49-es szabadságharcban. És ki tudja még hányan? A Pest Megyei Levéltárban, az említett összeírásban Bondor Gyula öntevékeny kutatása közben a felsoroltak nevével találkozott.

2009. május 3-án avatták fel a Táborföldön Kmety György ezredes 15. hadosztályának emléktábláját egy helyi civil szervezet és az önkormányzat anyagi támogatásával.”

Üröm az idő sodrában. 135. oldal

Táborföldön elkezdődött a lakópark építése. 2001. november

A beépített Táborföld, 2006. augusztus

Havas táborföldi házak, 2007. január

Táborföld, 2015. december

A kőhíd és az emléktábla 2015-ben

Emléktábla Kmety György és ezrede tiszteletére, 2015

A Táborföldön épült lakópark utcanevei az 1848–49-es szabadságharcot idézik: Gábor Áron sétány, Bem utca, Damjanich út, Batthyány utca, Dessewffy utca, Táborföld út, Huszár utca, Magyar utca, Lobogó utca, Tüzér utca, Ezredes utca.

Forrás

Üröm az idő sodrában. Üröm, ÜBT, 2010

Az  ürömi tanösvény egyik állomása

„A régi falu alatt, a Cigány-patakon átvezető állandó hidat a falu sváb lakói építették, valamikor a 18. században (pontos adatok nem maradtak fenn). A helybéli lapos kőből (felső eocén korú, 35 millió éves mészmárga) gondosan kirakott széles, boltíves áthidalás a régi szekérúttal jól látható. A Táborföldi lakópark benépesülésével újra használatba vették a helybéliek.

Továbbjutásra a mezőn átvezető szekérutat használjuk, mely a Mészégető utca és a József nádor utca találkozásától indul.”

Az Ürömi tanösvény, 4D állomás táblájának feliratából 

A felújított kőhíd 2012-ben

A híd északi oldala, 2015. december

A híd déli oldala, 2015. december

A Dózsa György utat és Táborföldet összekötő kőhíd 2015 decemberében

A pici rendelőtől a modern egészségházig

Üröm 1945 előtti egészségügyi helyzetéről nagyon keveset tudunk, mert az orvosi dokumentáció elveszett. Muskáth György tanár úr annyit tudott kideríteni, hogy a 20. század első felében nagy volt Ürömön a csecsemőhalandóság és sok volt a TBC-s beteg. 1922-től 1944-ig dr. Meltzer Géza, 1944-től 1951-ig dr. Schárer Ferenc, 1951-től 1956-ig dr. Spielenberg Jenő, utána dr. Ruszty Miklós, majd dr. Ruszty Klára volt az orvos.

1978-ig a rendelő a Fő utcáról a Doktor utcára vezető átjáró melletti, bal oldali, Fő utcai házban működött. A ház utcai részében az egyik tanítónő lakott, hátsó végében pedig az orvos rendelője, a váró és a védőnő szobája volt. Minden helyiség kicsi volt, de leginkább a várószoba, annyira, hogy a betegek gyakran kiszorultak az udvarra. Gyógyszertár nem volt Ürömön, a receptekkel Pilisborosjenőre vagy Budapestre mentek a betegek. 1965. szeptember 1-jén lett Üröm önálló orvosi székhely, addig közös orvosa volt Pilisborosjenővel. Abban az időben egy orvos, egy védőnő, egy körzeti ápolónő és egy orvosírnok dolgozott a faluban.

1977-ben kezdték a Doktor utcában az egészségház alapozását. Ehhez a lakosság társadalmi munkát ajánlott fel. Az épületet 1978-ban adták át, és körzeti orvosi rendelőn kívül már volt benne fogorvosi és gyermekorvosi rendelő is. 2014-ig szolgálta az ürömieket, míg fel nem épült a Dózsa György úton az új, korszerű rendelő.

Képek az egészségház alapozásáról (1977)

Az egészségház 2007-ben

Az új egészségház a Dózsa György úton, 2015-ben

Forrás

Muskáth György: Üröm története 1945–1970. Kézirat

Muskáth György: Üröm és Pilisborosjenő 1977. évi falukrónikája

Ürömiek visszaemlékezései

 A közművelődés kezdetei Ürömön

„A Kossuth Lajos Közösségi Ház (Iskola utca 4.) régen a Lang kávéház volt, tágas nagy terme és udvara adta a bálok helyszínét.”

Üröm az idő sodrában. 85. oldal

Folhoffer Gyula bácsi mesélte:

„A Lang kocsmának kávézója is volt, itt tartották a bálokat. Leányegylet is működött. Együtt játszottak a fiatalok, udvaroltak, moziba jártak. Akkor már volt hangos film is, és épült új mozi.”

Ürömi örökségünk. 52. oldal

Az épület bejárata 1970-ben

A művelődési ház raktára 1970-ben

Az előtér 1970-ben

Asztali foci

A Buborékok című darab szereplői 1960-ban

Emlékjegy a zongora vásárlásához való hozzájárulásért, 1951

Zeneoktatás

A néptánccsoport 1974-ben

A művelődési ház bejárata 1976-ban

A hajdani kávéház 1950-től kultúrházként működik. Első igazgatója Bokor Kálmán tanító volt. 1951-től 1976-ig Király Zoltán vezette az intézményt.

Az 1950-es, 60-as években élénk kulturális élet folyt a faluban. Akkor még nem a televízió és a számítógép előtt ültek az emberek. Az ötvenes években Lengyel Mária tanítónő vezetésével néptánccsoportot hoztak létre. Szovics Imre helybeli pékmester nagyszerű műkedvelő színjátszócsoportot szervezett. Szintén az ötvenes években alakult meg a Művelődési Otthon vegyeskara 45 taggal. Télen szabás-varrás és egészségügyi tanfolyamokat tartottak. Évente harminc-negyven TIT-előadást szerveztek. De volt ifjúsági klub és nyugdíjasklub is, valamint fotó- és elektrotechnikai szakkör. A műkedvelő színjátszócsoportot a hatvanas években a fiatalok irodalmi csoportja váltotta fel. Ezt a csoportot tizennégy évig Bicskei Gábor, három évig Muskáth György vezette. A művelődési házban zeneoktatás is folyt. Zongorázni, hegedülni és gitározni tanultak a gyerekek. Az 1965-ben létrehozott Temetési Kórus is itt tartotta a próbáit.

1970-ben megújult a néptánccsoport. Vezetője Gál András, Dicső Géza, majd Szilvási Károly lett. A csoport minden járási versenyen első helyezést ért el. Szerepeltek a televízióban is.

1951-től 1985-ig a könyvtár is a kultúrházban volt. A könyvtárban számos író-olvasó találkozót rendeztek. Az olvasók találkoztak többek között Baranyi Ferenccel, Bella Istvánnal, Szilvási Lajossal, Balogh Bénivel.

A közösségi ház 2008-ban

A közösségi ház 2015 januárjában

Forrás

Muskáth György: Üröm község története. Kézirat

Ürömi örökségünk. Üröm, ÜBT, 2000

Üröm az idő sodrában. Üröm, ÜBT, 2010