Alexandra Pavlovna és József nádor házassága

Hosszú és fárasztó út után 1800. január 2-án érkezett az ifjú pár Bécsbe. Ott bálokat, hangversenyeket rendeztek tiszteletükre. Az újságok naponta beszámoltak ezekről az eseményekről. A cikkek szerint Alexandra kitűnt a jelenlévő hölgyek közül bájával, kedvességével, felséges termetével. Január végén indultak haza Bécsből Budára.

Alexandra Pavlovna nagyhercegnő és József nádor eljegyzési képe - P. C. Allmer rajza, Bécs

Az esküvő leírása - már Budán

Budán népes fogadóbizottság várta őket. Az ifjú pár a királyi palotában lakott. A következő év Alexandra számára élete legboldogabb időszaka lehetett. Egymást követték az Alexandra kedvéért rendezett hangversenyek, bálok, lovasjátékok, mulatságok és sétakocsizások. Egy ilyen sétakocsizás alkalmával jutott el Ürömre, s a hely rögtön megtetszett neki. A fiatal nádorné hamar megszerette új hazáját, s a nép is megkedvelte vidám természete, jószívűsége, közvetlensége, őszintesége miatt. Hamarosan "magyar királynéként" emlegették.

Alexandra Pavlovna ünnepi lovasjátékot vezényel

Alexandra Pavlovna jelmezbált rendez 

Vízfestmény - József főherceg által I. Pál orosz cárnak küldött képek egyike - kirándulás a Margitszigeten, 1800.

Egy másik a cárnak küldött vízfestmények közül - Kilátás a szigetről Óbuda felé 

Házasság politikai okokból

Alexandra Pavlovnát már gyermekkora óta a svéd király hitvesének szánták. IV. Gusztáv végül visszalépett, mert a svéd törvények az evangélikus vallásra való áttérést követelték meg, s ezt a cári udvar visszautasította. A Napóleon elleni háborúk idején Ausztriának szüksége volt szövetségesre. Ferenc császár, hogy Oroszország támogatását megnyerje, elhatározta, hogy összeházasítja József főherceget az orosz cár legidősebb leányával.

Alexandra Pavlovna nagyhercegnő - id. Johann Baptist Lampi

 József nádor - Daniel egykorú metszete J. Schakini rajza után

A nádor első pétervári útja

A szokásos előzetes egyeztetések után a 22 éves nádor 1799 januárjában indult útnak. Február 20-án érkezett meg, és szorongva járult a szörnyű hírű uralkodó elé. De szerencsére már a bemutatkozás is szívélyesen zajlott le. Pál cár megölelte vendégét, bemutatta fiainak, majd rövid beszélgetés után átmentek a cárné lakosztályába, ahol a nagyhercegnők is jelen voltak. Kiszemelt menyasszonya, Alexandra Pavlovna nagyhercegnő szelíd bája találkozásuk első pillanatától kezdve valósággal megigézte a nádort. Később levélben mondott köszönetet Ferenc császárnak, hogy őt szemelte ki Alexandra nagyhercegnő férjéül. A nádor 1799. február 22-én megkérte a nagyhercegnő kezét. Az eljegyzéskor Alexandra Pavlovna díszmagyar ruhát viselt. A cár azt szerette volna, ha József nádor veszi át Károly főherceg helyett az osztrák hadsereg vezetését. A nádor március 20-án Pétervárról távozott Bécsbe. Végül a hadsereg parancsnokságának átvétele nem sikerült, és Ferenc császár is már a házasság meghiúsítására törekedett.

Alexandra Pavlovna nagyhercegnő magyar nemzeti ruhában

Az esküvő

Májustól József nádor ismét hivatali ügyeit intézte Budán, és közben készült a házasságra. Tárgyalt a nagyhercegnő kelengyéjének elhozataláról, és a királyi palota lakosztályait átrendeztette. Szeptemberben ismét útrakelt Oroszországba. Az osztrák-orosz kapcsolatok folyamatosan romlottak. A cári család Gacsinán, nyaralókastélyában fogadta a nádort. Október 30-án megtartották az esküvőt, annak ellenére, hogy Bécs teljesíthetetlen kívánságokkal akarta megakadályozni. A cári kápolnában először görögkeleti szertartás szerint, majd pedig a lovagteremben római katolikus szertartás szerint. Az ifjú pár 1799 végén utazott el Gacsináról.

Asztali szervíz - Alexandra Pavlovna hozományából

A kocsi, melyen József nádor és Alexandra Pavlovna Budára érkezett

A városban már húzzák

A magyarországi szerbek általában hűek voltak a Habsburgokhoz, cserébe azért a sok kedvezményért, amiben a császárok korábban részesítettek őket. Szerbia viszont már 1848-ban autonómiát követelt a birodalmon belül. Az 1848. május 13–15-i, karlócai nemzeti kongresszuson kikiáltották a szerb vajdaságot. Erre a csobánkai szerbek is elküldték képviselőjüket, a szentendrei származású Jakov Ignjatovity személyében. A neves író Szerb rapszódia című regényében kedélyesen emlékezett vissza Csobánkára. 

Szerb lányok Csobánkán, az 1910-es években. Rozmaring Táncegyüttes

„Kicsiny falu, Szentendrétől egy órányira, a hegyek közt és a hegyen fekszik. Szép, romantikus táj.

Hallottam, hogy a csobánkaiak bolgár eredetűek. S még emlékszem, hogy idegenes hangsúllyal beszéltek, a szó utolsó szótagját megnyomva, de most már ennek semmi nyoma, mert a környékbeli falvak lakóival összeházasodtak, s lassanként ez az idegenes hanghordozás is megszűnt. Azt mondanám, hogy valahonnan Niš környékéről költözködtek ide, vagy másvalahonnan, szerb földről, Ó-Szerbiából. Legalábbis a nevük szerb, mint Veličkov, Vukadin, Janja, ha ugyan ez utóbbi nem bolgár.

Szép emberfajta, emlékszem egy rekrutációra, sorozásra, amikor egyetlen alkalmatlan, untauglich sem akadt köztük, és az assent-komisszió szívesen látott vendégei voltak.

A régi csobánkaiak jóindulatáról és jóhiszeműségéről sokat beszéltek. Így azt is, hogy valamikor réges-régen a csobánkaiaknak nem volt harang a tornyukban. Mikor a templomban istentiszteletet kellett tartani, hogy eltalálják a liturgia megkezdésének idejét, az egyházfi vagy a gondnok fölkaptatott a dombtetőre, ahonnan a szentendrei templomokat látni lehetett, s megvárta, mikor szólalnak meg a szentendrei harangok; ha aztán megszólaltak, s visszhangoztak a hegyek közt, szépen leereszkedett a dombról, s jelentette, hogy »a városban már húzzák«. […]

Azt is rebesgették még a csobánkaiakról, hogy egy körmenet alkalmával, talán Márk napján, valaki, akinek a processzióban nem sikerült zászlóhoz jutnia, megmakacsolta magát, hogy neki igazán kellene valamit hordoznia, mire a lelkész, hogy lecsillapítsa, a templomajtó egyik szárnyára krétával fölrajzolta a Szűzanya képét. Az ájtatos férfiú megragadta a fura szentképet, és a rekkenő hőségben, verejtékben úszva csak vitte, vitte hűségesen az ajtót mindaddig, amíg ereje cserben nem hagyta. Akkor odaszólt a papnak, szabadítsa meg a súlyos tehertől, másként kénytelen lesz az ajtót a földre dobni. Mikor pedig az esperes azt a megjegyzést tette:

– Hogyan vethetné a Szűzanyát a földre? – a boldogtalan azt felelte:

– Muszáj, még ha nem is segít rajtam!

Mire a pap áldásával megszabadult.”

Idézi Sin Edit az Adalékok Csobánka történetéhez az Árpád-kortól 1956-ig című tanulmányában. Megtalálható Szentendrén, a Pest Megyei Könyvtár helytörténeti gyűjteményében.

Orosz hadifoglyok Szentendrén

Az első világháború a helyi sajtó tükrében, a korabeli polgár szemével

Első világháborús katonaportré. Könyvtár, Üröm

A helybeliek különféle adományokkal igyekeztek könnyíteni a sebesültek helyzetén. Kada Mihály plébános például egy üveg bort, Ábrányi Emilné – az országos hírű költő felesége – egy kosár paradicsomot és egy kosár barackot, mások törölközőt, szappant, egyéb nélkülözhetetlen tárgyakat adtak, amiről rendszeresen beszámolt a helyi újság.

A harcok kiterjedésével együtt járó emberi veszteségek és a hátországbeli szegénység miatt a lakosság körében hamarosan megjelentek a nyílt elégedetlenség jelei. Az újságokban napról napra nyomon követhetők a háború megítélésének változásai.

„Múlt vasárnap harmincnyolc sebesült katonát hoztak városunkba. Ezek közül huszonnyolcat a szanatóriumban, tízet pedig a legényegyletben helyeztek el, ahol már azelőtt is öt sebesült feküdt.”

Szentendre és Vidéke, 1914. szeptember 6.

A Szentendrei Római Katolikus Legényegyesület 1914–18 között elesett tagjainak névsora. Első világháborús hősi emlékművek

„Figyelmeztetjük a [hadisegély késése miatt] elégedetlen, véresszájú asszonyokat, hagyjanak fel az izgatásokkal, mert komoly következményei lehetnek. A határban van még elég munka, csak akarat és kedv kell hozzá. Amelyik asszony pedig nem alkalmas a mezei munkára, vállalkozzék katonai ruhák varrására, azzal is lehet néhány garast szerezni…”

Szentendre és Vidéke, 1914. szeptember 13.

A következő esztendő újsághíreinek nagy része már az egyre növekvő gazdasági nehézségekről szól.

„Rekvirálási rendelet. Aki eltitkolja vagy elrejti készletét, két hónapi börtönnel büntetendő.”

„E héten már majdnem teljesen elmaradtak az adományok. […] Az utóbbi hetekben hirtelen felszökött drágaság mindnyájunk anyagi erejét leköti.”

Szentendre és Vidéke, 1915. január 31.

„Az utóbbi hetekben a liszthiány rendkívül érezhetővé vált városunkban. A pékek kénytelenek voltak beszüntetni a kenyérsütést, kereskedőink pedig nem tudták a közönség lisztszükségletét kielégíteni.”

Szentendre és Vidéke, 1915. március 7.

„Amikor nincs kenyér, akkor mindenütt csak az aggodalom, kétségbeesés nyugtalanítja a lelkeket.”

Szentendre és Vidéke, 1915. március 14.

Első világháborús katonaportré. Könyvtár, Üröm

Súlyos gondot jelentett, hogy a munkaképes férfiak nagy részét behívták katonának. A frontokon harcoló családfők helyett a nők végezték a szükséges mezőgazdasági munkákat. Később hadifoglyokat lehetett segítségként igényelni. 1915 áprilisában ötven, 1918 októberében Szentendrén hatvankét munkára beosztott orosz hadifoglyot tartottak nyilván.

~♣~

Sin Edit gyűjtése

 Folytatjuk

Az első százhalombattai iskolát 1822-ben építették, amelynek helyén jelenleg lakóház áll az Óvárosban.

A katolikus templom mellett 1912-ben megépült új iskola, ahol az oktatást továbbra is felekezetek látták el. Pável Nándor így emlékezett: "Ebben az iskolaépületben két tanterem készült, amelyeket az 1972-73-as tanévben még ahsználtunk. Eredetileg fazsindelyes volt és inkább magtárhoz hasonlított." 1926-ban 60 millió korona állami támogatással az épületet felújították és cseréptetővel látták el. Az iskolához tartozott Franciska-pusztán a kis létszámú uradalmi elemi iskola is, amelyet 1921-ben létesített gróf Sylvia-Tauroca Frigyesné gróf Windffen Mária. A községi katolikus népiskola 1939-ig hatosztályos elemi iskola volt. Szeretettel emlékeznek ma is az idősek Zenálkó Etelre (Tusi nénire), aki a tanítás mellett elindította a népszínművek előadását is.

A kép 1939-ben készült, az akkori első osztályosokról.

Szlávik Kató, Sági Emma, Gajárszki Jolán. Tunkel Katica, Varner Júlia, Deák Gizella, Konics Ilona, Parré Teréz

Bognár Margit, Halász Rozália, Hajdú József, Halász András, Versits Ilona, Buresch Ilona, Nécsó Rozália, Jászberényi László, Sági Gyula, Sztojka Éva

Oravszki Mária, Lóschinger György, Lehoczki Imre, Kővári János, Újhelyi József igazgató, Dubecz Mihály, Ruzsenszki Károly, Falusi János

Bodrogi János, Bauer Lajos, Mikulecz Károly, Sági János

Folytatjuk...

Alexandra Pavlovna 1783. augusztus 21-én született Pétervárott. I. Pál (1796-1801) orosz cárnak és Zsófia Dorottya (orosz nevén Mária Feodorovna hercegnő) legidősebb leánya volt.

I. Pál portréja - Sz. Sukin, 1797.

Mária Feodovna nagyhercegnő

I. Pál cár családja - Franz Gerhard von Kugelgen, 1800. Alexandra Pavlovna nagyhercegnő jobbról a második 

I. Pálnak és feleségének négy fia és hat leánya született. A négy fiútestvér közül kettő is cár lett. Először Sándor I. Sándor néven (1801-1825). I. Sándor cár halála után bátyja, Konstantin nagyherceg lemondásával Miklós került a trónra I. Miklós néven (1825-1855).

Alexandra Pavlovna nagyhercegnő - olajfestmény, ismeretlen festő műve, Gacsinai Kastélymúzeum

Alexandra Pavlovna és Jelena Pavlovna nagyhercegnők 1796-ban - olajfestmény, Elisabeth Louise Vigée Le Brun, Ermitázs, Szentpétervár

Százhalombattán idén 21. alkalommal rendezték meg a Summerfestet, amely hazánk egyik legjelentősebb, de méreteit tekintve legnagyobb nemzetközi folklórfesztiválja. Az elmúlt 20 évben közel 150.000 néző és 102 ország vett részt a fesztiválon.

Ebben az évben 21 ország mutatkozott be: Brazília, Bulgária, Ciprus, Costa Rica, Csehország, Elefántcsontpart, Görögország, Grúzia, India, Kuba, Lengyelország, Olaszország/ Szicília, Oroszország/ Szibéria, Peru, Románia, Szerbia, Tajvan, Törökország és Magyarország.

A Summerfest Nemzetközi Folklór Fesztivál a CIOFF (a Nemzetközi Néptáncfesztivált Szervezők Világszövetsége) védjegyét elnyert fesztivál, tagja az UNESCO egyik legerősebb nemzetközi partnerszervezetének. 

A Summerfest célkitűzése, hogy bemutassa az UNESCO szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékén szereplő magyar elemeket: 2014-ben a hortobágyi csergetés, mendei templomdíszítés, kalocsai pingálás, karcagi birkapörkölt főzés és solymászat, mint UNESCO jegyzéken szereplő örökség mutatkozik be.

Százhalombattai sajátosság, hogy a külföldi táncosok családoknál laknak.

Százhalombattán idén 21. alkalommal rendezik meg a Summerfestet, amely hazánk egyik legjelentősebb, de méreteit tekintve legnagyobb nemzetközi folklórfesztiválja. Az elmúlt 20 évben közel 150.000 néző és 102 ország vett részt a fesztiválon. Ebben az évben 21 ország mutatkozik be: Brazília, Bulgária, Ciprus, Costa Rica, Csehország, Elefántcsontpart, Görögország, Grúzia, India, Kuba, Lengyelország, Olaszország/ Szicília, Oroszország/ Szibéria, Peru, Románia, Szerbia, Tajvan, Törökország és Magyarország.

A Summerfest Nemzetközi Folklór Fesztivál a CIOFF (a Nemzetközi Néptáncfesztivált Szervezők Világszövetsége) védjegyét elnyert fesztivál, tagja az UNESCO egyik legerősebb nemzetközi partnerszervezetének. 

Az idei évben is érkeznek kuriózum együttesek Costa Ricából, Eleféntcsontpartról, Grúziából, Peruból, Tajvanról, és itt lesz számos európai ország is. A fesztivál legjelentősebb koncertjei Sebestyén Márta, a Vujicsics zenekar Pál István Szalonna és barátai, a Pál Család koncertje, valamint a Fölszállott a páva sztáregyüttese: Zsikó Zoltán és zenekara. 

A Summerfest célkitűzése, hogy bemutassa az UNESCO szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékén szereplő magyar elemeket: 2014-ben a hortobágyi csergetés, mendei templomdíszítés, kalocsai pingálás, karcagi birkapörkölt főzés és solymászat, mint UNESCO jegyzéken szereplő örökség mutatkozik be.

A képek 2003, 2006 és 2007 nyarán készültek. 

Folytatjuk....

forrás: http://summerfestbatta.hu/

A kápolnát József nádor az 1800. március 16-án elhunyt első felesége, Alexandra Pavlovna hercegnő végső nyughelyéül emeltette. Az empire stílusú, copfelemekkel díszített görögkeleti sírkápolnát a nádor udvari építésze, Heppe Szaniszló vízépítő mérnök tervezte, és 1802-ben készült el.

A kápolna felső szintje 1803-ban - korabeli metszet

A sírbolt 1803-ban - korabeli metszet

A sírbolt napjainkban

A Szent Cári Vértanúk emlékünnepe 2003 nyarán

A kápolna 2014 augusztusában

A sírkápolna április 1-jétől szeptember 30-ig szombaton és vasárnap 10 - 18 óráig látogatható.

Mozgósítás és hadüzenet

Az első világháború a helyi sajtó tükrében, a korabeli polgár szemével

Első világháborús katonaportrék. Könyvtár, Üröm

A mozgósítás és a július 28-i hadüzenet körüli első zaklatott napok gyors hangulatváltásai jól nyomon követhetők a Szentendre és Vidéke augusztusi számai alapján. Vasárnap még

„…az emelkedett hangulatban megindult tüntető tömeg a városházáról nemzeti zászlók alatt, cigányzene és a szentendrei fúvószenekar hangja mellett bejárta az egész város utcáit, folyton lelkesítő kiáltásokkal, hazafias dalok éneklésével. A menetben részt vevő nagy tömeg szüntelenül éltette a háborút, a hazát, a királyt, a hadsereget, a szövetséges államokat. […] Szívvel-lélekkel zúgott a tömeg: Sehonnai bitang ember, ki most ha kell, halni nem mer…”

– írja az augusztus 2-i lap.

„Szentendrén a harcra hívó szózat mintegy hétszáz [más források szerint négy-ötszáz] embert szólított el övéik köréből, akik hétfőn és kedden gyülekeztek a városháza mellett.”

Kedden már

„…lehetetlen volt nem érezni azoknak a szülőknek, hitvestársaknak és gyermekeknek a fájdalmát, akik talán utoljára vettek búcsút kenyérkeresőiktől.”

Kada Mihály plébános:

„Bevonult hadköteles fiaink helyébe lehet, hogy a hirtelen jött viharfelhők az ínséget és nyomort hozzák.”

Búcsúzik a baka. Az Érdekes Újság háborús albumából. Múzeumcafé

„A mozgósítás óta nagymérvű emelkedés tapasztalható a liszt, cukor, kenyér, burgonya, főzelékfélék s egyéb nélkülözhetetlen élelmi cikkeknél, s az árak napról napra tetemesen emelkednek.”

A sehonnai bitang embertől az ínség és nyomorig sok minden együtt van tehát ugyanabban a lapban.

Már a szarajevói merénylet is kínosan érintette a szentendrei szerb lakosságot. Az országos szerbellenes kampány a Szentendre és Vidékére is rányomta bélyegét. A lap 1914. július 5-i száma királygyilkosságra bujtogató fekete nációnak, fékevesztett gyűlölségtől tajtékzó embersöpredéknek nevezte a szerb nemzetet. Emiatt – mint arról az augusztus 9-i szám tudósít –

„…néhány helybeli gk. [görögkeleti] szerb előfizető visszautasította lapunkat.”

A Szerbia elleni hadüzenet után fokozódott a mesterségesen szított tömeghisztéria. A Szentendre és Vidéke augusztus 2-i számában közölt, Szerb kémnek nézett család című cikk például beszámol arról, hogy egy szentendrei fakereskedő – mint mindig, ezúttal is – szerbül beszélt ismerőseivel a HÉV-en. A kalauz, aki különben hozzá lehetett szokva a szerb nyelvű társalgáshoz, átadta őket a rendőrségnek.

„A tér csakhamar tele lett kíváncsiakkal. – Le a szerb kémekkel! – a hangzott fel a tömeg ajkán. A fakereskedő hiába igazolta magát, a tömeg lármázott, […] s a nép fantáziájában már meg is fogant az új gondolat: fel akarják robbantani a Rádeczky-kaszárnyát.”

A cikk óva intette a szerbeket minden feltűnéstől, mivel

„…a kenyérkeresőjétől megfosztott nép lelkiállapota most izgatott, rémeket lát ott is, ahol erre ok nincsen...”

A lap következő, augusztus 9-i számában dr. Zubkovits György budai görögkeleti püspök pásztorlevélben igyekszik mérsékelni a nemzetiségi ellentéteket:

„Főpásztori lelkem mélyén él a tántoríthatatlan hit, hogy ezen egyházmegyében és nyájamban egy lélek sincs, aki nem volna eleve határtalan hódolattal I. Ferenc József legkegyelmesebb királyunk és hűséggel édes magyar hazánk iránt.”

Az augusztus 23-i számban még tovább megy a helyi konfliktusok elkerülése érdekében: felhívja egyházmegyéje szerb papjait, hogy imádkozzanak a (Szerbia ellen!) harcoló magyarok győzelméért, adakozzanak a magyar hadsereg számára, szükség esetén adják át iskoláikat katonai kórházak céljaira.

A háború kiterjedése, Anglia hadba lépése után, az augusztus 16-i számban már nyoma sincs a magyarok körében tapasztalt kezdeti örömmámornak.

„Legyünk higgadtak és óvatosak! Egy beláthatatlan végű háború előtt állunk, ezért minden eshetőségre számítani kell.”

~♣~

Sin Edit gyűjtése

 Folytatjuk