2019.05.07. 15:11
Szentendre, Villa rustica római villa feltárás.
Nemzetközi építőtábor, Villa Rustica
A „villa rustica” (vagyis vidéki település) egyike az ókori Pannónia területén talált legjelentősebb régészeti leleteknek. A római kori épületegyüttest a 3. század elején építették, a mai Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum területén lévő lapos domboldalra. Mellette haladt el az a fontos útvonal, mely a Pilisen át a Duna völgyébe vezetett.
A major a melléképületekkel és belső udvarokkal együtt több mint ötezer négyzetmétert foglalt el. Ötvenkét helyiségével valószínűleg ez volt a maga idején a legnagyobb ilyen jellegű birtok a tartományban. Légfűtéses, márvány mozaikpadlós lakótermeit, nagyméretű fürdőházát fali és mennyezeti freskók borították. A vízvezeték csöveiben az Ókúti- (Sztaravoda-) forrás vize folyt. Átriumos udvara, gazdasági épületei és a szerszámleletek arra utalnak, hogy tulajdonosai szőlőműveléssel foglalkoztak és fogadót tartottak fönn.
A romokat a szentendrei skanzen területének előkészítésekor fedezték fel, az 1970-es évek elején. 1981-ben dr. Topál Judit vezetésével, Szalai András építész szervezésében nemzetközi építőtábort szerveztek, melynek célja az addig szabadon álló maradványok megóvása volt. (A film előterében Topál Judittal Janovich István, a Skanzen főrestaurátora beszélget.)
Források:
Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár, Szentendre (helytörténeti gyűjtemény)
Négyesi Gábor, Gyömrő (amatőr filmarchívum)
Wikipédia: Villa rustica (Szentendre)
2019.05.02. 16:56
Nevet a világ Szentendrén (Izbégi Parktábor, 1983)
Nevet a világ Szentendrén
1969-ben Szentendre északi részén, a várost átszelő Bükkös-patak partján iskolai tábort létesítettek. Az ötlet Déri Györgytől, az Izbégi Általános Iskola tanárától származott. A tábor negyedszázadon át sikeresen működött, majd az 1990-es évek végére megszűnt. A területen lévő faházakat lebontották.
Az egykori izbégi olvasótábor programjában szerepelt – a közös olvasáson kívül – a megismert irodalmi művek dramatizálása, színrevitele is. Voltak ezen kívül kézműves foglalkozások, például agyagozás, linómetszés, rajzolás a szabadban, és nagyon sikeres volt a marionettbábok készítése.
A filmen a foglalkozásokat vezető felnőttek, közreműködők között feltűnnek jól ismert szentendrei arcok – Szeredi Mária és Pethő Németh Erika gyerekkönyvtárosok, Déri György tanár, Aknay János festőművész és mások –, akik közül többen sajnos már nem élnek. A résztvevők, az akkori gyerekek közül is sokan magukra ismerhetnek.
Narrátor:
Pethő Zsoltné Németh Erika
Források:
Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár, Szentendre (helytörténeti gyűjtemény)
Négyesi Gábor, Gyömrő (amatőr filmarchívum)
2019.05.02. 14:36
Délszláv építési emlékek, Szentendre, 1984
Délszláv építési emlékek Szentendrén
A Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár amatőr filmstúdiója által készített kisfilm felidézi a mai néző számára, milyen volt a város 1984-ben. Például a főtér barokk és klasszicista épületenek díszletei között szenet szállító lovaskocsi vonul át…
Narrátor:
Pethő Zsoltné Németh Erika
Szöveg:
Voit Pál: Szentendre. Corvina Kiadó, 1968
Források:
Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár, Szentendre (helytörténeti gyűjtemény)
Négyesi Gábor, Gyömrő (amatőr filmarchívum)
2019.04.29. 13:32
Kovács Margit Gyűjtemény 1987
A Duna királynője a művészetek városában
Az 1902-ben született és 1977-ben elhunyt kerámiaművész állandó kiállítása 1973-ban létesült Szentendrén. A kiállítást 2019-ben újrarendezték.
A gyűjteménynek otthont adó 18. század eleji barokk lakóház (Vastagh György utca 1.) eredetileg sóháznak épült. Később volt benne postaállomás, plébánia, majd Dimsitz Vazul kereskedő háza lett, utána pedig a Vastagh család lakóháza. Görög utcai homlokzatát régi apácarácsos ablaksor díszíti.
A múzeumban elhelyezték a művész hagyatékából származó bútorokat, berendezési tárgyakat. A film elején látható portrészobrot Kovács Margit az édesanyjáról mintázta.
A kiállított műegyüttes a keramikus égetett agyag szobrait, faliképeit, használati tárgyait tartalmazza. Jellegzetesen népi ihletésű, érzelemgazdag, gyakran bibliai tárgyú figurái és figurális kompozíciói a legnépszerűbb szentendrei kiállítóhellyé tették a múzeumot.
Kovács Margitnak a 20. század második felében két Duna menti városban is létesült állandó kiállítása: Győrben, a szülővárosában és Szentendrén – a „művészetek városában”. Utóbbi az átrendezés után újra látogatható. A művész Budapest, a Duna királynője című kerámiapannója eredetileg az 1937-es párizsi világkiállítás magyar pavilonjába készült. Ez lett a felújított szentendrei kiállítás címe.
A múzeumot bemutató, 1987-es kisfilm a szentendrei székhelyű Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár amatőr filmstúdiójában készült. Közreműködött Bednárik Attila, Borbély Gyula, Mayer Gábor, Szalai Károly, Szalay Péter, Füzes Szilárd és Bor Zoltán. A filmet Négyesi Gábor digitalizálta 2019-ben.
Források:
Artmagazin folyóirat
Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár, Szentendre, helytörténeti gyűjtemény
Négyesi Gábor, Gyömrő, amatőr filmarchívum
Szentendre város hivatalos honlapja
Ferenczy Múzeumi Centrum, Szentendre, Kovács Margit Kerámiamúzeum
Könyvek:
Kovács Margit Gyűjtemény, Szentendre. Kiállítási katalógus, összeállította Petényi Katalin. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre, 1974
P. Brestyánszky Ilona: Kovács Margit. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata – Corvina Kiadó, Budapest, 1976
2019.04.26. 07:56
Ürömi képek 49.
Az alábbi képek Muskáth György: Üröm története 1945 - 1970 című kéziratos helytörténeti munkájának mellékletéből valók. A képeket a művelődési ház fotószakkörének tagjai készítették.
Tanítás a régi iskolában 1970-ben
Az óvodában - 1972.
A temetési kórus 1976-ban
A római mérföldkő a Fő téren 1976-ban
Lónyay Tihamér temetése 1977-ben
Botár Elek beszél a falugyűlésen 1977-ben
2019.04.25. 18:10
Vujicsics együttes 1985 Szentendre, Barcsay-udvar,
A Vujicsics együttes egy korai koncertje
A zenekar tagjai szolid Vivaldi-vonósnégyessel indítanak, hogy azután – egy makedón balladát és egy arab népdalt követően – annál vadabbul csapjanak a húrok közé, és a tőlük megszokott, fergeteges balkáni zenével szórakoztassák a közönséget. Ebben négy tűzrőlpattant énekesnő segíti őket.
A felvételen Győri Károly, Szendrődi Ferenc, Eredics Gábor, Eredics Kálmán, Borbély Mihály és Brcan Miroszlav látható. A klarinétos Nikola Parov, aki később a Barbaro zenekarban játszott.
Források:
Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár, Szentendre (helytörténeti gyűjtemény)
Négyesi Gábor, Gyömrő, amatőr filmarchívum
2019.04.23. 16:35
Raffay Anna portréfilm 1983 (amatőr emlék film Helytörténeti Gyűjtemény Szentendre)
Az amatőr filmesek őrangyala
Szoboszlainé Raffay Anna néprajzkutató, néprajzi filmes a háború utáni értelmiségi nemzedék egyik fontos szereplője, elhivatott „kultúrmunkása” volt, aki lelkesen részt vett az amatőr művészeti mozgalomban.
Fiatalkorában Szőts István Kossuth-díjas filmrendezővel dolgozott, akinek a nevéhez akkor már olyan híres filmek fűződtek, mint az Emberek a havason (1942) és az Ének a búzamezőkről (1947). Az 50-es években a Népművészeti Intézet munkatársaiként különböző népszokásokat megörökítő filmeket készítettek együtt (pl. Kövek, várak, emberek).
A 60-as évektől Magyarországon új lendületet vett a néprajzi gyűjtés és annak újszerű módozatai, így a dokumentumfilm-készítés. Országszerte alakultak a filmes klubok, melyek jellemzően a művelődési házakban működtek. Raffay Anna ekkor vált az amatőr filmesek „őrangyalává”. Nagy szakmai tudásának, különleges pedagógiai érzékének és személyisége kisugárzásának köszönhetően fiatalok generációi sajátították el a filmkészítés fortélyait, érezték át a néprajzi gyűjtőmunka szépségét. A keskenyfilmező (1973) és a Filmdokumentumok készítése (1975) című kézikönyvei alapvető fontosságúak voltak ennek a művészeti ágnak a népszerűsítésében.
Raffay Anna védőszárnyai alatt működött Szentendrén, a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtárban a Hangai László vezetése alatt álló filmstúdió is. A róla itt, 1983-ban készült portréfilmben megkapó szerénységgel vall életéről, munkásságáról.
Források:
Tari János: Bevezető a néprajzi filmezésbe
Raffai Anna: Néprajzi „motívumgyûjtés”, 1952–1955 (kézirat)
Négyesi Gábor, Gyömrő, amatőr filmarhívum
Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár, Szentendre (helytörténeti gyűjtemény)
2019.04.17. 15:09
Menyasszony- és menyecskeöltöztetés Ecseren
„Az ecseri kertek alatt /
folyik a Szerelem-patak...”
Az ecseri hagyományismereti szakkör bemutatója. A filmet a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár amatőr filmstúdiója készítette, 1978-ban
Ecser Budapesttől délkeletre fekszik, a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér mellett. Szomszédai: Vecsés, Üllő, Maglód, és Budapest XVII. kerülete. A település északi része még a Gödöllői-dombságon van, alsó részei már az Alföldön fekszenek. Az északi dombokról gyönyörű kilátás nyílik a tájra.
A falu a lakodalmi szokásai által ihletett Ecseri lakodalmas című táncjátékról híres, melyet Rábai Miklós koreográfus alkotott. A tánccal a Magyar Állami Népi Együttes a világ több táján sikerrel lépett fel.
Ecser már a 19. század közepén kitűnt gazdag, fényűző népviseletével. A lányok és asszonyok temérdek szoknyát, pompás fejdíszt viseltek, slingelt ujjú inget vettek fel. A szoknya hossza a 20. században rövidebb lett, a blúz nyakán megjelent a gallér, és keményített, fehér rojtos kendő került a menyasszony vállára. A század közepétől a ruhadarabokon már voltak minták is: a hímzett ingujj és a pruszlik az ecseri népviselet jellegzetes darabjai lettek.
Ecseri lakodalmas címmel film készült 1952-ben.
Források:
Ecser (Wikipédia), Ecseri lakodalmas szokások (Sulinet),
Négyesi Gábor, Gyömrő, amatőr filmarhívum (Facebook),
Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár, Szentendre (helytörténeti gyűjtemény)
2019.04.12. 12:49
Ürömi képek 48.
Az alábbi képek Muskáth György: Üröm története 1945 - 1970 című kéziratos helytörténeti munkájának mellékletéből valók. A képeket 1970 körül készítették a művelődési ház fotószakkörének tagjai a művelődési házban.
A Fő tér
Az új iskolaépület udvarán
Jellegzetes ürömi ház
Emlékjegy a kultúrház zongorájának vásárlásához
Munka a szőlőben
Tömbkőfejtés előkészítése
Szólj hozzá!
Címkék: iskola Fő tér Üröm kőfejtés
2019.04.11. 15:29
Az egykori szentendrei szerb klub
„A múlt végtelen mély kútja”
Egy korabeli újságcikk nyomán felidézzük a hajdani szentendrei szerb kulturális egyesület megalakulásának történetét. Segítenek ebben a helytörténeti gyűjteményünkben található dokumentumok is.
„Szentendre arculata, nagyon sok műemléke a hajdani szerb lakosság keze nyomát őrzi. 1690-ben, a török háborúk után szerbek telepedtek le az elnéptelenedett mezővárosban. Felvirágoztatták a kereskedelmet, hidat képezve a balkáni és a nyugati világ között. Az 1990-ben letelepülésük 300. évfordulóját ünneplő, anyanyelvüket és a szokásaikat megőrző szerbek egyre kevesebben vannak, ma százan-kétszázan élnek a városban.”
Az 1986-ban alakult szerb klub épülete napjainkban
„Kultúrpolitikánk az utóbbi években hangsúlyozottan szorgalmazta és támogatta kisközösségek, egyesületek szerveződését. Ebben a közegben a kisebbségben élő nemzetiségek számára is kedvezőbb lehetőségek nyíltak. Ennek a folyamatnak a részeként örülhetünk a Szentendrei Szerb Klub Kulturális Egyesület most kibontakozó tevékenységének.”
„A Paprikabíró utca 12. szám alatti villa félköríves, oszlopos teraszán Margaritovics Vazul és ifj. Sztankics Nándor, a tizenhárom éves tiszteletbeli »titkár úr« üldögélt, beszélgettek. Bent a házban id. Sztankics Nándor, a gondnok zárakat szerelt.”
„— Jaj, egy nappal előbb kellett volna jönnie! Tegnap többen voltunk — mondták. — Körülbelül húszan gyűltünk össze, tisztítottuk a megyei művelődési központtól és a tanácstól kapott leselejtezett székeket, padlót súroltunk, foltozgattuk a házat. Este csevapcsicsát sütöttünk a szabad tűzhelyen. Még zene is volt; tetőfokára hágott a hangulat.”
„A teraszról […] gyönyörű a kilátás Szentendrére. A hét templomtorony közül öt látható. […] A kert lépcsős teraszait egy római várfal megmaradt kövei szegélyezik. A fák alatti padokra elképzelhettem a jövőbeni szabadtéri előadások közönségét.”
„Vukovits Ivánt, az egyesület elnökét, aki két éve ment nyugdíjba a Duna Élelmiszer és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalat egyik vezetőjeként, a szerb klub megszületéséről, az első három hónap eseményeiről és a terveikről faggattam:
— Az egyesület megalakításának gondolata nem tőlünk származik. A Hazafias Népfront egyik ülésén a szerb temető rendbehozatala került szóba. Felvetettem, hogy az 1990-re eső évforduló szellemében, és addigra kellene elvégezni a munkát. Dr. Szini István tanácselnök helyeselte a gondolatot, és az ő száján csúszott ki először a klub szó. Ez volt az indító lökés. Helyettesem, Margaritovics Iván, aki minden gazdasági vonatkozású kérdésben rendkívüli ügyességgel és lelkiismeretességgel intézkedik, segít az egyesület önfenntartó önállóságának a megteremtésében.”
Tagsági igazolvány 1986-ból
„Novacsek-Vojnics Kornél, aki a budapesti Zichy-kastély délszláv klubjának könyvtárát társadalmi munkában gondozza, talán kedvet kap a mi anyagunk rendezésére is. 50-60 cirill és latin betűs kötetünk gyűlt eddig össze: a legrégebbi 1872-es. Gyűjtünk régi okmányokat, plakátokat és levelezőlapokat. Mindent, ami helytörténeti jelentőséggel is bír és szerb vonatkozású, de nemcsak írásos emlékeket. Szeretnénk feleleveníteni hagyományainkat és szokásainkat.”
„A PMKK segítségével talán […] megjelentethetjük azt a recept- füzetecskét, amelyben egy pár jellegzetes szerb étel szerepel. Ilyen például az általam szegények hidegtáljának elnevezett papula, ami nem más, mint sós vízben megfőtt szemes bab olajos-paprikás szaftban jól megforgatva és megborsozva.”
Öt szerb ételrecept, három nyelven
Források:
Pest Megyei Hírlap, 1986. szeptember 17. (írás Újj Írisz tollából)
Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár, Szentendre