2013.11.07. 15:25
November
Mozaikok Szentendre múltjából, 11.
~♣~ Sin Edit gyűjtése ~♣~
175 éve
A strázsamesternek egyenruha is járt. Városi alkalmazottak viselete. 1838. november 23-i dokumentum, Pest Megyei Levéltár
Helyőrségi katonák. A császári és királyi hadsereg 1848-ban. WikipédiaStrázsamester, hat drabant, hat éjjeliőr, hat határkerülő, egy-egy erdőkerülő, hegymester, csűrfelvigyázó, téglaégető felügyelője, nádlerakóhely felvigyázója, izbégi bíró, dobos, fűtő, postás, kocsis, harangozó, kórházi gondnok, bába, orvos. Fizetésüket szabályrendeletben rögzítették, a készpénz mellett többen természetbeni juttatásban (tűzifa, gyertya, csizma) is részesültek. A strázsamesternek egyenruha is járt: frakk, nadrág, mellény, csizma, háromszögletű kalap és három évenként új köpeny.
~♣~
105 éve
Költségvetés: hiánypótlás pótadókból. A képviselő-testület 1908. november 30-i ülésének jegyzőkönyve
Az 1909-es évet 156.512 korona 29 fillér szükséglettel, 147.414 korona 42 fillér fedezettel, 9.097 korona 87 fillér hiánnyal tervezte a képviselő-testület. A hiányt pótadókból szándékoztak fedezni.
~♣~
95 éve
született Mándy Stefánia művészettörténész
Mándy Stefánia mesekönyve Bálint Endre rajzaival. Antikvárium, Wikipédia
1918. november 5-én született Mándy Stefánia költő, műfordító. Szentendrén, családja Ulcisia közi házában és kertjében töltötte gyermek- és ifjúkora nagy részét.
Művészettörténészként az elsők közt népszerűsítette Vajda Lajost és a köré csoportosult szentendrei művészeket. Költőként a Szép Szónál indult. 1944-ben Auschwitzba deportálták. 1945 és 1949 között a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán adott elő. Az Újhold és a Válasz folyóirat közölte verseit. Az ötvenes években kizárták az Írószövetségből, melynek megalapításában korábban komoly szerepe volt. 1949-től fordított, 1963-tól művészettörténeti írásokat és gyermekverseket publikált. Versei 1948 és 1989 között csak külföldön jelenhettek meg. 1945-től 49-ig, valamint a hatvanas években előadásokat tartott az Európai Iskola művészeiről, Moholy-Nagy László és Kassák Lajos művészetéről, illetve modern magyar képzőművészeti egyéni és csoportkiállításokat rendezett és nyitott meg.
~♣~
Vagyoni viszonyok az őszirózsás forradalom győzelme után. Az 1918. november 1-jei városi tanácsülés, valamint a helyi Nemzeti Tanács és a Néptanács novemberi üléseinek jegyzőkönyvéből
„A város tanácsa egyhangúlag elhatározta, hogy csatlakozik a Nemzeti Tanácshoz és az esküt leteszi.”
Az új rendszer első intézkedéseiből:
„A Tanács sürgősen összeírja a lakosságot vagyoni viszonyai szerint. Öt osztályt állapít meg:
1. gazdag
2. jómódú
3. keresőképes
4. támogatásra szoruló
5. teljesen keresőképtelen
Ezekhez az elvekhez és névsorokhoz fog igazodni mindenféle gyűjtés és segélyezés.”
Titkos szavazással döntöttek a vezető tisztségviselők elbocsátásáról:
„A Tanács felkéri dr. Antolik Arnold polgármestert, Heller Antal rendőrkapitányt és Magdics István számvevőt, hogy a bizalmatlansági nyilatkozatnak engedve helyeikből a legközelebb megejtendő tisztújításig szabadság címén távozzanak el.”
„A város közönségének soraiban olyan hangok hallhatók, hogy a város háborús közigazgatása visszaélésekkel telt. […] Jelentkezzék mindenki, aki konkrét adatokkal rendelkezik, s így a város vezetőinek vagy elégtétel adassék, vagy indokolt esetben illetékes helyen a feljelentés megtétessék.”
~♣~
75 éve
A Felvidék visszacsatolása. Határtalan lelkesedés a városi ünnepségen. Pilishegyvidék–Budakörnyék, 1938. november 12.
„Szentendre hazafias közönsége csütörtökön, november 3-án este megható ünnepség keretében emlékezett meg a Felvidék visszacsatolásától. Spontán kirobbanása volt ez az érzelmeknek. A magyar lélek nem várt rendezést, hanem ezrek és ezrek fegyelmezett rendben, zászlók százai között, lobogó fáklyafény mellett meneteltek a templomtérre, hol hatalmas csoportban egyesülve éltették hőn szeretett kormányzó urunkat történelmünk eme aranybetűs ünnepén. A lelkesedés nem ismert határt. Horthy, Duce, Hitler, Imrédy, Kánya, Teleky nevétől volt hangos az egész tér.”
~♣~
65 éve
hunyt el Wein Margit operaénekes
Ábrányi Emil költő felesége volt. Opera-Világ
1948. november 27-én, nyolcvanhét éves korában hunyt el Wein Margit, a 20. század első évtizedeinek népszerű operaénekese. Híres szerepei voltak többek között: Erkel Ferenc Bánk bán (Melinda), Mozart A varázsfuvola (Papagena), Rossini A sevillai borbély (Rosina), Verdi Rigoletto (Gilda), Puccini Bohémélet (Musette) és a Manon Lescaut címszerepe. 1906-ban telepedtek le Szentendrén. Ady Endre úti villájukban állítólag egy ízben Puccini is járt vendégségben. Aktív szerepet vállaltak a város köz- és kulturális életében. A kortárs visszaemlékezések szerint ha
„csöndes nyári estéken nyitott ablaknál énekelt, elcsöndesült a környék, s áradó szopránját áhítattal hallgatták”.
~♣~
45 éve
hunyt el Hamvas Béla író
1955-ben segédmunkásként dolgozott az Április 4. Gépgyár tiszapalkonyai kirendeltségén. Medio Kiadó, Artpool
1968. november 2-án halt meg Hamvas Béla író, filozófus, esztéta és könyvtáros, aki az 1920-as évektől gyakori vendége, egy időben ideiglenes lakosa volt a városnak. 1948-ban földműves-igazolványt váltott ki, és 1951-ig sógora szentendrei kertjét művelte. Itt írta Karnevál című regényét. A szentendrei köztemetőben nyugszik.
Változatos, egyben viszontagságos élete volt. Harcolt az első világháborúban. 1919-ben családját kiutasították Pozsonyból, Budapestre költöztek. 1923-ban a budapesti egyetem magyar-német szakán szerzett diplomát. Tanult a zeneművészeti főiskolán is. A Budapesti Hírlap munkatársa, 1927-től a Fővárosi Könyvtár könyvtárosa volt. 1935-36-ban Kerényi Károllyal megalapította a Sziget folyóiratot. 1940-től 44-ig az orosz fronton teljesített szolgálatot. 1945-től részt vett a megújult szellemi életben: az Egyetemi Nyomda tanulmányait szerkesztette, antológiát adott ki, előadássorozatot tartott. Forradalom a művészetben, Absztrakció és szürrealizmus Magyarországon (Kemény Katalinnal) című tanulmánya ürügyén Lukács György hevesen támadta. Nem publikálhatott, és 1948-ban könyvtárosi állását is elvesztette. 1951 és 64 között segédmunkásként, illetve raktárosként dolgozott.
A tilalom időszakában írásait szamizdatban terjesztették. Jelentősen hatott a fiatal magyar avantgárd művészekre.
~♣~
25 éve
Formálódó ellenzék a rendszerváltás küszöbén. Szentendre és Vidéke, 1988. november
„A Magyar Demokrata Fórum szentendrei szervezete szeptember 26-án megalakult. A lapzártakor kapott tájékoztatás szerint a tagok száma eddig száztíz.”
~♣♣♣~
Szólj hozzá!
Címkék: jegyzőkönyv költségvetés bíró egyenruha segédmunkás őszirózsás forradalom Puccini Hitler éjjeliőr Horthy Hamvas Béla képviselő-testület Izbég Bálint Endre strázsamester városi alkalmazottak drabant határkerülő hegymester pótadó Mándy Stefánia Vajda Lajos Néptanács Nemzeti Tanács határtalan lelkesedés városi ünnepség hazafias közönség Duce Imrédy Kánya Teleky Wein Margit operaénekes Ábrányi Emil formálódó ellenzék Magyar Demokrata Fórum szentendrei szervezete A Felvidék visszacsatolása számvevő
2013.10.18. 17:52
Október
Mozaikok Szentendre múltjából, 10.
~♣~ Sin Edit gyűjtése ~♣~
180 éve
Az első szentendrei festőművész híres karikaturista (is) volt
 |
|
Jankó János (1833–1896) önarcképe. TerminARTors. Újságcímlap 1869-ből. Országos Széchényi Könyvtár
1833. október 1-jén született Jankó János festőművész, karikaturista, többek között a népszerű Borsszem Jankó című élclap rajzolója. 1873-tól Szentendrén élt Bogdányi úti otthonában. Őt tekinthetjük az első szentendrei festőművésznek.
~♣~
105 éve
Városi bevételek. A képviselő-testület 1908. október 30-i ülésének jegyzőkönyvéből
A dunai halászat joga évi 135 korona, a dunai révjog évi 2.250 korona, a piaci helypénzszedés joga évi 3.155 korona bérleti díjért talált bérlőre árverés útján.
Halászat a Dunán az 1900-as évek elején. Pest Megyei Könyvtár, helytörténeti gyűjtemény
~♣~
100 éve
Sárga irigység. Szentendre és Vidéke, 1913. október 5.
Lám Adolf részére pótadókedvezményt szavazott meg a képviselő-testület a kocsigyár bővítéséhez. A határozatot néhány izbégi képviselő megfellebbezte.
„Nem tudjuk, mi vitte rá a fellebbezőket ezen fellebbezés benyújtására, a rövidlátóság, a megtévesztés, a szociális érzék hiánya, a sárga irigység avagy mások részéről való izgatás. […] Nem Lám szorul a szentendreiekre, hanem sok szentendrei tartozik neki hálával, mert húsz év alatt, amióta gyárhelyisége fennáll, több pénzt hozott Szentendrére és több embernek juttatott keresetet, mint a fellebbezők együttvéve. […] Földművelőink reményeit tönkretették a mostoha időjárási viszonyok, iparosaink a legnagyobb mértékben elégedetlenek, mert alig jutnak valami munkához, kereskedőink a forgalom hiányáról panaszkodnak. Gyárakról ábrándozunk, amelyek pénzt hoznak ide, mert ha van pénz, a földműves értékesíteni tudja cikkeit, az iparos könnyebben jut keresethez, a forgalom is fellendül. Ámde áldozat nélkül Szentendrén gyárat nem létesíthetünk.”
~♣~
95 éve
Orosz hadifoglyok Szentendrén. Pest Megyei Levéltár, V. 372
1918 októberében hatvankét munkára beosztott, első világháborús orosz hadifoglyot tartottak nyilván Szentendrén.
~♣~
60 éve
A padlássöprések évada. Az 1953. október 17-i vb-ülés jegyzőkönyvéből
A városnak jelentős beadási hátraléka van:
„…a kötelezettek több mint ötven százalékának kevesebb termett, mint amennyi a beadási kötelezettsége. Így a hátralék nagyobb részét megvett terményből kell teljesíteni”.
A Tsz sincs jobb helyzetben:
„…nem lesz annyi kukoricatermésünk, amely fedezné a beadásunkat, így a tavalyihoz hasonlóan egy bizonyos mennyiséget át kell ütemezni sertésre.”
~♣~
50 éve
Büszkeségünk, a kocsigyár. Pest Megyei Hírlap Szentendre melléklete, 1963. október 19.
„Nincs még egy ilyen üzem az országban, amely annyifélét termelne, mint ez az egykor parasztszekereket készítő kis műhely.”
A szentendrei kocsigyár egy terméke a hetvenes évekből. StoryMap
~♣~
45 éve
Tanult munkás-paraszt nemzedék. 1968. október 21-én kelt tanácsülési előterjesztés
A város általános iskoláiban félévkor százegy, év végén harminchét tanuló megbukott. A bukottak nyolcvan százaléka munkás-, parasztszármazású volt.
„Ezért kell mindenképpen érvényt szerezni az MSZMP IX. kongresszusa irányelveinek. […] Nagyon nagy gondot kell fordítani ezeknek a gyerekeknek a tanítására, a velük való foglalkozásra, mert csak így nevelődhetik ki a tanult munkás-paraszt nemzedék.”
~♣~
30 éve
Híd a Pap-szigetre. Pest Megyei Hírlap, 1983. október 6.
Hídavatás 1984 januárjában. PMK, helytörténeti gyűjtemény
A város és a Pap-sziget közti gát miatt eliszaposodott a Duna holtága, ezért megkezdték a gát lebontását. Helyette egy híd felépítését vállalta társadalmi munkában a Kossuth Lajos Katonai Főiskola.
„A harminc méter szélességű, kétpilléres, vas- és fakombinációjú híd várhatóan november végéig készül el. A sziget addig csak csónakon közelíthető meg.”
~♣~
15 éve
Európához méltó kortárs művészeti központ. Szentendre Castrum, 1998. október 15.
A MűvészetMalom épületegyüttesének felújított Bogdányi utcai homlokzata. Ferenczy Múzeum
„Az Európához méltó művészeti központtá álmodott Malom megnyitóján (október 10-én) sokan voltunk. Az épület megálmodói, az ügyért harcolók (mert harcolni kellett), természetesen tudták, de sokan csak most döbbentek rá, milyen óriási lehetőség van ebben az épületben. Itt a művészet minden ága megfér majd egymással.”
~♣♣♣~
4 komment
Címkék: jegyzőkönyv hídavatás festőművész halászat irányelv helytörténeti gyűjtemény Duna Borsszem Jankó Szentendre Jankó János Izbég Pap-sziget MűvészetMalom kocsigyár karikaturista városi bevétel révjog helypénzszedés orosz hadifogoly padlássöprés beadási kötelezettség Tsz parasztszekér MSZMP-kongresszus tanult munkás-paraszt nemzedék gátbontás Kossuth Lajos Katonai Főiskola kortárs művészeti központ sárga irigység
2013.10.04. 16:23
Szeptember
Mozaikok Szentendre múltjából, 9.
~♣~ Sin Edit gyűjtése ~♣~
800 éve
„A királynét megölni nem kell...” Képes Krónika, Villard de Honnecourt, Katona József, Szabó Magda
A Ferenczy Múzeum ez év végéig látogatható kiállításához készült fotómontázs. Ferenczy Múzeum
1213. szeptember 28-án a pilisi erdőben meggyilkolták II. Endre király feleségét, merániai Gertrudot. A Képes Krónika így számol be az eseményről:
„[András király] felesége, Gertrúd úrnő Németországból való volt, ettől nemzette Bélát, Kálmánt, Andrást és Szent Erzsébetet. De jaj! Kétségkívül az emberi nem ellenségének ösztönzésére, a nevezett úrasszony a nagyságos férfiú, Bánk bán feleségét erőszakkal átadta valamelyik jövevény öccsének, hogy megbecstelenítse. Ez okból a Bor nemzetségből eredeztetett Bánk bán kardjával keservesen kiontotta a királyné vérét, súlyos sebet ejtett rajta, és az Úr 1212 [1213!]-ik évében megölte. Testét a szürke barátok pilisi monostorában temették el.”
Geréb László fordítása
Katona József Bánk bán című drámája nyomán Gertrudis gaz csábítóként és a magyarság kegyetlen zsarnokaként vonult be a köztudatba. Lehet, hogy kissé egyoldalú és igazságtalan ez a kép Árpád-házi Szent Erzsébet és az országot a tatárjárás után újjáépítő IV. Béla király édesanyjáról. IV. Béla király talán nem érdemtelenül állíttatott számára gyönyörű síremléket, amelyet nagy valószínűséggel Villard de Honnecourt, a kor híres francia építésze készített, s amelynek rekonstruált rajzát több régészeti szakkönyv is közli.
Szabó Magda (1917–2007) Béla király című drámájában így képzeli el a király és a szobrász párbeszédét:
„Béla: A Pilisben dolgozol majd, egy kolostorban, és olyan márványt adok neked, amilyet még nem láttál sehol. Piros és nevet. Tudsz olyan sírszobrot faragni, aminek az arca sugárzik?
Villard de Honnecourt: Azt hiszem, tudok, sire.
Béla: Megfaragod a legszebb arcot. Egy tündérét, aki álmodik. Azt az asszonyt faragd meg, Villard de Honnecourt, akit legjobban szerettem ezen a földön. Egy tündért, koronával. […] Az anyám sírszobrát faragd meg, mester, Pilisszentkereszten, ahol a gyilkosai ízekre tépték. Egy tündért, mondtam már. Gertrúdist, a meránit.”
Az évforduló alkalmából a Ferenczy Múzeum kiállítással idézte meg a királyné alakját, a múzeum udvarán pedig bemutatták Katona József Bánk bánját Alföldi Róbert rendezésében.
~♣~
130 éve
1883. szeptember 4-én született Czóbel Béla, a 20. század egyik legnagyobb hatású magyar festőművésze
Kernstok Károly: Czóbel Béla szalmakalapos portréja (1907). Wikipédia
Czóbel 1902 és 1906 között Nagybányán Iványi-Grünwald Béla tanítványa volt. 1902-ben és 1903-ban a müncheni akadémián, majd 1903-tól Párizsban, a Julian Akadémián tanult. 1905-ben állított ki először az Őszi Szalonon, 1906-tól pedig a francia fauves-okkal együtt szerepelt ugyanott és a Függetlenek Szalonjában. Barátai közé tartozott Georges Braque és Amedeo Modigliani. A magyar Vadak jellegzetes képviselőjeként alapító tagja lett a Nyolcak csoportjának, bár csak az első tárlatukra küldött képet.
Az első világháború idején menekülnie kellett Franciaországból, és a hollandiai Bergenben telepedett le. 1919-től 25-ig Berlinben élt, ahol a Brücke csoporthoz kapcsolódott. 1925-ben gyűjteményes kiállítása volt Berlinben, de még ugyanebben az évben visszaköltözött Franciaországba. 1927-ben New Yorkban sikeres kiállítása volt a Brummer Galleryben. 1931-től mind gyakrabban járt haza, a nyarakat rendszeresen a hatvani kastélyban töltötte, Hatvany Ferenc festőművész meghívására. 1933-ban elnyerte a Szinyei Merse Pál Társaság nagydíját. 1940-ben tért vissza véglegesen Magyarországra, és Szentendrén telepedett le. A második világháború után is rendszeresen állított ki külföldön, elsősorban Párizsban, a Galerie Zakban.
A Szentendréhez annyi szállal kötődő festőművésznek 1975 óta önálló múzeuma van a városban. 1976. január 30-án halt meg Budapesten.
~♣~
115 éve
Megölték a királynét! A képviselő-testület 1898. szeptember 14-i ülésének jegyzőkönyvéből
Erzsébet Amália Eugénia, gyakori becenevén Sisi, teljes német nevén Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbach. Wikipédia
1898. szeptemberében „ismét” királynégyilkosság történt: Genfben megölték a magyarok körében oly népszerű Erzsébet királynét. A szentendrei önkormányzat rendelkezése a helyi gyászünnepről:
„A temetés napján minden néven nevezendő munka szüneteljen, a zenélés és egyéb vigalom tartása tilalmazva legyen”, az iskolákat és üzleteket tartsák zárva, harminc napig lengjenek gyászlobogók a házakon, harminc napig a város minden hivatalos levelét gyászborítékban, fekete pecséttel küldjék.
~♣~
110 éve
Padok a Duna-parton. A képviselő-testület 1903. szeptember 15-i ülésének jegyzőkönyvéből
„Dr. Weisz Ármin és társai beadványa a Duna-parton lévő sétányon padok elhelyezése, a terület rendezése és éjjeli kivilágítása tárgyában...”
A Duna-part látványa, elrendezése több mit száz éve foglalkoztatja a szentendrei városatyákat. Lássunk néhány képet, visszafelé haladva az időben:
Látványterv a mobilgáthoz a Szentendrei Társadalmi Együttműködés honlapján (2012). SZETE
A padokkal felszerelt sétány a 40-es (50-es?) években. Szentendre város honlapja
A Duna-part a századfordulón. Szentendre város honlapja
~♣~
100 éve
Fektetve vagy lógatva? Szentendre és Vidéke, 1913. szeptember 21.
„Glatz Sándor állatorvos feljelentette majdnem az összes mészárosokat és henteseket a rendőrkapitánynál, hogy egyebek között a húst a piacon felállított sátraikban függve és nem fektetve tartják. […] Néhány nappal később meg dr. Péchy Henrik városi tiszti főorvos tett feljelentést az egyik mészáros ellen, hogy a húst fektetve és nem függve tartja. Szegény mészárosok most igazán nem tudják, hogy mit tegyenek.”
~♣~
90 éve
Városházépítés – városi földek értékesítéséből. A képviselő-testület 1923. szeptember 9-i ülésének jegyzőkönyvéből
„A bemutatott és jóváhagyott adás-vételi szerződés a város anyagi érdekeinek megfelelőleg lett megkötve és az eladott terület pedig nyilvános árverés útján lett értékesítve. […] A befolyt vételár városi vagyonnak (városházépítés) növelésére fordíttatik.”
~♣~
80 éve
Turistaház-avatás, Petőfi-pihenő. Pilishegyvidéki Hírek, 1933. szeptember
1933. szeptember 24-én ünnepélyesen felavatták a kő-hegyi turistaházat. Az épület falán elhelyezett emléktáblán a Magyar Turista Egyesület Petőfi Sándor és Vachot Imre 1845. szeptember 23-i kirándulásának állít emléket.
1958 óta emlékoszlop áll a hegy tetején. Pilisjárók
~♣~
75 éve
Diáksors. Pilishegyvidék–Budakörnyék, 1938. szeptember 3.
A csupán tanfolyami formában működő, de jól felszerelt szentendrei gimnáziumnak hetven tanulója van.
„Minden tanuló minden nap minden tárgyból felel.”
~♣~
60 éve
Bomlasztó munka. Feltárni a hibákat. Az 1953. szeptember 25-i tanácsülés jegyzőkönyvéből
„…igyekezett az ellenség a termelőszövetkezetben is bomlasztó munkát végezni. Eleinte úgy nézett ki, hogy sok kilépő tagunk lesz, de az ellenségnek a hangját letörtük, és a kilépők száma leapadt.”
A Járási Tanács VB elnöke „…megbírálja Bánhegyi elvtárs [városi VB elnök] beszámolóját azért, mert a hibákat nem tárta fel és nem ismertette, hogyan óhajtja azokat kijavítani. […] Ugyanúgy ki kellett volna hozni Elnök elvtársnak a hibákat, mint ahogy a Párt Központi Vezetősége feltárta a hibáit.”
~♣~
40 éve
Ingázók, munkaerőhiány. Óvodáink zsúfoltak. Mostoha az iskolák helyzete. Az 1973. szeptember 21-i tanácsülés jegyzőkönyvéből
Szánthó Imre (IMI) karikatúrája a Pest Megyei Hírlapban, 1957-ben. Pemete a Facebook-on
„Jelenleg a Szentendréről ingázók száma – tapasztalati számok alapján – 1.800 fő. Nagy a Szentendrére ingázók száma is – 2.170 fő – amely főképpen a környező mezőgazdasági övezetből kerül ki. […] A város munkaerőhelyzetére – elsősorban demográfiai okok következtében – az elkövetkezendő időben is a munkaerőhiány lesz jellemző.”
„Óvodáink […] zsúfoltak, a felvételi igényeket nem elégítik ki. 421 férőhelyre 501 gyermeket vettünk fel.”
„Az általános iskolai tanulócsoportok száma 47, a tantermek száma 33. Ebből szükségjellegű 5, váltakozó tanításban használt 16 tanterem. Az iskolák szűkek, korszerűtlenek. A megye városai közül Szentendrén a legmostohább az általános iskolák helyzete.”
~♣♣♣~
Szólj hozzá!
Címkék: hentes gyilkosság mészáros mobilgát emléktábla munkaerőhiány termelőszövetkezet ingázók kirándulók Petőfi Sándor Szentendre tanácsülés HÉV Alföldi Róbert Erzsébet királyné képviselő-testület Duna-part Sisi Szabó Magda IV. Béla Pilisszentkereszt bérkocsi Szentendre és Vidéke Ferenczy Múzeum Szánthó Imre Katona József Pest Megyei Hírlap Képes Krónika Villard de Honnecourt II. Endre Bánk Bán Gertrudis királyné Árpád-házi Szent Erzsébet Czóbel Béla festőművész Nagybánya hajóállomás Magyar Turista Egyesület kőhegyi turistaház Vachot Imre
2013.08.26. 21:50
Augusztus
Mozaikok Szentendre múltjából, 8.
~♣~ Sin Edit gyűjtése ~♣~
240 éve
hirdették ki Szent-Endre urbáriumát, amelyben rögzítették a jobbágyok kötelességeit földesuruk iránt. Pest Megyei Levéltár (V. 303. e. 46.)
1400 körül vert rajnai aranyforint. Ezt a pénznemet Közép-Európában még a 19. században is használták. Wikipédia
1773. augusztus 3-án hosszas huzavona, újabb és újabb panaszok benyújtása, majd azok kivizsgálása után kihirdették Szent-Endre urbáriumát. Legfontosabb pontjai:
~ A szentendreiek nem falusi jobbágyoknak, hanem városi lakosoknak tekintendők.
~ A kilencedet és a tizedet magának szedi be a város, amiről köteles számadást vezetni.
~ A város évente 6.000 rajnai forintot köteles fizetni a kamara részére.
~ Mindkét rítus plébánosa számára kijelölik a kilencedmentes szántók, szőlők és telkek területét.
~♣~
235 éve
született Vitkovics Mihály magyarországi szerb költő, műfordító
Mihailo Vitković / Vitkovics Mihály (1778–1829). Milosevits Péter honlapja
Az 1778. augusztus 5-én született író, költő, irodalomszervezőt a magyar–szerb kultúrkapcsolatok ápolásán túl rokoni szálak is fűzték Szentendréhez. Neki köszönhetjük például, hogy Avakumovics Avakum (az avakumika nevű billentyűs fúvós hangszer feltalálója) neve fennmaradt az utókor számára.
Vitkovics a főváros legkeresettebb ügyvédje volt, Deák Ferenc nála jurátuskodott. Melegen érdeklődött a színészet iránt, maga is írt és fordított színműveket. A magyar könyvek kiadása és terjesztése körül fáradhatatlan tevékenységet fejtett ki. Szerb utcai háza az írók állandó gyülekezőhelye lett, ahol a komoly irodalmi vitákat és tanácskozásokat rendesen vidám lakomák fejezték be. Virág Benedek, Szemere Pál, Kazinczy Ferenc barátját – kellemes modoráért, elmésségéért, áldozatkészségéért – mindenki szerette.
~♣~
120 éve
Mezei rendőrök, hegymesterek, csőszök… Közbiztonság Szentendrén. A képviselő-testület 1893. augusztus 5-i ülésének jegyzőkönyvéből
„Jakab István virilis képviselő úr – azon tekintetből, hogy a szőlőknek philoxera általi elpusztulása folytán a földrészletek tulajdonosai gyümölcstermeléssel foglalkozván az ezen gazdálkodási ágra fordított fáradozásukat és költségeiket veszélyeztetve látják, mivel a jelenben alkalmazott mezei rendőri közegek száma a reájuk bízott terület rendkívüli kiterjedésénél fogva elégtelen – indítványozza, hogy a hegymesterek, illetve csőszök létszáma illendően szaporíttassék.”
A 19. század végén épült villákat szőlőskertek vették körül. Ürmös Lóránt: Üdvözlet Szentendréről
~♣~
110 éve
mentették fel állásából Dumtsa Jenőt, Szentendre első polgármesterét
Eugen Dumtsa, a szerb identitású és pravoszláv vallású, magyar hazafi Szentendrei Hírek
Dumtsa Jenőt, Szentendre – 1872 óta rendezett tanácsú város – első polgármesterét saját kérésére felmentették polgármesteri állásából. Maximovits István rendőrkapitány lett az új polgármester. (A korábban főbírói tisztet betöltő Dumtsa 65 éves koráig, több mint harminc éven át vezette a várost.)
A képviselő-testület 1903. augusztus 1-jei ülésének jegyzőkönyvéből
„Dicsérettel és feltétlen elismeréssel kell Dumtsa Jenő, városunk nyugalmazott polgármesterének adóznunk, hogy az alapot jól megteremtette, csak legyen most már alkalmas erő, mely a felső építményt is biztos kezekkel befejezésre juttatja. […] Bármelyik felekezethez tartozzék városunk jövendő férfija, feje, egészen közömbös dolog, csak viselje szívén városunk érdekeit.”
Szentendre és Vidéke Hírlapja, 1903. augusztus 2.
~♣~
105 éve
1908. augusztus 6-án született Vajda Lajos festőművész
Vajda Lajos az 1930-as években nyaranként gyakran dolgozott Szentendrén, és számos szentendrei motívumot épített be műveibe. Gyerekkorának egy részét Szerbiában töltötte – innen eredhetett vonzalma az ikonok, a pravoszláv vallási szimbólumok iránt. 1923-ban családja Szentendrére települt.
Vajda saját meghatározása szerint konstruktív szürrealista stílusban alkotott. Barátaival, Korniss Dezsővel és Bálint Endrével szerettek volna megalapozni egy festészeti értelemben sajátos „szentendrei iskolát”, melyben a keleti és nyugati, falusi és városi, ősi és modern civilizációs elemek szintézisére törekedtek. Célkitűzéseiket követte a negyvenes évek második felében az Európai Iskola nevű képzőművészeti csoportosulás, majd a hetvenes évektől kiteljesedő és napjainkig fennálló Vajda Lajos Stúdió.
Vajda Lajos művészetét a szocialista kultúrpolitika egészen a rendszerváltást megelőző időkig nem ismerte el. Így az egyik leghatásosabb 20. századi magyar festőnek csak 1986 óta van Szentendrén önálló múzeuma, melyet 2013 nyarán felújítva, kibővítve adtak át újra a közönségnek.
Vajda Lajos: Szentendrei házak feszülettel. Artportál
~♣~
85 éve
Könyvtár kétszáz kötettel. Patakszabályozás és árvízvédelem – pénzügyi fedezet nélkül
A szentendrei népművelési kölcsönkönyvtár 366 kötettel rendelkezett a nyitáskor. (Az első, közművelődési célokat szolgáló könyvtár 1915-ben jött létre a városházán, 200 kötettel.)
Pilishegyvidéki Hírek, 1928. augusztus 6.
Művelődési autó az 1950-es évekből. PMK, helytörténeti gyűjtemény
„A város a Bükkös patak szabályozása ügyében szükséges engedélyokiratokat elnyerte, amely szerint a munkálatok a hidak építési költségein kívül 416.000 pengőt tesznek ki. Tekintettel azon körülményre, hogy a városnak erre fedezete egyáltalán nincsen, a testület felkéri a város polgármesterét, hogy a földművelési Miniszter Úr Őnagyságánál a város közönsége nevében segélyért folyamodjon.” Hasonlóan járjon el a Duna-part árvízvédelméhez szükséges 1.120.000 pengő ügyében is.
A képviselő-testület 1928. augusztus 23-i ülésének jegyzőkönyvéből
Teknővel csónakázó gyerekek a felduzzasztott Bükkösön, még a patakszabályozás előtti időben. Deim Pál fotóalbumából
~♣~
75 éve
Szemétfuvarozás lovakkal. A képviselő-testület 1938. augusztus 31-i ülésének jegyzőkönyvéből
„Tekintettel arra, hogy a város tulajdonát képező három lóval az eddigi fuvarozásokon felül a kötelező szemétfuvarozásokat ellátni nem lehet, úgy szükségesnek mutatkozott egy negyedik lónak a beszerzése.”
~♣~
70 éve
Ingyen gyógyszer az igazolt szegényeknek. A képviselő-testület 1943. augusztus 9-i ülésének jegyzőkönyvéből
„…az igazolt szegények részére múlt év negyedik negyedében Czibulka Gyula gyógyszerész által kiszolgáltatott gyógyszerek ára fejében nevezett gyógyszerésznek 208 pengő 31 fillér fizetendő ki, melyre fedezet nincsen” – az összeget pótköltségvetésből kell biztosítani.
~♣~
55 éve
Utcanévváltozások – Gerő utcából Angyal utca. Az 1958. augusztus 15-i tanácsülés jegyzőkönyvéből
A Rákosi Mátyás utcát Dumtsa Jenő, a Sztálin utat Bükkös part, a Sztahanov utcát Dalmát, a Gerő utcát Angyal, a Molotov utcát Rakodczai Pál utcának nevezték el a tanácsülés határozata alapján.
 |
 |
Gerő Ernő, az ötvenes évek hírhedt belügyminisztere. Angyalka egy szentendrei ház falán. Sulinet, Facebook
~♣~
35 éve
Verseskötet, Szentendrének címezve. Pest Megyei Hírlap, 1978. szeptember 30.
Az 1978. augusztus 1-jén megjelent kötet borítóját Balogh László szentendrei festőművész tervezte. Pest Megyei Könyvtár
~♣~
30 éve
Virágpiacról a világpiacra. Felépült a vízi sporttelep. Felavatták a Hold utcai óvodát. Olcsó és gyors főétkezés. Hírek a Pest Megyei Hírlapból, 1983. augusztus 4. és 11.
„Vajon hány szál rózsa kerül naponta Szentendréről a világpiacra? Biztos, hogy rengeteg, hiszen a város déli részén egymást érik a kertészetek és mindenütt rózsa nyílik.”
Július közepén felépült a DMRVV beruházásában a vízi sporttelep 40 személyes szállodával, csónaktárolóval.
Augusztus 19-én felavatták a Hold utcai óvodát 120 férőhellyel. Ezzel 1081-re nőtt a városban az óvodai férőhelyek száma.
„Jól kell készülni az idegenforgalomra. Mindig telt ház van Szentendrén.” Sok kis magánvendéglő várja a kirándulókat, „…ám az olcsó és gyors főétkezés még mindig csak vágyálom.”
~♣~
25 éve
Több mint kétmillió turista. Szakvélemény a MűvészetMalom tervéhez: szállodának nem éri meg. Szentendre és Vidéke, 1988. augusztus
„Az ország leglátogatottabb helyévé vált Szentendre és körzete. 1987-ben kétmilliónál többen látogattak el városunkba.”
„A nyugatnémet Thyssen cég nem találta gazdaságosnak a régi fűrészmalom helyére szánt Hotel Galéria terveit.”
A Hotel Galéria homlokzati terve a Malom utca felől. Szentendre és Vidéke, 1987. április
~♣~
15 éve
Privatizációra várva... A város ipara a rendszerváltás első évtizedében
Nincs létszámleépítés a Betongyárban és a Papírgyárban. „Mindkét cég nagyon várja már az átalakulást, a privatizációt.”
Új Szentendrei Hírlap, 1993. augusztus 7.
„Csendben csomagol a kocsigyár. […] Bartha András tulajdonos: »másként akarom hasznosítani az ingatlanomat«. A város elköltözteti a gyárát. Legalábbis ezt ígéri. A helyén nagy idegenforgalmi centrumot akar megnyitni szállodával, teniszpályával meg uszodával. Vagy lakóházakat épít a területre és eladja a gazdagoknak. Állítja, néhány éven belül eltűnik innen a százegynéhány éves, Lám-féle gyár…”
Szentendre és Vidéke, 1998. augusztus 21.
Az 1937-ben felépült Szentendrei Papírgyár. Üdvözlet Szentendréről
Az 1902-ben alapított fémárugyár, ahol lószerszám-veretet, kocsit és kaszát is gyártottak. Üdvözlet Szentendréről
♣~♣~♣
1 komment
Címkék: privatizáció filoxéra festőművész helytörténet hazafi pravoszláv főbíró Szentendre Gerő Ernő Balogh László Szentendrei Papírgyár urbárium rajnai aranyforint Vitkovics Mihály szerb költő szőlőskertek Dumtsa Jenő nyugalmazott polgármester szocialista kultúrpolitika patakszabályozás népművelési kölcsönkönyvtár művelődési autó szemétfuvarozás igazolt szegények Czibulka Gyula gyógyszerész utcanévváltozás Jobbágy Károly Szentendrei búcsú vízi sporttelep óvodai férőhely olcsó és gyors főétkezés magánvendéglő MűvészetMalom fűrészmalom kocsigyár lószerszám-veret jurátus mezei rendőr hegymester Vajda Lajos
2013.07.23. 12:18
Az első polgármester
 |
Még egyszer
dr. Dezsőfi Ferencről,
halálának 35. évfordulója
alkalmából
Jobbosoknak túl balos, balosoknak túl jobbos volt
1978. július 25-én hunyt el dr. Dezsőfi Ferenc, Szentendre második világháború utáni első, sokak által máig tisztelt polgármestere. A Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága Studia Comitatensia című évkönyvének 32. számában (2011) Kende Tamás írt róla Szentendre, a felejtő és az elfeledett város. Dezsőfi Ferenc emléke és emlékezete címmel tanulmányt, melyet a StoryMap című honlapon is közzétett. Ezt a tanulmányt szeretném a következőkben kiegészíteni, árnyalni, helyenként módosítani régebbi kutatásaim és Dezsőfivel való személyes ismeretségem alapján – némi várostörténeti adalékkal színezve.
Dezsőfi Ferenc (1896–1978) családja nem tartozott a nagy múltú szentendrei famíliák közé. Budapesten született, apja kellékes, anyja öltöztetőnő volt a Népszínházban. Ennek köszönhetően kisebb gyermekszerepeket kapott a színházban, még Blaha Lujzával is fellépett.
|
Blaha Lujza, „a nemzet csalogánya”. Pszeudo |
Botrány Szentendrén, 1934–1935
A korabeli bulvársajtó középpontjába került, országosra dagadt, 1934–35-ös, szentendrei polgármester-választással kapcsolatos botránynak Dezsőfi Ferenc csupán egyik mellékszereplője volt. A viharos polgármester-buktatások utáni, 1935. február 14-i, majd május 13-i választáson őt indították a legbefolyásosabb helyi egyházi és civil szervezetek által támogatott jelölttel szemben. Bár Dezsőfi Ferenc akkori aljegyző nem volt politikus alkat, kedélyes társasági emberként sokan ismerték, rokonszenveztek vele, ezért a Németh László plébános vezette Független Polgári Párt támogatását élvező, nagy eséllyel induló Papp Viktor majd Pethő János – nem nagy erővel és nem nagy várospolitikai rutinnal bíró – ellenzéke őt találta alkalmasnak a jelölésre.
Dezsőfi Ferenc – mint várható volt – mindkét alkalommal (utóbbi esetben csupán 34:30 arányban) alulmaradt a választáson. E kis kitérő után tovább folytatta hivatalnoki munkáját a városházán, az új polgármesterrel sem került összeütközésbe, miután a választási csatában szemben álló pártok kibékültek.
 Szálasi Ferenc Ki kicsoda? |
Az 1935-ös választások szentendrei győzteseiről, illetve támogatóiról egyébként később Dezsőfi javára ítélkezett a történelem. Németh László pártvezér és hívei a februári és a májusi választáson eredetileg Papp Viktor majd Pethő János helyett Csia Sándort akarták indítani, de ő épülő hivatali és politikai karrierjére hivatkozva nem vállalta a jelölést. Csia Sándor karrierjének következő ismert állomása: az 1939-es országgyűlési választáson a nyilas párt képviselőjeként nyer mandátumot. Pályája végállomása: a Szálasi-per egyik vádlottjaként kötél általi halálra ítélik, és 1946. február 12-én, Szálasival egy napon kivégzik. A Pethő Jánost támogató Endre Lászlót, Szálasi későbbi kormánybiztosát a Népbíróság ítélete alapján mint háborús főbűnöst végezték ki 1946-ban. Dezsőfi választási ellenfelei nem tartoztak tehát a politikailag feddhetetlen táborba.
Fasizálódó, furcsa világ
Még egy adalék a ’30-as évek második felének szentendrei közállapotáról. A Pilishegyvidék–Budakörnyék 1937. június 17-i száma így tudósított az ismert náci ideológus, dr. Péchy Henrik ezredorvosi kinevezése alkalmából rendezett díszebédről:
„Fényes attilákon csillog a sújtás aranya. Egyszerű papi talárok kavarodnak a nyári színes zakók között. Megérkezik Pethő János polgármester, Németh László pápai kamarás s nyomukban Szentendre színe-virága. A legtöbb szem Szálasi Ferenc vezérkari őrnagy daliás alakján, mosolygó arcán pihen, aki az ezredorvos jobbján foglal helyet.”
Ez az egyre inkább fasizálódó, furcsa világ szentendrei főszereplőivel idegen volt Dezsőfi Ferenctől, aki városházi hivatalnokként tehetetlen volt azzal a mind erősebbé váló, országos hatalommá felnövő erővel szemben, amely mellett 1935-ben is – amikor Szálasi és csapata még csak próbálgatni kezdte oroszlánkörmeit – alulmaradt. A ’40-es években nem volt reális esélye – sőt a kisvárosi hivatalnok szintjén értelme sem – a mind jobban tért hódító fasiszta eszmék elleni látványos tiltakozásnak. Erről a politikai kurzusról egyébként azt írta később Dezsőfi Ferenc egy Kende Tamás által is idézett cikkében, hogy volt „…olyan gyászos, mint a török elnyomás”. És erre utalt azzal az 1946-ból származó kifejezésével is, hogy mekkora rombolás volt az, amit a „…közelmúlt évek eseményei a lelkekben okoztak”.
|
Kesserű Kálmán főszolgabíró. Szentendrei Polgár, 1994. október |
Kende Tamás megjegyzi, hogy Dezsőfi és tisztviselőtársai permanensen szolgáltak a városházán a ’44-es német megszállás, a nyilas hatalomátvétel és a szovjet bevonulás idején is. Nem hiszem, hogy sok főjegyző volt az országban, aki egy-egy településen meg tudta akadályozni pl. a zsidók deportálását. A hősieskedő kiállás abban a helyzetben többet ártott, mint amennyit használt volna. Nem tudjuk, hogy Dezsőfi próbált-e, tudott-e valamit enyhíteni a gettóba kényszerítettek helyzetén, erről sem ő, sem mások nem beszéltek. Viszont arról sem (még az éber ellenségkereső Rákosi-érában sem), hogy megnehezítette volna a sorsukat. Esetleg nagyvonalúan lemondhatott volna az állásáról egy Szálasi-hű hivatalnok javára, elhagyva a süllyedő hajót? Felelős beosztásában helyén maradva talán még fékezhette is valamelyest a nyilasok tobzódását. A november 14-i német–magyar megállapodás, az ún. kiürítési rendelkezés szerint az elöljáróságoknak a városok, falvak értékeivel, mozgatható javaival együtt nyugatra kellett volna települniük. Dezsőfi elszabotálta ezt a nyilas rendelkezést. (Kesserű Kálmán, a szentendrei járási főszolgabíró hasonlóan megtagadta a kiürítési parancsot.) Akkor sem menekült, amikor az oroszok közeledtével Pintér József nyilas polgármester sorsára hagyta a várost. Ehelyett – a visszaemlékezések szerint – közreműködött pl. a patakhíd és a telefonközpont felrobbantásának a megakadályozásában.
Főjegyzőből polgármester
Nincs forrásunk arra vonatkozóan, hogyan lett 1944 decemberében, az orosz csapatok közeledtével Dezsőfi Ferenc főjegyzőből polgármester. Valószínű, hogy a legválságosabb órákban mint rangidős hivatalnokot minden ceremónia nélkül kooptálták az üresen maradt polgármesteri székbe. Ez alkalommal biztosan nem volt ellenfele. Annak sincs nyoma, hogy később – akár jobbról, akár balról – bárki is kétségbe vonta volna a legitimitását. Tudatos számítás vagy karrierizmus vádjával sem illették.
Voltak ugyan a városban olyan baloldali személyek, akik talán jobban elnyerhették volna a szovjetek bizalmát, de egyikük – Kende Tamás által is idézett visszaemlékezésében – elismerően írja, hogy Dezsőfi „azonnal és kellően bölcsen intézkedett”. Másikuk, Bánhegyi (Básics) János – ugyancsak Kende által is idézve – leírja, hogy mikor a szovjetek Pomázról érdeklődtek, hogy várható-e katonai ellenállás Szentendrén,
„…lehivattuk […] dr. Dezsőfi Ferenc akkori főjegyzőt, ő beszélt a szovjet csapatokkal”.
A legnehezebb órákban tehát Dezsőfiben bíztak, tőle várták a döntést, rajta kívül nem akadt, aki vállalta volna a felelősséget a város békés átadásáért. Később sem hányták a szemére, hogy nem a hősies ellenállást – azaz a város teljes pusztulását – választotta. Pedig tudta, hogy vannak még fegyveres katonák a városban. Az idő sürgetett, azonnal intézkedett a lefegyverzésükről.
Még néhány sor Bánhegyi (Básics) idézett visszaemlékezésből:
„Leszereltek, fegyvereiket, ruháikat a volt szegényház kútjába dobálták, majd dr. Dezsőfiék civil ruhákat hoztak és a magyar katonákat ebbe öltöztették be. Így kerültek haza aztán családjukhoz.”
Bánhegyi (Básics) János, aki a legnagyobb veszély idején még együttműködött Dezsőfivel, sőt ő is tőle várt intézkedést, az 1952. március 15-i tanácsülésen – immár tanácselnökként –, miután beszámolt arról, hogy „méltó keretek között ünnepeltük meg nagy tanítónk és vezérünk, Rákosi elvtárs 60. születésnapját”, rátért arra, hogy:
„keményebben kell fellépnünk a dolgozó nép ellenségeivel szemben [a negyvenhárom név szerint felsorolt „ellenség” egyike Dezsőfi Ferenc], […] le kell lepleznünk őket, mikor szocialista építésünket és békénket akarják meggátolni”.
Újabb fordulat Bánhegyi álláspontjában: 1974-ben, a Kádár-rendszerben már ismét az elismerés hangján szólt Dezsőfiről 1944-gyel kapcsolatos, fentebb idézett visszaemlékezésében. Köpönyegforgatás volt ez, vagy egyszerűen csak a harcot, amit hol együtt, hol egymás ellen vívtak, évtizedek elteltével – József Attila szavaival – békévé oldotta az emlékezés?
„Éjjel hívtak oda, hogy megismerkedjünk”
Dezsőfit nem lehet azzal vádolni, hogy az oroszok emelték polgármesteri rangra – egyszerűen csak elfogadták a személyét. 1945. január 16-án érkezett meg a városba az orosz katonai parancsnokság, Samankov kapitány vezetésével. Erre így emlékezett vissza Dezsőfi Ferenc:
„Engem éjjel hívtak oda, hogy megismerkedjünk. Másnap bejött a városházára, kérte, hogy hívjam össze a pártok vezetőit és akik számítanak a városban. Felszólítottak bennünket, hogy kezdjük el az életet, induljon meg a kereskedelem, az egyházi élet, mert a városban megállt minden. Minden kapu be volt zárva, roppantul féltek az oroszoktól.”
Néhány idézet Dezsőfi polgármesteri jelentéseiből, illetve határozataiból annak illusztrálására, mennyire nem volt irigylésre méltó rang 1945-ben a polgármesterség:
„…január 30-án és február 4-én német repülőtámadást éltünk át.”
Februárban „…a várost oly magas árvíz lepte el, melyre emberemlékezet óta nem volt példa.”
„Kapcsolatunk a felsőbb hatóságokkal átmenetileg megszakadt, így a város teljesen önmagára van utalva.”
„A városban lévő kenyérkészlet oly csekély, hogy abból a közellátás csak napokra biztosítható…”
„A városban már hosszú évek óta fennálló lakáshiány az elmúlt évben csak fokozódott. Ennek egyik oka az, hogy a Vörös Hadsereg tagjai nagy számban vettek igénybe magánházaknál lakásokat és szobákat.” [1947-ben pl.] „kb. 450 volt a város magánlakásaiban elszállásolt orosz tiszti családok száma.”
A dolgozó nép ellensége
A koalíciós éveket követő országos trendet jól példázza Dezsőfi Ferenc sorsa: ’48-ban félreállítják, majd házát is államosítják, ’52-ben ellenségnek nyilvánítják. Az embert és lelket próbáló években egyik szélsőséghez sem csatlakozott. Ha aktívan együttműködött volna a nyilasokkal, az Igazoló Bizottság elmarasztalta volna, amint elmarasztalta Pethő János volt polgármestert. Igaz, a Dezsőfi részvételével működő bizottság Kende Tamás szerint ez esetben is enyhe ítéletet hozott. Pedig itt lett volna az alkalom, hogy Dezsőfi bosszút álljon 1935-ös legyőzőjén. Mintegy két évtized múlva írta Dezsőfi:
„Ha bosszúálló lettem volna, és ezért ütni akartam volna bárkin, ezt megtehettem volna akkor, amikor erre hatalom volt a kezemben.”
Miként a nyilasokkal nem azonosult Dezsőfi 1944-ben, ugyanúgy nem azonosult a másik véglettel, a kommunista diktatúrával sem. Ha egzisztenciális vagy egyéb okból beépült volna a Rákosi-rendszerbe, nem távolították volna el a városházáról mint a „dolgozó nép ellenségét”. Elég jó képességű volt ahhoz, hogy ha hajtotta volna a karriervágy, könnyen beépülhetett volna akár a nyilas, akár a kommunista diktatúrába. Ezt viszont sem a tisztessége, sem a meggyőződése nem engedte. A jobbosoknak túl balos, a balosoknak túl jobbos volt.
Öreg tornyok tövében
Rátérve Dezsőfi Ferenc polgármestersége utáni sorsára: mellőzöttsége évtizedeiről nem sokat tudunk. Ő maga nem beszélt róla, nem méltatlankodott, még a ’70-es években sem ócsárolta félreállítóit, nem bizonygatta sértett igazát. Annyit tudunk biztosan, hogy a múltba menekülve megírta gyermekkora Szentendréjére vonatkozó emlékeit. 1950-ben fejezte be, 1974-ben vitte be a múzeumba Öreg tornyok tövében című 357 oldalas gépiratos írását. Nem remekmű ez, egyes részleteiben azonban szemléletes kis zsánerképek kerekednek ki. Szépen ír pl. a Duna-parti piacról, a dunai „kosáruszodáról”, Berkó bácsiról, a három nyelven tudósító dobosról, a Huzsvik teraszán söröző hivatalnokokról, az ódon városháza épületéről, benne a közgyűlési teremmel vagy a városi börtönnel, melyet sárga sujtásos, sötétkék egyenruhás „drabantok” őriztek. Mindez együtt – Kende Tamás szavaival – „kedélyes és bukolikus” helytörténet. Szerzője sem szánta másnak. Nem emlékiratot vagy tudományos várostörténetet írt, hanem önmaga szórakoztatására, vagy inkább vigasztalására visszaemlékezett gyerekkora színtereire. Nem kérhető számon, hogy esetenként óhatatlanul kitekintést tett saját jelenére. Sőt az sem, ha némi önvizsgálattal mérleget készített saját addigi életéről.
Terápia volt Dezsőfi számára az írás, volt mi elől a múltba menekülnie, miután félreállították, és fokozatosan elfogyott körülötte a levegő. Ő maga regénynek nevezte a művét. A kerettörténet valóban kitalált, de az emlékmozaikok nagyon valóságosak. Nem a fantáziáját eresztette el írás közben, hanem a fényképész hitelességére törekvő emlékezetét. Nem véletlen, hogy az első világháború előtti Szentendre történetéről szóló írások oly gyakran idézik illusztrációként Dezsőfi sorait.
„…a kádári konszolidációba minden különösebb konfliktus nélkül épült be” – állapítja meg Kende Tamás. Nem elvtelen megalkuvás volt ez: az „aki nincs ellenünk, az velünk van” jelszavú toleráns politizálás és a város vitathatatlan felemelkedését hozó konszolidáció nem volt idegen számára. Viszont ezután sem vállalt közéleti szereplést, csupán a helyi újság számára írt színes kis történeteket a város múltjáról – amint az 1956-os vezető szerepe miatt börtönviselt Huzsvik György is a ’60-as években írta Szentendre irodalmi és szerb hagyományairól szóló cikkeit.
Dezsőfi szolid napi tevékenységéhez tartozott, hogy bejárt a múzeumba beszélgetni – és emlékezni – a többnyire hasonló sorsú, deklasszált idős teremőrökkel, és 1974-ben kérésemre minden szereplési vagy „karrierépítési” vágytól mentesen magnóra mondta visszaemlékezéseit. Arról beszélt, amit fontosnak és érdekesnek, esetenként szórakoztatónak tartott, nem ment bele kisszerű személyeskedésbe, nem (csak) eszmei, politikai hovatartozásuk alapján ítélte meg az embereket. Hogy nem nevezte meg a nyilas vagy a kommunista diktatúra helyi potentátjait? Egyrészt erről nem vallattam, másrészt nem a ’70-es évek múzeumi visszaemlékezőjének volt a feladata a „nevén nevezés” – ami a mai napig nem oldódott meg országos szinten sem.
Itt mindenki ismert mindenkit
Kende Tamás Dezsőfi 1919-ről szóló visszaemlékezésében találja meg a szentendreiek toleráns magatartásának az okát:
„…mindenki ismert mindenkit. Az a kommunista annak a nem kommunistának barátja, sógora volt, szóval megértették egymást”.
Közelről ismerve nem feketének vagy fehérnek, jónak vagy gonosznak látták egymást a helybeliek. Akkor is keresték, többnyire meg is találták az észszerű együttműködés lehetőségét, amikor a politika éles szakadékot vágott közéjük.
Dezsőfi Ferenc szóbeli visszaemlékezéseinek a hitelességéhez nem fért kétség, állításait sorra igazolták a többi riportalany visszaemlékezései. Még hitelesebben igazolták azok az értékes dokumentumok (polgármesteri jelentések, újságkivágatok, fotók), melyeket kérésemre átadott a múzeumnak. Szívesen adta át, tudva, hogy egy közgyűjteményben jobb helyen lesznek, mint otthon a fiókban. Hogy kapott értük egy csekély összeget? A múzeumi állomány általában vásárlás útján gyarapodott. A Dezsőfi Ferenctől gyűjtött anyagnak nagy hasznát vették a kutatók, maga Kende Tamás is. (A Kende-tanulmányt közlő Studia Comitatensia 32. kötetének címlapján pl. Dezsőfi Ferenc ’30-as években készült szentendrei látképe szerepel.)
Kende Tamás tanulmánya szerint „a harmincadik felszabadulási évfordulóra kiadott jubileumi város- és kortörténeti kiadványban” (Szentendre 30 éve, 1975) ő lett „az újjáépítési hőstörténet főszereplője”, a kiadvány pedig „a Dezsőfit visszavonhatatlanul rehabilitáló helytörténeti kötet”. E kötet szerzőjeként majd négy évtizedes távlatból is vallom, hogy Dezsőfi Ferencnek elévülhetetlen érdemei voltak a város 1945–48 közti éveinek alakításában, arra pedig büszke vagyok, hogy volt valamelyes szerepem Dezsőfi Ferenc „visszavonhatatlan rehabilitálásában”.
Kende Tamás egy 21. századi véleményt is közöl a Dezsőfit személyesen ismerő egykori népfrontvezetőtől, aki mint „nagy demokratáról” emlékezett róla. Valóban demokrata volt? Vagy a Kende Tamás tanulmánya által sugallt nem éppen pozitív Dezsőfi-kép a reális? A készülő városmonográfiának alapos forráselemzés után erre a kérdésre is tárgyilagos, megnyugtató választ kell adnia.
Dr. Sin Edit
A témával kapcsolatos megjegyzéseket várjuk itt, a blogon: Szólj hozzá! (lásd lejjebb), vagy Facebook-oldalunkon: https://www.facebook.com/pages/PEMETE/112875278893725?ref=hl. A szerkesztő
Szólj hozzá!
Címkék: demokrata polgármester városháza árvíz nyilasok visszaemlékezés tanácselnök szovjetek második világháború járás kommunista diktatúra felszabadulás főjegyző Szentendre Kádár-rendszer Rákosi Mátyás Szálasi Ferenc Vörös Hadsereg főszolgabíró Dezsőfi Ferenc Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága Studia Comitatensia Kende Tamás történész StoryMap Népszínház Csia Sándor Népbíróság náci ideológus ezredorvos Dr. Péchy Henrik pápai kamarás vezérkari őrnagy Kesserű Kálmán orosz csapatok szocialista építés Samankov kapitány repülőtámadás Huzsvik György városmonográfia rehabilitál
2013.07.10. 15:10
Július
Mozaikok Szentendre múltjából, 7.
~♣~ Sin Edit gyűjtése ~♣~
110 éve
Újsághírek Szentendréről, 1903-ból. Kevés a turista, rendezetlen a Duna-part, piszkosak az utcák, nincs étterem, fürdő... Szent-Endre és Vidéke Hírlapja, 1903. július 5.
Fürdőző gyerekek a Pap-szigetnél, az 1920-as években. Üdvözlet Szentendréről. Vexillum Kiadó, Budapest, 2004
Szent-Endre „…a természettől mindennel el van látva, amit általában kellemes nyaralóhelytől megkívánnak. […] S mi az oka mégis annak, hogy a nyári tartózkodóhelyet kereső fővárosiak egy évtized óta alig emelkedő számban keresik fel Szent-Endrét és vidékét? Szent-Endre városa nem halad. […] A Duna partja, ahelyett, hogy az idegenekre vonzást gyakorolna, szabálytalanságával és tisztátalanságával elriasztja őket. […] Nem gondoskodik a város, hogy a nyaralók és látogatók rendesen étkezhessenek, és ami szinte hihetetlennek látszik, hiányzik a nyaralóhelyek talán legfontosabb kelléke, nincs rendes fürdő.”
Egy korabeli képeslap tanúsága szerint a Szamárhegy oldalában lévő Ősbudavárban 1910-ben 24 fillérért adták a zónareggelit. Üdvözlet Szentendréről
~♣~
Két dudás egy csárdában... Harc a helyi sajtóért. Szent-Endre és Környéke, 1903. július 20.
„Lapunk egy szubvencionált hetilappal volt kénytelen versenyre kelni, de csakhamar belátta, hogy városunk és környéke két – elvi állásra nézve elütő és korlátolt tartalmú – helyi lap számára nem nyújt elegendő versenytért.”
 |
A Szent-Endre és Vidéke először 1899 és 1901 között jelent meg, Czobor Hugó szerkesztésében. Ezt követte a Szent-Endre és Környéke 1903-ban, majd a Szentendre és Vidéke Hírlapja, 1903-tól 1907-ig. Pest megye sajtóbibliográfiája 1794–1975. PMKK, Szentendre, 1977
~♣~
90 éve
Vizitdíj természetben leróva, infláció idején. A képviselő-testület 1923. július 9-i ülésének jegyzőkönyvéből
„Rendelési díj az orvos rendelőjében nappal 2 kg búza, éjjel 4 kg búza vagy ezen mennyiségnek napi ára. Látogatási díj nappal a beteg lakásán 4 kg búza vagy ezen mennyiségnek napi ára. A köztisztviselők és minden alkalmazott, aki drágasági segélyt élvez, ezen díjtételnek felét fizeti.”
~♣~
80 éve
„Duna mellett legyen telke, ott üdül fel teste, lelke!” Dunakanyari üdülőtelep marketingje anno... Új Idők, 1933. július 10.
„Surányi sziget parcellázása a nagy Dunaág legszebb pontján, Felsőgöddel szemben, 25 km-nyire a fővárostól. A jó középosztály legkedveltebb nyaraló és üdülőtelepe. Bársonyos homokstrand. Kitűnő vendéglő olcsó pensióárakkal. Csónakház. Tennisztér. Szőlő- és erdőtelkek 60 havi részletfizetésre. Olcsó építkezési lehetőségek a helyszínen. Érdeklődőknek ingyen autóbusz oda-vissza.”
Ezt a lapot Tek. Varga Imréné kapta meg a Bihar megyei Okányban, 1943-ban. A bal szélen látható vontatóhajó talán a Kőrös. Dunai Szigetek
~♣~
75 éve
Az állattartás és az idegenforgalom dilemmája a két háború között. Pilishegyvidék–Budakörnyék, 1938. július 30.
„Az államrendőrség eltiltotta a baromfiak legeltetését, úsztatását, nevelését a Duna-parton. […] Mert ha ilyen módon elcsúfitják a Duna-partot és nem jön nyaraló, kinek adják majd el a récét, libát meg csirkét?”
André Kertész: Ráczkeve. 1942. Pest megyei minikönyvek, 10. PMMI, Szentendre, 1987
~♣~
60 éve
Népnevelés, kultúrmunka az ötvenes években. Az 1953. július 11-i vb-ülés jegyzőkönyvéből
„A népművelési előadó szervezze meg az úttörőket és pedagógusokat kultúrműsor cséplőgép melletti tartására.”
 |
A Hüvelyk Matyi címlapja 1954-ből. Pest megye sajtóbibliográfiája 1794–1975. PMKK, Szentendre, 1977
~♣~
55 éve
Elmentek a katonák... (Később visszajöttek, majd 1990 nyarán ismét elmentek.) Az 1958. július 11-i tanácsülés jegyzőkönyvéből
„Tiebel Ferenc tanácselnök bejelenti, hogy a város területén állomásozó szovjet katonai alakulat f. hó 12-én elhagyja állomáshelyét, visszatér a Szovjetunióba. A szovjet alakulat elbúcsúztatására ünnepély lesz tartva és javasolja, hogy a tanács is képviseltesse magát egy háromtagú bizottsággal.”
Emlékműterv. Postcard
~♣~
30 éve
Évi másfél millió (!) turistáról számol be a Pest Megyei Hírlap. 1983. július 2.
„A szentendreiek minderre büszkék, ugyanakkor néha úgy érzik, mintha már nem is a sajátjuk lenne a városuk.”
~♣~
20 éve
Megvalósulatlan tervek a megüresedett szovjet laktanya hasznosításához. Szentendre és…, 1993. július 1.
„A Nemzeti Egészségmegőrző és Rákellenes Központ, valamint az Első Amerikai Kórház Alapítvány képviselői aláírták azt a szindikátusi szerződést, amelynek alapján ez év második felében – az egykori szovjet laktanya területén – végre nekiláthatnak a világszínvonalú egészségügyi komplexum kialakításához.”
A szentendrei volt szovjet laktanya romjai napjainkban. Népszabadság Online
~♣~
15 éve
Újsághírek Szentendréről, 1998-ból. Örömök: bővül a Skanzen, működik az Erdei Iskola és a Szalamandra Egyesület, Kínában járt a Kecskés Együttes...
„…a Sztaravoda völgyében óriási lendülettel gyarapodik a kulturális turizmus egyik fellegvára.”
Szentendre és Vidéke, 1998. július 17.
Szent Márton újborfesztivál és libator a Skanzenben. Programturizmus
„Szentendrén évek óta sokféle, a környezeti szemléletformálást célzó tevékenységet végez az Erdei Iskola Alapítvány és a Szalamandra Egyesület.”
Szentendrei Zöld Levél, 1998. 3. szám
Készül a vegetáriánus ebéd a horányi ifjúsági táborban. Árnyas Sziget„Magyarország zenei nagykövetei. Szentendrei együttes Kínában. Peking új hangversenytermét avatta fel kéthetes turnéjuk kezdetén, 1998. július 15-én a Kecskés Együttes.”
Dunakanyar, 1999. április
~♣~
Panaszok: kevés a turista, rossz helyen van a nyári színház, nincs kábeltévé, üresek a múzeumok, sok a bóvliárus...
„Telt ház a Városháza udvarán, ahová évekkel ezelőtt az akkor már tekintélyes múlttal rendelkező nyári színházat bezsuppolták. A vita azóta is tart parttalanul, miközben az egymással vitázók abban egyetértenek, hogy azért mégiscsak a Fő tér lenne az igazi. Persze nem az Óbudai Hajógyárból evakuált, hónapokig elmozdíthatatlanul összeácsolt, városrondító monstrumlelátóval, hanem valami mobil megoldással.”
„Miközben az ország egész területén már a legkisebb magyar faluban is van kábeltelevízió, városunkban eddig csak megvalósulatlan álom maradt.
Szentendre Castrum, 1998. július 13.
„…szinte már közhellyé vált a szentendrei idegenforgalom visszaesése, a megyei fenntartású múzeumok katasztrofális anyagi helyzete és minimális látogatottsága (kivétel a Kovács Margit Múzeum).”
„Kmetty és a baseball-sapkák. Múzeumsirató. […] Héttornyú városunkban van számos dolog, amire büszkék lehetünk. Vagy lehetnénk? Az utóbbi években ugyanis Szentendre eredeti, művészvárosi arculata teljesen belevész az utcákat elborító giccstengerbe.”
Szentendre és Vidéke, 1998. július 17.
~♣~♣~♣~
Szólj hozzá!
Címkék: vizitdíj képeslap úttörők turista fürdő városháza kábeltévé pedagógusok csónakház nyaraló tanácselnök vicclap 20. század Göd André Kertész Dunakanyar Duna-part Ráckeve Skanzen Szentendre és Vidéke Horány Pap-sziget kertvendéglő Szamárhegy zónareggeli üdülőtelep Surányi sziget államrendőrség népművelési előadó kultúrműsor cséplőgép Hüvelyk Matyi szovjet katonai alakulat szovjet hősi emlékmű NEREK Szalamandra Egyesület Erdei Iskola Alapítvány nyári színház művészvárosi arculat giccstenger
2013.06.19. 15:28
Június
Mozaikok Szentendre múltjából, 6.
~♣~ Sin Edit gyűjtése ~♣~85 éve
Városfejlesztés: laktanyaépítés, inasotthon létesítése, utcakövezés, fásítás... A képviselő-testület 1928. június 9-i ülésének jegyzőkönyvéből
1953-as képeslap az 1930-ban felépült Görgey laktanyáról. Egykor
„A város képviselőtestülete egyhangúlag közfelkiáltással és hálás köszönettel veszi tudomásul a m. kir. honvédelmi Miniszter Úr Őnagyméltóságának leiratát az építendő laktanya ügyében. […] Egyben ezúttal is a legnagyobb tisztelettel kéri Miniszter Úr Őnagyméltóságát, hogy a város területén minél nagyobb számú katonaság helyeztessék el. […] A város a tulajdonát képező területből a kívánt nagyságot a laktanya-építkezés céljaira díjtalanul átadja. Az adományozott területek értéke a városnak rövid időn belül meg fog térülni részben a fogyasztási adók és egyéb közvetett adózás útján, részben pedig az építkezés folytán a szokásos évi beszállásolás elmarad és így a város 2.000-3.000 pengő kiadástól mentesül.”
A képviselő-testület tagjai az inasotthon és a laktanyaépítés közeli megvalósulásáért „…dr. Starzsinszky László polgármesternek a város fejlesztése körüli eredményes működéséért elismerésünket és köszönetünket ezennel kifejezzük”.
A főutca régi képeslapon. Ürmös Lóránt: Üdvözlet Szentendréről. Vexillum Kiadó, 2004
„A város belterületén lévő utak és utcák kövezésére 1929. évtől kezdve évenként 8.000 pengőt irányozunk elő a városi költségvetésbe mindaddig, amíg a szükséges kövezés nem nyer befejezést. Megokolás: A város belterületén lévő utcák egy kis része harminc-negyven évvel ezelőtt köveztetett ki, míg a nagyobb része ma is kövezetlenül áll.”
A főutca folytatása, ami ma Dumtsa Jenő nevét viseli. Üdvözlet Szentendréről
~♣~„A város útjainak és utcáinak befásítására 1929. évtől kezdve évenként 1.500 pengőt irányozunk elő a városi költségvetésbe mindaddig, amíg az nem nyer befejezést. Ennek végrehajtása immár elodázhatatlan, annál is inkább, mert egyetlen utcánk sincs befásítva.”
75 éve
Virágeső hullt a pápai legátus lábai elé Szentendrén. Pilishegyvidék–Budakörnyék, 1938. június 4.
Eugenio Pacelli, a későbbi XII. Piusz pápa. Wikipédia
~♣~Pacelli bíboros Esztergomba menet néhány percre megállt Szentendrén. „Percek alatt több mint ezer ember gyűlt egybe a város főterén, hogy láthassa és ünnepelhesse. Zászlódíszbe öltözött a Főtér, ahol virágokkal és kis színes zászlócskákkal kezükben magyarruhás lánykák álltak sorfalat. A pápai legátus elvegyült az eléje járuló kis gyermekek közt, nagy szeretettel simogatta őket.”
Vészjósló előjelek, ugyanabban az évben. A MÉMOSZ (Magyarországi Építőmunkások Országos Szövetsége) elnökének levele az izbégi kőbányászokhoz 1938. június 18-án
Az 1922-ben megnyitott izbégi kőbánya. Üdvözlet Szentendréről
~♣~„Tudomásunk szerint azon a bányaterületen, ahol Ön is dolgozik, a nyilasok eléggé befészkelték magukat. Ez pedig komoly veszedelmet jelenthet a kőbányász munkásokra. Szálasiék, az úgynevezett Hungarista mozgalom a munkásbarátság álarcában jár, nagyhangú ígéretekkel igyekszik elszédíteni a munkástömegeket, de tulajdonképpen politikai kalandorság az egész. […] A munkások csak önerejükben bízhatnak. A nyilas grófoktól, nyugalmazott őrnagyoktól, politikai heccmesterektől, kalandoroktól nem várhatnak mást, csak becsapást és még több nyomorúságot.”
65 éve
Emléktábla-avatás. Polgármesteri jelentés a közigazgatás 1948. évi működéséről
~♣~„Az országos centenáriumi ünnepségek sorozatába városunk a Magyar–Jugoszláv Társaság által Szentendrén június 26-án rendezett Ignjatovity Jakov emlékünnepély keretében kapcsolódott be. Ezen ünnepélyen az 1822-ben Szentendrén született, demokratikus gondolkodású Ignjatovity Jakov regényíró szülőházán művészi kivitelű emléktáblát lepleztünk le. Ezen az ünnepélyen részt vett kb. háromezer-ötszáz személy. Ez alkalommal Budapestről kilencszáz látogató számos külföldi vendég kíséretében jelent meg.”
55 éve
Városi költségvetés. Az 1958. június 6-i tanácsülés jegyzőkönyve
~♣~„A tanácsülés a város 1958. évi költségvetését az országgyűlés által történt jóváhagyás után 7.725.000 Ft bevétellel és 7.725.000 Ft kiadással elfogadja. […] A 948.150 Ft saját bevételen, valamint a 204.000 Ft vállalati befizetésen kívül a kiadások fedezetéül 1.400.000 Ft adórészesedés és 5.172.850 Ft hozzájárulás (állami támogatás) szolgál. […] A tanácsi bevételek csak kis részét fedezik kiadásainknak, és túlzott mértékben még mindig állami támogatásra kell szorítkoznunk.”
50 éve
Művészetmenedzselés a szocializmusban. Pest Megyei Hírlap, Szentendre melléklet, 1963. június 5.
Az egykori Művész eszpresszó, korábban Ali Csorbadzsi cukrászda, még korábban Pávai kávézóterem. Facebook
~♣~A Csorbadzsi cukrászda helyén megnyílt a Művész eszpresszó, melyben helyi művészek megvásárolható képeit állították ki. „Újszerű, az országban elsőként megvalósult céllal épült. […] Ezzel elsősorban a tömegek közötti képzőművészeti propagandát kívánja erősebbé tenni a városi tanács.”
45 éve
Iparfejlesztés. Pest Megyei Hírlap, 1968. június 16.
A szentendrei betongyár a hatvanas években. Fotó: Danis Barnabás. PMK, helytörténeti gyűjtemény
~♣~„A BVM szentendrei gyára a rekonstrukció befejezése után Európa legkorszerűbb beton-vasbeton előregyártó üzeme lesz.” A kilencvenéves múltra visszatekintő üzemben 1968 nyarán kezdődött a több évre tervezett rekonstrukció. A korabeli MTI-fotó felirata szerint „a Beton- és Vasbetonipari Művek dolgozói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére indított szocialista munkaversenyben vállalták, hogy az éves terven felül tízezer méterrel több csövet gyártanak”.
40 éve
Lakáspolitika. Az 1973. június 28-i tanácsülés jegyzőkönyve
Borbándi János miniszterelnök-helyettes szentendrei látogatása 1977. október 21-én. PMK, helytörténeti gyűjtemény
~♣~Marosvölgyi Lajos tanácselnök: „A Felszabadulás lakótelepen a 134 lakás 85%-ának vevőit a városi tanács fogja kijelölni.”
35 éve
A Szentendrei Teátrum tizedik, jubileumi évadja. A Művelődési Osztály előterjesztése VB-ülésre, 1978. június
„A változatlanul magas közönségsiker is azt igazolja, hogy a Teátrum megtalálta műfaján belül a szentendrei sajátosságoknak is megfelelő műsorpolitikát.”
Egy kép a hőskorból. A Szentendrei Teátrum előadásait kezdetben „vásári komédiák” előzték meg. PMK, helytörténeti gyűjtemény
♣~~♣~~♣
Szólj hozzá!
Címkék: polgármester propaganda bíboros állami támogatás kőbánya városfejlesztés helytörténet tanácselnök lakáspolitika hetvenes évek hatvanas évek ötvenes évek virágeső Szentendre városi tanács 1920-as évek 1930-as évek városi költségvetés Izbég Eugenio Pacelli laktanyaépítés inasotthon Görgey Artur laktanya Starzsinszky László Ürmös Lóránt pápai legátus XII. Piusz pápa Hungarista mozgalom művészetmenedzselés Művész eszpresszó kávéterem iparfejlesztés Nagy Októberi Szocialista Forradalom betongyár Szentendrei Teátrum szocialista munkaverseny Felszabadulás lakótelep Marosvölgyi Lajos Borbándi János Jakov Ignjatovity
2013.06.08. 00:21
Árvíz, 1965
Korabeli filmhíradó-részlet
A Duna Komáromtól Mohácsig
1965-ben hat hullámban érkezett és három hónapig tartott az áradás a Dunán. Budapesten június 18-án tetőzött a víz 845 centiméterrel. A korabeli híradó ugyanazokat a veszélyzónákat mutatja be, amelyeket ma is fenyeget az ár. Komárom, Esztergom, a Szentendrei-sziget, Tahitótfalu, Pócsmegyer, Surány, Horány, Szigetmonostor, Leányfalu, Szentendre, a Római-part, a Hajógyári-sziget, a Margitsziget és így tovább, egészen Mohácsig. Érdekes, hogy akkoriban még nem a honvédség robotrepülőgépei jelentették a technikai újdonságot, hanem az ipari televíziók, amit könnyűbúvárok vittek a víz alá, hogy ellenőrizzék vele a gátak állapotát – jegyzi meg a Cink.hu.
Országos helyzetkép a védekezésről. MaNDA
Szólj hozzá!
Címkék: 1965 árvíz áradás árvízkárosultak buzgár Margitsziget Vöröskereszt Duna Szentendre Leányfalu Szigetmonostor Komárom Óbudai Hajógyár Római-part Mohács Pócsmegyer Hajógyári-sziget Szentendrei-sziget Surány Horány Tahitótfalu honvédségi alakulatok könnyűbúvárok vízügyi dolgozók árvízvédelmi egységek Dunaszekcső Nagyszálló Magyar Hajó- és Darugyár belvizek
2013.05.15. 14:05
Tavaszi Fesztivál +
Régi szentendrei és visegrádi műsor – filmösszeállítás
„Repül a nehéz kő…”
A szentendrei székhelyű Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár rendezvényeivel aktív résztvevője volt annak a kulturális pezsgésnek, ami a rendszerváltást megelőzte Magyarországon. Az ebben az időszakban keletkezett dokumentumokból sok mindent őriz a könyvtár helytörténeti gyűjteménye. A következőkben néhány érdekességet mutatunk be az 1987-es Tavaszi Fesztivál programjából, az eredeti videofelvételek alapján. A Visegrádi Palotajátékokat is ekkor tartották meg először, a PMKK szervezésében.
A művelődési központ adott helyet az antik metszetek és metszetes könyvek első országos árverésének, melyet az Állami Könyvterjesztő Vállalat antikvár csoportja rendezett.
Képaukció és árverés a színházteremben
A zenei programok közül érdemes kiemelni két debreceni együttes szereplését: a Dixieland Band és az Ütőegyüttes hangversenyét. Az előbbiek a „napfényes New Orleans muzsikáját” hozták el Szentendrére, míg az ütősök különleges hangzású, főleg kortárs zeneműveket adtak elő (bravúrosan), a Vujicsics Tihamér Zeneiskola hangversenytermében – igen gyér, ám annál figyelmesebb közönség előtt. (Az utóbbi koncert teljes terjedelmében elérhető a YouTube-on.)
A Debreceni Dixieland Band
Hieros táltos címmel érdekes hang- és látványvilágú, népies-sámánisztikus műsorra került sor a „klubövezetben”. A szereplők között az ezotéria felé hajló Szántai Lajos mellett feltűnik például a fiatal Sebestyén Márta népdalénekes. (A videofelvétel két, egyenként kb. 20 perces részletben tekinthető meg. Az első részt rövidítve itt közöljük, a második rész megtekinthető vágatlanul a YouTube-on. Ez utóbbi különösen érdekes – és élvezhető is –, bár a film vége torznak tűnik.)
Hieros táltos – irodalmi-zenei műsor, 1. rész
A Kecskés-együttes előadása
A zárórendezvényre a Tanácsházán került sor. A Kecskés-együttes műsorában régi magyar nyelvemlékek hangzottak fel – így a Halotti beszéd –, a mai közönség fülének szokatlanul, ám annál erőteljesebben. Végül reneszánsz táncokat mutattak be, korhű zenekísérettel.
Toldi-választás Visegrádon
Ezalatt Visegrádon Toldi-választást tartottak. Az esős idő ellenére nagyszámú lelkes érdeklődő és szurkoló jelenlétében zajlott a verseny március 29-én. Közreműködtek többek között: Papp János színművész, Pakucza József, az előző évi győztes, a Reneszánsz harsonaegyüttes, bajvívók, artisták, lovasok és Toldi-jelöltek… A produkciót Turián György rendezte. A belépődíj mindössze 40 Ft volt (gyerekeknek 20)! Tizennyolcan indultak a Toldi Miklós-címért, és – itt is a debreceniek arattak – Lóska Sándor debreceni versenyző bizonyult a legjobbnak.
Ezt követően, június 27-28-án és július 4-5-én, a királyi palota udvarán újra életre kelt a 14. század, Nagy Lajos király és udvartartása. A mintegy nyolcvan-százfőnyi szereplő végigvonult a város főutcáján, majd a küzdőtéren kezdetét vette a lovagi játék, ahol gyalogos és lovas vitézek kardvívásban, kopjatörésben, íjászatban jeleskedtek, és különböző ügyességi lovasjátékokat mutattak be a régmúlt időkből. Ismét megjelent a színen Toldi Miklós nagy erejű utóda. Messzire dobta a félmázsás malomkövet, s a háromméteres petrencerúddal mutatta az utat Buda felé. Közben artisták, csepűrágók, zenészek, táncosok szórakoztatták a királyi udvar népét és a nagyérdemű közönséget.
A program motorja, fő szervezője és részben értelmi szerzője C. Tóth János volt, a művelődési központ igazgatóhelyettese. Résztvevők: Szöllősi Gábor bajvívócsoportja, a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság lovasiskolája, L. Kecskés András együttese, a Szentendrei Városi és Szövetkezeti Kórus és még sokan mások.
Összeállította: Gaján Éva. Vágás: Polgár Zsuzsanna. A filmeket Miser István digitalizálta
1 komment
Címkék: árverés ezoterikus rendszerváltás lovagi torna népdalénekes helytörténeti gyűjtemény lovasiskola videofelvétel Tavaszi Fesztivál Szentendre Sebestyén Márta Visegrád Szántai Lajos Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár Pest Megyei Könyvtár filmösszeállítás antik metszetek Állami Könyvterjesztő Vállalat Debreceni Dixieland Band Debreceni Ütőegyüttes Vujicsics Tihamér Zeneiskola Hieros táltos Tanácsháza Halotti beszéd Papp János színművész Visegrádi Palotajátékok C. Tóth János Pilisi Állami Parkerdőgazdaság történelmi játék 14. század petrencerúd malomkő
2013.05.12. 23:22
Május
Mozaikok Szentendre múltjából, 5.
~♣~ Sin Edit gyűjtése ~♣~
260 éve
Készülődés a gróf születésnapjára
1753. május 9-én Birsó Mihály háztartó értesítette Szent-Endrét, hogy Zichy gróf a városban akarja megünnepelni a születésnapját.
Az óbudai Zichy-kastély déli és keleti épületszárnya az 1950-es években Budapest műemlékei. Akadémiai Kiadó, 1962. Egykor
~♣~
230 éve
Tűzvész pusztított Szentendrén
1783. május 7-én tizenkét ház leégett Szentendrén. Az előző hónapban huszonhárom ház esett a lángok martalékává.
Pest Megyei Levéltár, V. 303. c
~♣~
175 éve
volt az 1838-as nagy dunai árvíz, mely Szentendrét is elborította
Az 1838. május 9-én és május 28-án kelt iratok szerint az 1838-as nagy dunai árvíz (március 13–16.) során 177 ház összedőlt és 112 megrongálódott. Az összes kár 86 ezer 214 forintot tett ki. A bíró 16 ezer forint kölcsönt kért a Kamarától az újjáépítés megkezdésére.
Pest Megyei Levéltár, V. 303. a, b
A víz 1838. március 15-ei szintjét ma is tábla mutatja a Péter-Pál utcában Egy nap Szentendrén. Szentendrei Könyvklub, 2007
~♣~
110 éve
A pálinkaivás káros szokásáról, a népkönyvtár szükségességéről, az iskolák államosításáról, a munkahelyek és a kereset szűkösségéről és a rendőrség feladatairól írta a Szent-Endre és Környéke 1903-ban, Dumtsa Jenő polgármester lemondásának évében
„A pálinkaivás egyre terjed s emiatt a nép testi-lelki romlása mind ijesztőbb mérveket ölt. Szaporodnak a szeszfőzdék. [...] Mindennek pedig az oka, hogy a fináncminiszter mást kíván, mint a kultuszminiszter. Ez vizet prédikál, míg amaz spirituszt önt a nép poharába. Igen, mert az állam kénytelen azt az elvet vallani, hogy a haszon minden előtt.” (1903. május 8.)
„Hol nyugszik a szent-endrei népkönyvtár? [...] Vagy talán azt hiszik az urak, hogy itten oly okos már a nép, hogy nem kell könyvtár?” (1903. május 11.)
Bibliát olvasó idős asszony. Pilismarót története. Pilismaróti Önkormányzat, Pilismarótért Alapítvány, 2000. Sulinet
„Minek nekünk négy felekezeti iskola? Ha egy állami iskolánk volna, akkor nem volna az a nagy iskolai adó sem. [...] Nemcsak nagy tehertől szabadulnak meg a szülők, hanem a tanítás is egyöntetű lesz, a tanítók pedig jobb kedvvel fognak tanítani, mert nem kell nekik majd koplalni.” (1902 óta egyébként Izbégen működött állami iskola.) (1903. május 13.)
„A polgárságot adóképessé kell tennünk, illetőleg neki keresetforrást nyújtanunk. [...] Városunk nem gyarapodhatik, mert nincsen semmiféle olyan intézményünk, iparunk, kereskedelmünk, mellyel az idegeneket a letelepülésre rábírhatjuk.” (1903. május 16.)
A rendőrkapitány legalább havonta egyszer ellenőrizze a beosztottjait, „…ne csak a kaszinóban merengjen éjfélig”. (1903. május 17.)
Ünnepi kirándulásra várják a lakosságot pünkösdkor a Sztaravodához. „Kitűnő hideg ételekről és italokról gondoskodva van. Számos látogatásért esd Jagosütz József vendéglős.” (1903. május 24.)
Az utolsó szentendrei malmos: Deim Ferenc és testvére, Pál a Sztaravoda-forrásnál. Képes levelezőlap, PMK, helytörténeti gyűjtemény
~♣~
100 éve
Megalakult a vas- és fémmunkások helyi szervezete, és napirendre került a közvilágítás ügye
„A Magyarországi Vas- és Fémmunkások Országos Szövetsége szent-endrei helyi csoportjának [...] megalakulását tudomásul vettem. 1913. május 6.”
Alispáni irat, Ferenczy Múzeum, 70.70.1. sz. dokumentum
Aláírás előtt a város villanyvilágításának megvalósítására vonatkozó szerződés a Siemens Művekkel:
„A külpolitikai események következtében beláthatatlan időre meg rosszabbodott pénzügyi helyzet egyenesen kötelességévé teszi az illetékes hatóságnak, hogy e szerződés jóváhagyását megtagadja. [...] Ily módon a város meg lenne kímélve az óriási befektetésektől, nem kellene a város vagyonát új kölcsönnel megterhelni.”
Szentendre és Vidéke, 1913. május 18.
Végül csak 1921-ben, a Budavidéki Villamossági Rt.-vel kötöttek újabb szerződést. Ezt követően, néhány hónap múlva bevezették Szentendrén a villanyvilágítást.
~♣~
80 éve
1933. május 15-én született Vujicsics D. Sztoján irodalomtörténész
A Jakov Ignjatovity szerb író születésének 100. évfordulóján rendezett ünnepségen, 1989-ben. Pest Megyei Könyvtár, helytörténeti gyűjtemény
A pomázi születésű irodalomtörténész, író, költő, műfordító, a délszláv-magyar irodalmi kapcsolatok ápolója 2002-ben hunyt el. Akárcsak testvérbátyja, Vujicsics Tihamér zeneszerző, ő is jellegzetes alakja volt Szentendre rendszerváltás előtti kulturális életének. Gyakran feltűnt a szerb ortodox egyház és a múzeum rendezvényein. A több kiadást megért Szentendre fotóalbum szövegének szerzője volt (Tahin Gyula, illetve Korniss Péter fotóival).
~♣~
Kommunista szervezkedés volt Szentendrén
1933. május 6-án Heller Antal szentendrei rendőrtanácsos jelentést tett:
„Tisztelettel értesítem [...], hogy hatóságom területén kommunista szervezkedést lepleztem le. Nevezettek házról házra járva kommunista párttagokat gyűjtöttek és kommunista propagandaírásokat és lázító röpcédulákat terjesztettek. A nyomozás során bizalmi emberre volt szükségem, akit jutalmazni óhajtanék, s ezért tisztelettel kérem Méltóságodat, hogy ezen célra húsz pengőt kiutalni méltóztassék.”
Politikatörténeti Intézet levéltára, 651. f. 2.
Heller Antal rendőrkapitány (jobbról a harmadik) országzászló-avatáson. StoryMap
~♣~
75 éve
írták a Szentendrei Papírgyárról a Pilishegyvidék–Budakörnyék című lapban
„Az országútról szépen hengerelt út vezet a gyár kapujáig, mely mögött csinosan, ízlésesen parkírozott díszkert fogadja a látogatót. Balra az egyemeletes irodaépület. Mögötte a gyár. Mindenütt a legmodernebb berendezés. És ami a legfeltűnőbb, mindenhol megelégedett s vidám dolgozó munkást látunk.” (1938. május 28.)
~♣~
70 éve
A köztisztaság állapota kifogás alá esett
„Wein Jakab képviselőtestületi tag indítványt nyújtott be, melyben kérte, hogy [...] a város fogadjon fel utcaseprőt, mert a mai állapot kifogás alá esik. Tekintettel arra, hogy indítványa helytálló, [...] elrendeljük, hogy útépítés terhére egy napszámos fogadtassék fel a városban lévő utcák fokozott mértékben való tisztántartása végett.”
A képviselő-testület 1943. május 26-i ülésének jegyzőkönyvéből
 |
 |
Buzgó Márk szentendrei utcaseprő 1930 körül. Nemesi származású volt. StoryMap. Takarítók a főtéren a 80-as években. PMK, helytörténeti gyűjtemény
~♣~
50 éve
írta a papszigeti kempingről egy nyugatnémet újságíró
„Nagy ritkaság, hogy egy fővároshoz közel, egy világhírű folyó kicsi szigetén ilyen romantikus környezetben találjon az ember tábort. Nálunk maximum ha három hasonló van. Nagy jövőt jósolok a tábornak európai viszonylatban.”
Pest Megyei Hírlap, Szentendre melléklet, 1963. május 22.
A szentendrei kempinget ábrázoló képeslap a hetvenes évekből. PMK, helytörténeti gyűjtemény
~♣~
35 éve
Iparfejlesztés a hetvenes években
„Szentendre ipari területére egyre-másra települnek a termelőegységek. Most épül például a Kőzúzó utcában a Kerámia-üzem termelő-csarnoka.”
Pest Megyei Hírlap, 1978. május 23.
~♣~
15 éve
Döntöttek a református gimnázium megalakításáról
P. Tóth Béla lelkipásztor:
„Megállapodtunk a tűzoltókkal, hogy egyelőre közösen használjuk az épületet. 1999. szeptemberében két osztállyal, aztán ahogy folyamatosan bővítjük az iskolát, úgy indítjuk az osztályokat.”
Szentendre és Vidéke, 1998. május 7.
Az építkezés történetét bemutató kisfilm. YouTube
Avatóünnepség. Szentendrei Református Gimnázium
~♣~ ~♣~ ~♣~