Simon és Juda

A község egészen 1789-ig, a rend feloszlatásáig az Óbudai Klarisszáké volt, és szinte kizárólag csak svábok lakták. Kezdetben lakói parasztok, elvétve kézművesek voltak. A mesterséget űzők 1729-es listáján három név szerepel: Jakob Holczernek borkimérése volt, Mathias Valler hentesként a földesúri mészárszéket vezette, Melchior Speck serfőző pedig a birtok sörfőzőjét üzemeltette. Egy 1744-es dokumentum megemlíti, hogy Ürömnek volt egy vízimalma, Lómalomnak nevezték. 

A jobbágyok búzát, árpát termesztettek, csak a század második felében kezdtek szőlőtermesztéssel foglalkozni. A bor elhelyezésére hatalmas pincéket építettek, melyek közül néhány máig fennmaradt.

A török hódoltság előtti időkben már volt Ürömön templom, s a betelepült németek ennek romjaira építették a sajátjukat. Az 1747-ből származó vizitációs beszámoló már említi a falu templomát, melynek védőszentje Szent György.

A század közepén már iskola is működött a faluban. A tanító látta el a jegyzői feladatokat is, valamint egyházszolga és kántor-orgonista is volt egy személyben.

1710-ben és 1739-ben a budai hegyvidéken kitört a pestis. A második, súlyosabb járványban Ürömön 98 ember halt meg. Némely  családok teljesen kihaltak.

Ürömi sváb képek

A török uralom alatt a Buda környéki falvak is teljesen elnéptelenedtek. A török kiűzése után az életnek újra kellett indulnia, a földeket meg kellett munkálni, de hiányzott a parasztság. A földesurak német területen verbuváltak földműveseket.
Mi indíthatta az embereket arra, hogy hazájukat elhagyva egy ismeretlen országba költözzenek? Mindenek előtt a föld utáni vágy. Biztosan sokakat csalogatott ide az ígéret, hogy "3 év beszolgáltatás nélkül, nincs jobbágyság ..." A rossz termés, az éhínség miatt is sokan hagyták el hazájukat. Sok ezren indultak útnak hajóval a Dunán, gyalog vagy valamilyen szállítójárművel. Az új telepesek nem egyszerre érkeztek. Nem tudjuk pontosan, hogy honnan és mikor érkeztek az első ürömi betelepülők. 1699-ből származik az első bejegyzés egy esküvőről és egy ikerpár keresztelőjéről. Ebből arra következtethetünk, hogy az első ürömi lakosok már valamivel korábban megérkeztek.

Ürömi sváb képek

Százhalombatta Óvárosában található téglagyárat Freiberger Dávid alaptította 1893-ban. A gyár egyes források szerint 1894-ben vagy 1896-ban kezdte meg működését. A gyárat az óbudai székhelyű BHON-DRASSE társaság létesítette a dél-budai térség téglagyáraként, az Érd-Batta közötti lösz dombok déli részén, közvetlenül a Duna partján.

A téglagyárhoz egy 12 kamrás, alsó-felső huzatos kemence is tartozott, egy kb. 35 méteres kéménnyel. A kemencét fával tüzelték, az égetés 700-800 C-on történt. Ebben az időszakban elsősorban tömör nagyméretű téglát gyártottak. A téglagyár területén található egyéb épületeket is (kultúrház és a gangos ház) ebből a téglákból épültek.

Az 1900-as évek elején Balla (Freiberger) Henrik tulajdonába került, és részvénytársasággá 1911-ben alakult át, Budavidéki Gőztégla és Tetőcserép Gyár néven. Sokáig ez volt a település egyetlen nagyipari munkalehetősége. 1916-ban egy felhőszakadás következtében a völgyet elöntő víz hatására a kemence felrobbant. A gyárat csak 1922-ben kezdték el újra építeni, és 1924-re üzemelték be. A Szent László utca - Gyorma utca elején található vasbeton keresztet a téglagyár rekonstruálást végző székesfehérvári építőmester Berustein Győző állítatta 1923-ban.

Az „új” téglagyárban egy 16 kamrás HOFMAN-rendszerű, alsó-felső huzatos körkemence épült, egy 65 méter magas kéménnyel. A kemencék felett fából épült térszárító tartozott. Az égetés 950-1000 C-on történt. A 112 m hosszú körkemencében a tűz 1-2 hét alatt ért körbe. Egyszerre 2-3 kamrában égett a tűz, 5-6 kamrát hűtöttek, 5-6 kamrát berakva tartottak és 2-3 kamrában folyamatosan dolgoztak a kihordók-behordók. Ebben az időszakban az Óbudai téglagyár mellett a battai az ország egyik legmodernebb gyára volt.1929-ben a gazdasági világválság kezdetén a gyárat leállították, és csak 1937-ben indították újra. A nagyméretű tégla gyártását leállították, és kisméretű téglát, illetve Biber cserepet (hornyolt hódfarkú cserepet) kezdtek gyártani.

Az 1940-es évek elején a gyárat egy fehérvári építész vállalkozó vásárolta meg, a gyár irodaépületének homlokzatára 1942-ben a következő felirat került: „Lázár János tetőcserép és gőztéglagyára”. Az új tulajdonos korszerűsítette a gyárat, pl. gőzüzemű anyagmozgató berendezésekkel.  A gyárban kb. 200 fő dolgozott. 

Folytatjuk...

1962-ben ismét nevet változtatott a tsz. Ekkor Magyar-Bolgár Barátság Termelőszövetkezet lett a neve. A szövetkezet elnökei bulgáriai tanulmányutakon vettek részt, és bolgár vendégek is gyakran felkeresték a tsz-t. Az évente rendezett ünnepségeken pedig neves bolgár művészek és  a bolgár követség tagjai jelentek meg.

1965-ben egyesült a tsz a pilisborosjenői termelőszövetkezettel. Ezekben az években már melléküzemágak is létesültek. Volt a tsz-nek kőbányája, agyagbányája, lakatosműhelye és fémnyomórészlege.

A tsz új szőlő- és barackültetvényeket telepített, melyeket már géppel lehetett művelni. 1968 őszén elkészült egy tíz vagonos tároló- és válogatóépület. 1969-ben beszereztek egy válogatógépet. 

A hatvanas évek végén már csak baromfit tenyésztettek, a többi állattenyésztési ággal felhagytak. Az újonnan épült tojóházban már 10 000 baromfit tartottak.

1970-ben a termelőszövetkezet vezetői a következők voltak: Bozsó József elnök, Guba István elnökhelyettes, Novák Ferenc főmezőgazdász, Arnold György állattenyésztő, Csázik Tibor növénytermelő agronómus, Guti István gépcsoportvezető, Barna Béla főkönyvelő, Varga Bertalan az ellenőrző bizottság elnöke, Bíró Béla a háztáji bizottság elnöke, Csürke Jánosné, Pataki István, Koór Jánosné, Bodó Béla vezetőségi tagok és dr. Horváth Ferenc jogtanácsos

A bolgár nagykövet fogadása

A teherszállítás a hatvanas évek elején

A tsz kovácsműhelyében

A 22 hektáros barackos

Munka a szőlőben

Egy munkaegységkönyv egy lapja

A termelőszövetkezet 1952-ben Cservenkovra változtatta a nevét, és egészen 1962-ig ezen a néven működött. 1955-ben már 588 kh területen gazdálkodott. Szőlőn és barackon kívül gabonát, kukoricát és takarmánynövényeket is termesztettek. 1960-ig minden állattenyésztési ággal foglalkoztak, utána csak szarvasmarhát és baromfit tenyésztettek.

1949-52-ig Makkai István

1952-53-ig Bozsó József

1953-ban Mezei Károly

1953-1956-ig Hőgye Imre

1956-tól Bozsó József volt a tsz elnöke.

A tsz-ben 1954-ben

Beller József az ötvenes évek elején beszolgáltatja a lovát

1952-ben a tsz vezetősége a bolgár nagykövetet fogadja a kultúrházban

A Cservenkov Termelőszövetkezetben az ötvenes évek elején

Mezei Károly elnök beszédet mond az ürömi Cservenkov termelőszövetkezetben Sztálin halálának másnapján, egy rögtönzött gyászröpgyűlésen - www.fotomuveszet.net

Szüret 1954-ben

Tsz-tagok az ötvenes években

Amiről a harangok szólnak…

Már régóta terveztem egy beszélgetést olyan – a templomi harangozás szabályaiban, szokásaiban jártas – hartyáni személlyel, aki tudja, hogy mikor, miért szólalnak meg templomunk harangjai. Kérdéseimre Gattyánné Fajth Judit válaszolt, aki kislány kora óta János atya egyik leghűségesebb ministránsa volt, később pedig sekrestyése, harangozója lett.

Nézzük meg először, amit a Katolikus lexikonban olvashat az ember a harangozásról, harangszóról:

A templomi harang felhívás imádságra, istentiszteletre való összejövetelre. A harangok zúgása figyelmeztethet bennünket valamilyen bajra – vihar közeledte, jégverés, tűz. A templomi harangozás hagyományos alkalmai: a szentmise kezdete, nagyobb ünnepek kezdete, az Úrangyala imádkozása, szentmisében az Úrfelmutatás. Ezenkívül harangoznak körmenetek alatt, vasárnap és ünnepnap pedig háromszor. Megszólal a lélekharang, ha halott van a faluban, és harangoznak temetéskor is. 1457 óta III. Calixtus pápa utasítása értelmében a „déli harangszó” Hunyadi János 1456. évi nándorfehérvári győzelmére emlékeztet. A harangszó alatt a régi szokás szerint a nők keresztet vetnek magukra, a férfiak leveszik kalapjukat és legalábbis fohászkodnak.

Most pedig nézzük a helyi, hartyáni szokásokat.

„Ezen a héten minden délben…” – így kezdődik a Kossuth Rádióban, a Déli Krónika előtt a magyarországi településeket és harangokat bemutató összeállítás. Községünk újkori, Grassalkovich Antal-féle telepítésének említése után, templomunk harangjairól ezt mondta a rádió néhány éve:

„…a gróf hasonló nevű fia 1776-ban barokk templomot építtetett, amelyet Szent Borbála nevére szenteltek fel. Az újhartyáni római katolikus templom 33 méter magas tornyában három harang lakik. A délidőben megszólaló, 2 mázsa 47 kilogrammos harangot Szlezák László aranykoszorús mester öntötte 1945-ben.”

Ezek után első kérdésem Gattyánné Fajth Judithoz:

– Ha halottnak harangoznak a faluban, honnan tudjuk, hogy férfi vagy nő halt meg?

– Az idősebb hartyáni asszonyok közül mindenki tudja, de a fiatalabbak kedvéért elmondom: egyet harangoznak, ha gyermek halt meg (hála Istennek, ilyen már régóta nem történt!), kettőt, ha nő, hármat pedig, ha férfi. Először a lélekharanggal harangozunk, utána a nagy haranggal egy-egy percig. Ezt követően pedig az összessel, öt percig.

– Mi a harangozási szokás a temetés napján?

– A temetés napján kétóránként harangozunk a halottnak, a temetés kezdetekor pedig összesen háromszor, a mostani modern harangozási programozás alapján. Ha a gyászoló család kéri, harangozunk még akkor is, amikor a halottat kikísérik.

– „A harangok elszálltak Rómába!” – mit is jelent ez?

– A húsvéti ünnepek alkalmával, nagycsütörtökön, a „Dicsőség” után az orgonaszó elcsendesedik, a harangok pedig elszállnak Rómába. Harangszó helyett a kelepelők szólnak. A harangok legközelebb nagyszombaton, húsvét vigiliáján jönnek vissza, a „Dicsőséggel”.

– A harangok zúgása figyelmeztethet bennünket valamilyen természeti katasztrófára. Az utóbbi időkben történt ilyen?

– Biztosan minden hartyáni emlékszik a tavaly tavasszal településünkön végigsöprő jégverésre. János atya is, mint a legtöbb otthon tartózkodó helyi lakos, észlelte a vihar közeledtét, és azonnal félreverte a harangokat.

– Szakdolgozatod a Tanítóképző Főiskolán a temetőnkben lévő sírfeliratokról és a környező templomok harangjairól szól. Van-e valami utalás rá vagy írás arról, hogy kik adományozták és mikor a templomunk harangjait?

– Több harangfeliraton el lehet olvasni, hogy kinek a dicsőségére, tiszteletére vagy emlékére öntötték a harangot. Így Újhartyán esetében a lélekharang

„Szent Vendel tiszteletére, Újhartyán község

és környéke polgárai adománya

Öntötte Szlezák László harangöntő Budapesten, 1923-ban”

A középső harangot „Szent Anna tiszteletére” szentelték, míg a nagy harangunkat

„Isten dicsőségére, Szent Borbála tiszteletére

Újra öntetett Fitz István kanonok plébánossága idejében, 1945-ben”

Lauter Antal

A kitelepített svábok helyére Tarpáról, Szigetmonostorról, a Jászság falvaiból, Békés megyéből, Mezőkövesdről érkeztek új telepesek. A betelepülők gabonatermő vidékekről jöttek, itt pedig gyümölcsösök voltak, s nem értettek a gyümölcsfák szakszerű gondozásához. A községi pártszervezet akkori titkára, Sántha Károly szorgalmazta a szövetkezet megalakítását. 1949. szeptember 3-án 23 földhöz juttatott paraszt alapította meg a szövetkezetet, Béke Termelőszövetkezet néven. A tsz elnöke Makkai István lett, s a vezetőség tagjai Kovács István, Rimóczi Dezső, Czeller Ferenc és Péter Károly voltak.

Szüret 1951-ben

Kezdetben nehezen ment a gazdálkodás, mert minden állattenyésztési ággal foglalkoztak, volt szarvasmarha, juh, sertés, baromfi, de nem volt elég takarmány. Legelőször 22 tehenet vettek. Az első gépekhez 1950-ben jutottak hozzá.

Begyűjtés 1952 nyarán

Tsz-ünnepség az 1950-es évek elején

Szántás a tsz-ben 1954 tavaszán

Még mindig kevés halat eszünk- jelenti 1978. december 15-én a Népszabadság tudósítója.

A halgazdálkodás helyzetéről és a halhústermelés fejlesztésének időszerű kérdéseiről tartott tájékoztatót Budapesten Dobrai Lajos, a MÉM főosztályvezető-helyettese: A vásárlók elsősorban az édesvízi halakat keresik. Az egy főre jutó évi halfogyasztás alacsony, 3 kg évente. A jelenlegi ötéves terv nagy figyelmet fordít a halászat fejlesztésére. 1980-ra 44 ezer 400 tonna bruttó haltermelés elérést tűzték ki célul.  Ezen belül 35 ezer tonna az étkezési hal, a többi pedig a következő évek termelését megalapozó tenyészanyag.

Százhalombattán 1974 áprilisában adták át ünnepélyes keretek között a Temperáltvízű Halszaporító Gazdaságot. Az erőmű hűtővízére csatlakoztak, innen is ered a halgazdaság neve, hiszen az erőmű melegvízére utal, ezért temperáltvízű. 

1976-tól állami gazdaságként működött az alábbi alapfeladatokkal: halszaporítás, ivadéknevelés, hazai és nemzetközi oktatás és technológiai fejlesztés. Mintegy 15-20 magyarországi halfaj szaporítását végezték itt. A kiemelkedő években 200-250 millió kishal is megszületett. A legfontosabb fajok: csuka, süllő, balin, kecsege, ponty, fehér busa, pettyes busa, amur, harcsa, compó, díszhal, aranyhal, márna, dévér.